Trócsányi: alapjaiban változott a magyar jogrendszer


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az igazságügyi miniszter szerint a kormányzati ciklus végén elmondható, hogy a magyar jogrendszer alapjaiban megváltozott: megújultak az anyagi és eljárásjogi kódexek.


Trócsányi László a magyar ügyvédek napja alkalmából rendezett szombati ünnepségen a mostani kormányzati ciklus jogalkotási tevékenységéről tartott előadásában arról beszélt, a nagyobb horderejű törvények komoly kihívás elé állítják a jogalkalmazókat, és kérdés, hogy ezeknek a jogszabályoknak a megalkotása milyen tapasztalatokat eredményez a jogalkotónál és a jogalkalmazónál. 

Hangsúlyozta: a jogállamiság egyszerre ténymegállapítás és program, az Igazságügyi Minisztérium (IM) pedig ennek szellemében igyekezett munkálkodni az elmúlt években. 

Elmondta, az új kódexek nemcsak a jogrendszer önmagáért való megújulását célozzák, hanem hozzájárulnak a jogi versenyképesség növeléséhez is. Megítélése szerint a 2018-2022-es kormányzati ciklus egyik vezérmotívuma az igazságügyi tárca szempontjából a versenyképesség lesz. 

Ma nem az a kérdés, mennyi idő alatt lehet egy társaságot megalapítani, hanem az, mi történik a likviditási nehézségbe került társasággal, hogyan lehet sikeresen végrehajtani a reorganizációt, illetve mennyire hatékony a csőd és felszámolási eljárás – jegyezte meg. 

Szerinte a következő évek jogalkalmazása dönti el ezek a nagyobb horderejű törvények „ércnél maradandóbb” alkotások lesznek-e. Megjegyezte: bizonyos, hogy módosítani kell majd ezeket a törvényeket a gyakorlati tapasztalatok alapján. 

A miniszter szólt a tárca „tűzoltó feladatairól” is, a devizahiteles ügyekhez kapcsolódó jogszabályok megalkotásáról, a Quaestor-törvényről, illetve a migrációs hullámhoz kötődő jogalkotásról. 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Trócsányi László hangsúlyozta: alkotmányos dialógusra van szükség a minisztérium és a hivatásrendek között; a jogalkalmazói gyakorlatot mindkét félnek értékelnie kell és ha a joggyakorlat egységessége nem biztosítható, a jogalkotónak jogszabályalkotással kell megoldást találnia. 

Kitért az IM szerepére a magyar kormány jogi álláspontjának Európai Bizottság felé való közvetítésében, valamint a magyar állam perbeli képviseletére az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. 

„Vitáink a szuverenitásról, az alkotmányos identitásunk védelmezéséről, és arról szólnak, hogy az Európai Bizottságnak is a rá vonatkozó jog szerint, a tisztességes eljárás szabályainak betartásával kell eljárnia, ugyanúgy, ahogy a bizottság várja ezt el a tagállamoktól” – fogalmazott. 

Trócsányi László kitért arra is, hogy voltak a minisztériumnak eredménytelen vállalkozásai is: nem sikerült például a közigazgatási felsőbíróság, illetve a kincstári jogügyi igazgatóság felállítására vonatkozó elképzelésüket keresztülvinni. Meggyőződése szerint mindkét intézményre szüksége lenne Magyarországnak. 

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke arról beszélt, a 150 évvel ezelőtti kiegyezés nagy jelentőségű volt a magyar jogfejlődésben és a magyar ügyvédi kar kialakulásában. 

Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, volt olyan év, amikor több mint 200 törvény és több mint 1500 rendelet született, és a bankoknak szinte lehetetlen volt ezekhez alkalmazkodni. 

Kitért arra, hogy a csődtörvényt 1991 óta évente 2-3 alkalommal módosítják, mára „valódi jogszabályszörnnyé vált”. A végrehajtási törvényben pedig azt az előírást kifogásolta, hogy öt árverést kell tartani, amíg a kikiáltási árat száz százalékról lejjebb vihetik, ez pedig akár két évet is igénybe vehet. Felhívta a figyelmet arra, ez kihat a hitelezésre is, a bankok ugyanis óvatosabbá válnak, ha követeléseikhez hozzájutásban nehézségbe ütköznek. 

Kiemelte a kiszámítható szabályozás fontosságát, és azt, hogy a szabályozás során a jogalkotó ne részérdekeket képviseljen és ne fojtsa el a fejlődést felesleges adminisztratív korlátozásokkal. 

A magyar ügyvédek napját 2008 óta tartják, ahol átadják az ügyvédi kamara díjait is.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága