Polgári perrendtartás: itt a törvényjavaslat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Pénteken benyújtották az Országgyűléshez a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatot – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter.


A tárcavezető kiemelte: nagyon széleskörű konzultációt folytattak a szabályozásról, megalapozott munka folyt a minisztériumban.

Trócsányi László kifejtette: hosszú, 2013 óta zajló folyamat eredménye a törvényjavaslat. Az új polgári perrendtartás koncepcióját a kormány 2015 januárjában fogadta el, majd 14 munkabizottság mintegy száz szakértővel kezdte meg a munkáját – idézte fel.

Mint mondta, a cél olyan perrendtartás megteremtése, ahol az eljárásban azok, akik a bíróság előtt eljárnak, nagyfokú felelősséget viselnek, fontos a perelhúzódások megakadályozása. Két részre osztják a folyamatot, perelőkészítésre és az azt követő tárgyalási szakaszra – magyarázta.

A miniszter kitért rá: szabályozták a csoportpereket is, aminek különösen a fogyasztóvédelem esetében van jelentősége. Továbbá a hatályon kívül helyezés intézményét is szigorították – közölte. A közigazgatási perrendtartás szabályait nem a polgári perrendtartás fogja tartalmazni, hanem önálló szabályozást alkotnak meg.

Trócsányi László arról is beszélt, hogy pénteken négy párttal egyeztettek a közigazgatási perrendtartásról, jó szakmai megbeszélést folytattak. Az egyeztetésen a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP képviseltette magát, most pedig várják a pártok írásos észrevételeit, amelyeket szakmai alapon vizsgálnak meg – magyarázta.

Az ügyben komoly szakmai munka folyik a tárcánál, Magyarország és a jogállam érdeke, hogy teljes körű felülvizsgálata jöhessen létre a közigazgatásnak – vélekedett. Hozzátette: ez nem politikai ügy, hanem szakmai kérdés.

 

A miniszter emlékeztetett: már 2014-ben jelezte, hogy ezzel a kérdéssel kiemelten akar foglalkozni, mert nagy adóssága a politikai rendszernek a közigazgatási bíráskodás teljes körű felülvizsgálatának megteremtése. Az elmúlt két évben sok konzultációt folytattak, a közigazgatási perrendtartás megalkotása nagyfokú transzparencia és szakmaiság mellett folyt – mondta.

Trócsányi László visszautasította azokat a vádakat, hogy pártbíróság jönne létre. Mint mondta, készek vitát folytatni mindenkivel az ügyben, de szakmai hozzáállást kérnek.

A miniszter arra is kitért, hogy a büntetőeljárási kódexről is széleskörű egyeztetések folynak, és remélhetőleg az év végére ezt is elfogadhatják. Az eljárási kódexek hatályba lépéséhez idő kell, a cél a hatékony eljárások megteremtése, a szabályok megújítása – vélekedett.

Kérdésre válaszolva a tárcavezető közölte: meglátása szerint nincs uniós jogi vonzata a közigazgatási perrendtartás szabályozásának. Átlátható, tiszta rendszer jön létre, magas színvonalú közigazgatási bíráskodás lesz az új szabályozással – mondta. Hozzáfűzte: mintegy 80 bíróra lenne szükség az új rendszerben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.