AB: vizsgálható, hogy a sajtó megsértette-e az ártatlanság vélelmét

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A képi illusztrációval összefüggésben az Alkotmánybíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a sajtószervek naponta tudósítanak arról, hogy mikor kinek az előzetes letartóztatásáról dönt a bíróság,

1. Az alapügy

A peres eljárás felperese korábban Budapest VII. kerületének volt a polgármestere. Vele és több társával szemben az ügyészség vádat emelt különböző bűncselekmények elkövetésének a gyanúja miatt. A lefolytatott büntetőeljárásról az alperesek által üzemeltetett internetes portálokon, a hvg.hu-n és az index.hu-n is jelentek meg tudósítások.

A www.hvg.hu internetes portálon 2011. április 19-én jelent meg cikk „Hunvald György nagyrészt tagadta a vádakat” címmel. Ez az írás illusztrációként felhasznált az indítványozóról egy, az ügy kapcsán készült fényképet. A kép az eljárás azon szakaszában készült, amikor az indítványozót az előzetes letartóztatásának fenntartásáról döntő bíróság elé vezették. A képen az indítványozót a bíróság folyosóján büntetés-végrehajtási őr kíséri, a vezetőszár és a bilincs kismértékben látszik. Maga a cikk arról számolt be, hogy az indítványozó nagyrészt tagadta az önkormányzati ingatlanokkal, illetve a fiktív megbízási szerződésekkel kapcsolatos vádakat az ügy tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon.

Az indítványozó azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg azt, hogy az alperesek az engedélye nélkül készített és felhasznált felvételek elkészítésével és felhasználásával megsértették a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kérte továbbá, hogy a bíróság tiltsa el az alpereseket a további jogsértéstől és nem vagyoni kártérítés jogcímén 350.000 forint és kamatai megfizetésére kötelezze személyenként az alpereseket.

A keresetnek megfelelően az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az I. rendű alperes megsértette az indítványozó képmáshoz fűződő személyiségi jogát. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és nem vagyoni kártérítés összegét 200.000 forintra és késedelmi kamataira leszállította, végül azonban a felülvizsgálati kérelam folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet a hvg.hu vonatkozásában elutasította.

A Kúria mindenekelőtt utalt arra, hogy a jogerős ítélet helytállóan idézte fel az eddig követett bírói gyakorlatot, de úgy foglalt állást, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) újabb gyakorlata, illetve az Alkotmánybíróság legújabb határozataiban megnyilvánuló további vizsgálati szempontok alapot adhatnak az eddig követett bírói gyakorlat árnyaltabbá tételére.

A Kúria tekintetbe vette, hogy az indítványozó korábban politikus, közszereplő volt, illetve köztudomású, hogy a vele szemben indított büntetőeljárás kapcsolódott közszereplői minőségéhez, polgármesteri tisztségéhez. Az is köztudomású ténynek tekinthető, hogy a büntetőeljárás során az indítványozót előzetes letartóztatásba helyezték. A Kúria hangsúlyozta, hogy a tudósítással szemben a követelmény az, hogy az összhangban álljon az adott eljárás aktuális állásával, és tartsa tiszteletben az ártatlanság vélelmét, és úgy ítélte meg, hogy az alperes fényképet is tartalmazó tudósítása alapvetően megfelel ezen követelményeknek, figyelemmel arra is, hogy tartalmazza a büntetőeljárással kapcsolatban az indítványozó álláspontjának a lényegét is.

A Kúria hangsúlyozta, hogy a közérdeklődésre számot tartó eseményről való tudósítás joga és lehetősége elsőbbséget élvez az indítványozó képmás védelméhez fűződő jogához képest, figyelemmel arra is, hogy a képmással illusztrált tudósítás az indítványozó közszereplői tevékenységével hozható összefüggésbe. Mivel a büntetőeljárás tárgya az indítványozó közszereplői minőségéhez kapcsolódott, az arról való tudósítás céljából fénykép készítése és közzététele a Kúria szerint nem minősül az indítványozó képmásával történő visszaélésnek.

Az indítványozó alkotmányjogi panasszal támadta meg a Kúria döntését.

Ptk. Expo - 2017. november 21.-22.

1. nap - Szerződések joga

A vállalkozási szerződés aktuális gyakorlati kérdései *  kezességi szerződés megújult szabályozása a Ptk.-ban * A távollévők között kötött szerződés gyakorlati problémái * A fogyasztói szerződések specialitásai

2. nap - Kártérítési jog

A jogalkotással okozott kár érvényesíthetőségének kérdései * Az ügyvédek és a vezető tisztségviselők kártérítési felelőssége * A kártérítési jog és a felelősségbiztosítás kapcsolódási pontjai * A közigazgatási jogkörben okozott kár érvényesíthetősége

További részletek és jelentkezés >>

2. A döntés indokai

Az ügy befogadása során az Alkotmánybíróság úgy látta, hogy az alkotmányjogi panasz az ártatlanság vélelméből fakadó alkotmányos követelményekkel összefüggésben alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vet fel, ezért az alkotmányjogi panaszt érdemben bírálta el.

A testület rámutatott arra, hogy az ártatlanság vélelmét az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdése rögzíti. Eszerint senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az ártatlanság vélelme a jogállam egyik alapelve, amely az 1989. évi XXXI. törvénnyel nyert alkotmányos rangot.

Az Alkotmánybíróság több határozatában is kiterjesztően értelmezte az ártatlanság vélelmét, amely azon az elvi alapon nyugodott, hogy a jogállam által védett élet- és jogviszonyok körében az ártatlanság vélelmének elve egyre több területen érvényesül. Vagyis az ártatlanság vélelme elsősorban büntetőeljárási garanciaként a tisztességes eljáráshoz való jog egyik eleme, de nem kizárólag a büntetőeljárásban érvényesül, és esetenként vizsgálandó, hogy egy joghátrány az ártatlanság vélelmének alkotmányos tartalmával összefüggésben áll-e.

Az Alkotmánybíróság a jelen ügy megítélése során figyelembe vette az EJEB esetjogát is és utalt arra, hogy az EJEB gyakorlatában felmerült az ártatlanság vélelmének sérelme a bűnösséget sugalló sajtókampánnyal összefüggésben is. Ezekben az ügyekben az EJEB azt hangsúlyozta, hogy akkor nem állapítható meg az ártatlanság vélelmének sérelme, ha a kampány semmilyen vonatkozásban nem veti fel az állam, vagy az állami közhatalmi szervek felelősségét, illetve nem merül fel bármilyen befolyása a bíróságok ítélkezési tevékenységére.

A jelen ügy vonatkozásait értékelve az Alkotmánybíróság leszögezte: az indítványozó által benyújtott alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy alapjogi relevanciája több vonatkozásban merül fel. Az indítványozó személyiségi jogi igénye alapvetően abból fakad, hogy róla a sajtószervek fényképet készítettek, és ezt hozzájárulása nélkül, a vele szemben megindított büntetőeljárásról készített tudósításhoz illusztrációként felhasználták. Az ügy alapjogi relevanciája másrészt azon alapul, hogy az indítványozóval mint közszereplő politikussal szemben megindított büntetőeljárás olyan közérdeklődésre számot tartó esemény, amelyről az alperesek jogosultak voltak tájékoztatást nyújtani. Az ügy, ezért összefüggésben áll a sajtószabadsággal is. És végül nem hagyható figyelmen kívül, hogy az alperes által közölt tudósítás olyan képi illusztrációt tartalmaz, amelyen az indítványozó bilincsben látható még azelőtt, hogy büntető ügyében jogerős bírói döntés született volna. Ebben az összefüggés az ügy felveti az ártatlanság vélelmének a relevanciáját is.

A polgári perrendtartás magyarázatokkal

 Az új Pp. alkalmazására való felkészülésre alig több mint 1 év áll rendelkezésre, ezért minden jogalkalmazó számára fontos a részletszabályok megismerése. Ebben segít könyvünk, amely kifejezetten gyakorlatias szemmel mutatja be az új törvény rendelkezéseit.

Megrendelés >>

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy az eljárt bíróságok az ügy alapjogi kérdéseire figyelemmel jártak el. A Kúria ítéletének indokolásából egyértelműen megállapítható, hogy döntése során a sajtószabadságnak tulajdonított döntő jelentőséget. A Kúria kifejezetten hangsúlyozta ítéletében: az állandó bírói gyakorlat szerint a sajtószerv helyreigazítás kötelezettsége nélkül, objektív módon tudósíthat valamely büntetőeljárás aktuális állásáról. A tudósítással szemben az a követelmény, hogy összhangban álljon az adott eljárás aktuális állásával, és tartsa tiszteletben az ártatlanság vélelmének alkotmányos alapelvét.

Mindazonáltal az EJEB több ítéletében is megállapította, hogy a kényszerítő intézkedések – pl. előzetes letartóztatás – alkalmazása önmagában nem sérti az ártatlanság vélelmét. Az EJEB gyakorlata szerint megállapítható az is, hogy a társadalom széles rétegét érintő ügyekről szóló tájékoztatás a sajtószabadság körébe tartozik.

Mindezek alapján a képi illusztrációval összefüggésben az Alkotmánybíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a sajtószervek naponta tudósítanak arról, hogy mikor kinek az előzetes letartóztatásáról dönt a bíróság, és arról is számot adnak, hogy miként dönt a bíróság az előzetes letartóztatás kérdésében. Ezekben az esetekben a filmfelvételeken, fotókon bilincsben, vezetőszáron látható a gyanúsított, de őt a jogerős elítélésig ezzel együtt is megilleti az ártatlanság vélelme. Mivel azonban ezen eszközök alkalmazása a kényszerintézkedések velejárója, ezért nem állapítható meg, hogy a hatóságok intézkedésére alaptalanul, vagy azért került volna sor, hogy az indítványozót bűnösnek mutassák be a nyilvánosság előtt. Ezért az AB a Kúria Pfv.IV.21.840/2015/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Czine Ágnes volt.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Alkotmánybíróság

    Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének az integritási szabályzatról szóló 6/2016. (V. 31.) OBH Utasítás 5. § e) pontjának „és ajánlásában” szövegrésze, 34. § (2) bekezdésének a)- b) és e) pontjai, továbbá a 44. § a) pontjának „és az esetleges jogkövetkezmények alkalmazásáról” szövegrésze, valamint a 44. § d) pontja alaptörvény-ellenes, ezért azokat megsemmisítette. A döntéshez Czine Ágnes és Stumpf István párhuzamos indokolást, továbbá Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.

     

  • biztosítás

    Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.Szk.22.380/2015/3. számú végzését, mivel úgy ítélte meg, hogy az akkor felelne meg a tisztességes eljárás követelményének, ha számot adna arról, miként alkalmazta a szabálysértési törvény költségviselési szabályát. Ennek keretében pedig arra is kitérne, miért nem tartotta szükségesnek módosítani a hatósági határozat költségviselésre vonatkozó részét, ha egyébként a felelősségviselés és a jogkövetkezmény tekintetében a határozatot megváltoztatta. Az döntéshez Czine Ágnes párhuzamos indokolást, míg Salamon László különvéleményt csatolt.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!