A Ptk. és a munkajogi kárfelelősség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Munka Törvénykönyve számos polgári jogi szabályt a munkaviszonyban is alkalmazni rendel. Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy a Ptk. mely szakaszai irányadóak a munkajogban is, ám a két törvény egybeolvasásával számos zavaró kérdés merülhet fel. Lássuk ennek példáit a munkajogi kárfelelősség kapcsán!


A Munka Törvénykönyve számos polgári jogi szabályt a munkaviszonyban is alkalmazni rendel. Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy a Ptk. mely szakaszai irányadóak a munkajogban is, ám a két törvény egybeolvasásával számos zavaró kérdés merülhet fel. Lássuk ennek példáit a munkajogi kárfelelősség kapcsán!

A kárfelelősség kapcsán a Munka Törvénykönyve (Mt.) a következő, lakonikus tömörségű mondattal utal az alkalmazandó polgári jogi szabályokra: a kár megtérítésére egyebekben a Ptk. 6:518–534. §-a szabályait kell alkalmazni. Az „egyebekben” szó szerepeltetése arra utal, hogy minden olyan kérdésben, amelyet az Mt. nem szabályoz külön, a Ptk. az irányadó. Az Mt. tehát speciális a Ptk.-hoz, mint általános szabályhoz képest. Így a felhívott Ptk. szabályok közül nem kell alkalmazni a munkáltatói kárfelelősségre azokat, amelyeket az Mt. eltérően rendez.

Ezt a rendező elvet azonban nem is olyan egyszerű végigkövetni, ha elolvassuk a Ptk. vonatkozó előírásait. Számos olyan szabály van ugyanis, amelyek szó szerint megtalálhatóak az Mt.-ben is, míg másokat eltérően rendez a munkajog, végül, egyes szabályoknál kérdéses, vajon érdemben eltérőek-e a munkajogi megfelelőiktől, ezáltal kell-e őket alkalmazni a munkaviszonyban is.

Ptk. Mesterhármas

Az új Ptk. három aspektusból – szerkesztőbizottsági tag, ügyvéd és bíró szemével.

A sorozat rendezvényei:

2014.09.16.  Családjog –  Dr. Szeibert Orsolya, Dr. Szűcs Andrea, Kristófné Dr. Kontra Erzsébet
2014.10.08.  Jogi személy – Dr. Csehi Zoltán, Dr. Tomori Erika, Dr. Gál Judit
2014.11.19.  Dologi jog – Dr. Menyhárd Attila, Dr. Gárdos Péter
2014.12.16.  Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása – Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika
2015.01.13.  Öröklési jog –  Dr. Szeibert Orsolya, Hídvéginé Dr. Adorján Lívia
2015.02.17.  Kötelmi jog – Dr. Lábady Tamás, Dr. Fuglinszky Ádám, Dr. Kemenes István

Helyszín: Budapesti Ügyvédi Kamara

Bővebb információ és jelentkezés>>

Értelmezési gondot nem okoz, amikor a két törvény azonos előírást tartalmaz, csak éppen felesleges volt az utaló szabályba olyan Ptk. rendelkezéseket is belefoglalni, amelyeket az Mt. is kimond. Ilyen például a kárfelelősség alól különös méltányosságból való bírósági mentesítés, a kártérítési járadék megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó szabály, vagy az általános kártérítés.

Az Mt. eltérő rendelkezései miatt biztosan nem kell alkalmazni a Ptk. következő szabályait, noha az utaló szabály ezeket is felhívja. A munkáltató kárfelelőssége objektív, ezért itt a felelősség jogalapjára és a kimentésre vonatkozó általános szabály nyilvánvalóan nem alkalmazható (Ptk. 6:519. §). Hasonlóan, a károsulti közrehatás esetén a kármegosztás arányára vonatkozó szabályt is félre kell tenni, hiszen ezt a Ptk. elsősorban a felróhatóság arányában állapítja meg, ami nem értelmezhető a munkáltató objektív felelőssége mellett [Ptk. 6:525. § (2) bek.]. A munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó Mt.-beli szabályok relatív diszpozitívak, azoktól tehát mind kollektív szerződés, mind munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Ez azt is jelenti, hogy a munkaviszonyban nincs mód a munkáltatói károkozásért való felelősség korlátozására vagy kizárására sem. Ugyanakkor a munkavállalói kárfelelősség esetén a munkavállalói felelősség Ptk. szerinti korlátozása vagy kizárása a munkavállaló javára szóló eltérésnek minősül, ezért lehetséges (Ptk. 6:526. §).

A munkavállalói kárfelelősség mértéke enyhe gondatlanság esetén négyhavi távolléti díjban maximalizált, amelyet kollektív szerződés nyolc havi távolléti díjra emelhet. Ebből eredően a munkavállalói kárfelelősségre nem alkalmazható a teljes kárfelelősséget kimondó Ptk. szabály [Ptk. 6:522. § (1) bek.]. Míg a Ptk. szerint többek közös károkozása esetén a károkozók felelőssége a károsulttal szemben egyetemleges, az Mt. a több munkavállaló által együttesen okozott kárért a vétkesség, illetve a közrehatás arányában állapítja meg a felelősséget. Egyetemleges kötelezésnek csak szándékos károkozásnál van helye. Ezért a Ptk. 6:524. § (1) bekezdése a munkavállaló kárfelelősségre nem lehet irányadó.

Kérdéses az előreláthatóság polgári jogi szabályának alkalmazhatósága. Eszerint nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, ezért azt nem is kell megtéríteni, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia (Ptk. 6:521. §). A munkajogi szabályok ezzel szemben azt már nem követelik meg, hogy az előre nem látott kárt nem is kellett volna előre látnia a károkozónak. A két törvény egymáshoz való viszonyát meghatározó szabályokból nem világos, hogy az „egyebekben” alkalmazandó Ptk.-beli szakasz többletkívánalma irányadó e a munkaviszonyban is. Hasonló dilemma vethető fel a károsulti közrehatásra vonatkozó Ptk. 6:525. § kapcsán. Míg az Mt. csak kárenyhítési kötelezettségről beszél, addig a Ptk. a károsult kármegelőzési és kárelhárítási kötelezettségét is nevesíti, kimondva, hogy az e kötelezettségek felróható megszegéséből eredő kárt nem kell megtéríteni. Vajon a „szigorúbb” polgári jogi kötelezettséget meg kell követelni a munkaviszonyban is, vagy az Mt. tömörebb megfogalmazású szabálya ezt kizárja?

Az Mt. által alkalmazni rendelt 17 Ptk. szakasz közül egyesek tehát biztosan nem alkalmazhatóak a munkaviszonyban, mások viszont szó szerint megegyeznek az Mt. előírásaival. A fennmaradó rendelkezések közül pedig nem egy olyan van, amelyről nem dönthető el egyértelműen, vajon általános szabályként követni kell-e a munkajogban is, vagy ezt az Mt. kizárja. Tekintettel arra, hogy a munkaügyi perek között a kártérítési ügyek adják a második legtöbb eljárást, a kérdés egyértelmű rendezésére lett volna szükség, akár bekezdésenként megjelölve egy utaló szabályban, akár szó szerint átvéve az Mt. szövegébe az alkalmazandó szakaszokat.

Ptk. Mustra – Borest és szakmai találkozó

Az exkluzív boresten új megközelítésből hallgathatják meg ügyfeleink a Ptk. újdonságait.

A sorozat rendezvényei:

                        Kártérítési felelősség
2014.10.02.  Családjog – Dr. Lábady Tamás, Katonáné Dr. Pehr Erika
2014.11.13.  Szerződéses biztosítékok – Dr. Bodzási Balázs
2014.12.11.  Szerződések érvénytelensége – Dr. Menyhárd Attila
2015.01.08.  Engedményezés, jogátruházás, szerződésátruházás  – Dr. Leszkoven László
2015.02.05.  Fogyasztóvédelem – Lévayné Dr. Fazekas Judit

Amennyiben a teljes sorozatra jelentkezik, az ár magában foglalja a Tanulmányok az új Polgári Törvénykönyvhöz című kötetet is.

Bővebb információ és jelentkezés>>

 

Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.