Mi az általános hatáskörű bíróság?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2018. január 1-jét követően a polgári eljárásra vonatkozó új törvény a törvényszéket határozza meg
általános hatáskörű bíróságként. Ez azt jelenti, hogy mindazokat a pereket, amelyek elbírálását a
törvény nem utalja járásbírósági hatáskörbe, a törvényszék előtt kell megindítani – hívta fel a figyelmet közleményében a Fővárosi Törvényszék.
 


A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy mely perek tartoznak a járásbíróság hatáskörébe, így
a keresetet ott kell benyújtani azokban a vagyonjogi perekben, amelyek tárgyának értéke a
harmincmillió forintot nem haladja meg, vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke
nem meghatározható, továbbá a személyi állapotot érintő perekben és a végrehajtási perekben.

Kivételt képeznek a fentiek alól az alábbi esetek, amelyek értékhatártól függetlenül a törvényszékek
hatáskörébe tartoznak:
• a szerzői jogi, a szomszédos jogi és az iparjogvédelmi perek,
• a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt
indított perek, valamint a közérdekből indított perek,
• a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek,
• a jogi személyek és tagjaik, valamint a volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás
közötti peres eljárásai, s a tagsági jogviszonyon alapuló perek.

Minden más peres eljárásra a törvényszékeknek van hatáskörük.

Például ha valaki a személyiségi jogainak megsértése miatt indít pert és ezzel kapcsolatban kéri a
jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a
további jogsértéstől, vagy azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt és ennek biztosítson saját
költségén megfelelő nyilvánosságot, a törvényszék fog eljárni az ügyben. Szintén a törvényszék
hatáskörébe tartozik a sérelmes helyzet megszüntetésére, a jogsértést megelőző állapot
helyreállítására és a jogsértéssel előálló dolog megsemmisítésére, vagy a jogsértő mivoltától való
megfosztására irányuló peres eljárás. Ha azonban a személyiségi jogsértés miatt csak sérelemdíjra
vagy kártérítésre tart igényt és annak összege nem haladja meg a harmincmillió forintot, a keresetet
a járásbíróság (Budapesten az illetékes kerületi bíróság) bírálja el.

A törvényszék hatásköre kizárólag az értékhatártól függően marad fenn a nemzetközi árufuvarozási

és szállítmányozási perekben, az értékpapírral kapcsolatos jogvitákban, a tisztességtelen szerződési
feltételek érvénytelensége iránt indított perekben.

Ha valamelyik pertársra vagy kereseti kérelem elbírálására a törvényszéknek van hatásköre, a per a
törvényszék hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy a pertársaság vagy a keresethalmazat törvény által
megengedett.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága