Közigazgatási perrendtartás: egyeztet a tárca


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövő pénteken egyeztet a pártokkal az Igazságügyi Minisztérium a közigazgatási bíráskodásról.


Az Igazságügyi Minisztérium (IM) szeptember 2-ára, péntekre hívta egyeztetésre a pártok frakcióit, hogy áttekintsék az önálló közigazgatási bíráskodás újbóli szabályozását.

A szaktárca közleményében kiemelte, a kormány célja, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően olyan professzionálisan működő – a Kúria alatt elhelyezkedő – közigazgatási felsőbíróság jöjjön létre, amely a végrehajtó hatalmat kellő hatékonysággal ellenőrizni tudja, és biztosítja a jogbiztonság érdekében az egységes és magas színvonalú joggyakorlatot.

[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]

Az IM emlékeztetett: Trócsányi László miniszter már az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti 2014. június 3-i miniszterjelölti meghallgatásán célként jelölte meg a közigazgatási bíráskodás újraszabályozását. A közigazgatási perrend létrehozása céljából az IM kodifikációs nagybizottságot hozott létre, amelyben valamennyi jogászi hivatásrend képviseltette magát. A közigazgatási perrendben szereplő közigazgatási felsőbíróság létrehozása érdekében a bírósági szervezeti törvények módosítása is szükséges – írták.

Az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtése a rendszerváltás elmaradt adóssága – áll az IM közleményében.

Kovács Zoltán kormányszóvivő kedden jelentette be, hogy a stratégiai kabinet elfogadta az Igazságügyi Minisztérium előterjesztését a közigazgatási perrendtartás bevezetéséről, ami ellen csütörtökön több ellenzéki párt – a DK, a PM és az MLP – tiltakozott.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.