Mennyi valójában a sérelemdíj minimuma?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A Fővárosi Törvényszéken dolgozó bírák többségének jelenlegi gyakorlata szerint ötvenezer forint.

A Fővárosi Törvényszéken dolgozó bírák többségének jelenlegi gyakorlata ötvenezer forint körüli összegben határozza meg a sérelemdíj minimumát - mondta Madarász Anna bírósági szóvivő a törvényszék szerdai sajtótájékoztatóján.

Felidézte: a sérelemdíj jogintézményét a 2014. március 15-ével hatályba lépett új polgári törvénykönyv vezette be a korábbi nem vagyoni kártérítés helyett. A sérelemdíj minden olyan esetben alkalmazható, amikor valaki személyiségi jogi sérelmet szenved. Megjegyezte, mivel a sérelemdíj csak a hatálybelépést követően tanúsított jogsértő magatartások jóvátételeként alkalmazható, jelenleg is vannak folyamatban vannak olyan ügyek a törvényszéken, amelyekben még nem vagyoni kártérítésről kell dönteniük a bíráknak.

Madarász Anna szerint a sérelemdíj fogalma a közvéleményben leginkább a becsülethez és a jó hírnévhez, valamint a képmáshoz való jog megsértésével kapcsolódott össze, ugyanakkor minden olyan perben alkalmazható, ahol sérelmet szenved a személyiségi jog. Így akár orvosi műhiba esetén vagy a baleseti károkkal kapcsolatos perekben is.

A sérelemdíj iránti igény nemcsak törvényszéki, hanem járásbírósági szinten is érvényesíthető azokban a perekben, amelyekre nincsen a törvényszéknek kizárólagos hatásköre és a per tárgyának értéke nem haladja meg a harmincmillió forintot.

Rámutatott: a sérelemdíj gyakorlatilag a személyiségi jogok megsértése vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációjának eszköze és egyben magánjogi büntetése is.

A jogalkotó álláspontja szerint nem volt megfelelő a korábbi, a nem vagyoni kártérítésre vonatkozó szabályozás, amely szerint a sérelmet elszenvedőnek kellett bizonyítania, hogy a jogsértés miatt milyen hátrány érte. A mostani szabályozás bevezetésének célja kifejezetten az volt, hogy a sérelmet elszenvedőnek könnyítse meg a jogérvényesítést, például a bizonyítás során ne kelljen még egyszer átélnie a sérelmes helyzetet. A gyakorlat mégis egyre inkább abba az irányba mozdul el, hogy a sérelmet szenvedett félnek kell bizonyítania a sérelem következtében őt ért nem vagyoni hátrányt.

Jogászvilág hírlevél

Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.

Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.

Feliratkozás >>

 

A sérelemdíjat csak egy összegben lehet megítélni, az igény nem ruházható át és nem örökölhető.

Madarász Anna ismertette: a sérelemdíj intézményének bevezetése óta több fórumon is szóba került, hogy ha a bíróság igazolható személyiségi jogi jogsértés esetén minden esetben automatikusan sérelemdíjat ítél meg, akkor fennáll annak veszélye, hogy a társadalom tagjai pénzkereseti lehetőséget látnak majd a jogintézményben. Ezért a Kúria Tanácsadó Testülete szerint is olyan joggyakorlatot kell kialakítani, amely megakadályozza a személyiségi jogok és védelmük inflálódását, a joggal való visszaélést megvalósító igényérvényesítést - mutatott rá.

Elmondta azt is, hogy a sérelemdíjjal kapcsolatban két fő kérdés merült fel a bírói gyakorlatban. Az egyik, hogy jár-e automatikuson a sérelemdíj, ha a bíróság kimondja a jogsértést. Hozzátette: bár az ezzel kapcsolatos szakmai viták még folyamatban vannak, a Fővárosi Törvényszék bíráinak többsége azt az álláspontot képviseli, hogy ha bekövetkezik a jogsértés, ha van erre irányuló kérelem, akkor megállapítják a sérelemdíjat.

A másik vitatott kérdés a sérelemdíj összegszerűsége, ezzel kapcsolatban Madarász Anna azt mondta, hogy "egységes tarifarendszer" soha nem lesz, legfeljebb bizonyos egységes tendenciák irányába terelhető a gyakorlat. A szakmai álláspontok eltérőek a sérelemdíj mértékéről, ugyanis egyes vélemények szerint ha a sérelemdíj túlzottan alacsony mértékű, százezer forint alatti, akkor az veszélyezteti a jogintézmény komolyságát.

Parlagi Mátyás, a törvényszék polgári kollégiumának helyettes vezetője a többi között arról beszélt, hogy a fővárosban dinamikus emelkedést mutat a személyiségi jogi perek száma, a vidéki bíróságokon ez a tendencia nem figyelhető meg.

(MTI)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!