Trócsányi a magánszféra védett határairól beszélt

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az egyén szabadságának és a közösség tagjaként viselt felelősségének összehangolása sokszor jelentős kihívások elé állítja a jogalkotókat, akiknek például nehéz általános jogi keretek kijelölésével megtalálni a megfelelő egyensúlyt a magánszféra védelméhez fűződő alapjog és a demokratikus közügyek megvitatására vonatkozó alapvető közérdek között - mondta az igazságügyi miniszter egy konferencián.

Trócsányi László, az Igazságügyi Minisztérium, az Alkotmánybíróság és a Kúria közös szervezésében zajló rendezvényen emlékeztetett, az alaptörvény szakított a korábbi alkotmány értéksemlegességével, jogokra és kötelezettségekre vonatkozó megfogalmazásával, egyik legfőbb értékvállalása pedig az, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.

A tárcavezető ennek a kérdéskörnek a problémáit érzékeltetve ezúttal a közszereplők magánszférához való jogának szabályozási nehézségeit részletezte.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptörvény a korábbi alkotmányhoz képest átfogóbban szabályozza az egyén magán- és családi életéhez, otthonához, kapcsolattartásaihoz és jó hírnevéhez való jogait.

Az Alkotmánybíróság kezdetektől fogva érvényesítette azt a felfogást, amely szerint a demokratikus államélet és a közvélemény érdekében a közszereplők alkotmányosan védett magánszférája másokénál szűkebb - mondta az igazságügyi miniszter, aki azonban aláhúzta azt is, ez a közügyek megvitatásának jelentőségét előtérbe helyező felfogás nem vezethet odáig, hogy a közszereplők esetében teljesen kiüresedjen az alaptörvénybe foglalt magánszférához való alapjoguk. Ebben az esetben ugyanis egy pontosan meg nem határozható, a társadalmi, politikai viszonyok változásától függően módosuló személyi körre egy az alaptörvényben tételesen nem rögzített kivételszabály vonatkozna - mutatott rá.

Magyarázat a kártérítési joghoz

A kötet ismerteti a kártérítési jog Ptk.-beli alapjait, és az egyes ágazati jogszabályokban fellelhető kártérítési jogi tárgyú jogszabályi rendelkezéseket, részletesen kitérve annak bírósági gyakorlatára és az európai kártérítési jogra is.

Megrendelés >>

 

Trócsányi László szerint ezért gondos mérlegelést érdemel, hogy a közszereplők életében hol húzódnak a magánszféra védett határai. A brit lordok házát idézve úgy fogalmazott, "nem minden téma közérdekű, amely a közösséget érdekli".

Hangsúlyozta, felmerülhet olyan határvonalak, témakörök kijelölése, amelyek a magánélet fogalmának központi elemét képezik, és közszereplők esetében sem sérülhetnének. Példaként említette, hogy az Alkotmánybíróság az otthon nyugalmának fogalmával kapcsolatban kimondta, az a közszereplőket is megilleti, és ezzel megállapította a magánszféra térbeli határait.

Ilyen objektív meghatározás azonban nem található a képmáshoz és a jó hírnévhez való jogoknál, így ezekben az esetekben a magánszféra, a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság közötti viszonyra kiterjedő tartalmi alapjogi tesztre van szükség – mondta.

A tárcavezető megjegyezte továbbá, ebben a témakörben a legaktuálisabb kérdés, hogy a közszereplők milyen formában jogosultak a digitális magánéletük védelmére.

(MTI)

Készüljön fel velünk az új Pp. hatálybalépésére!

 A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata >>

A polgári perrendtartás (1952-2016) jogszabálytükör >>

Polgári perrendtartás modul (Jogtár-kiegészítés) >>

Perjogi iratminták 2018. >>

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!