Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szülők gyerekfelügyeleti jogukat alapesetben közösen gyakorolják, de mi történik akkor, ha válás esetén csak egyiküknek ítélik ezt a jogosultságot? Az alábbiakban bemutatjuk, az elmúlt időszakban hogyan változott a gyermekelhelyezés intézménye, s hogyan alakulnak a szülői jogok egy ilyen irányú felügyelet rendezése kapcsán.
Mivel jogállás tekintetében elhagyott kiskorú nem létezik, így a szülő – ennek hiányában a gyám – kötelező erővel tölti be ezt a szerepet, vagyis az ő feladatuk a gyermekről való gondoskodás és a vele kapcsolatos kötelezettségek teljesítése, s a jogok gyakorlása is. Szülők esetében a polgári törvénykönyv (Ptk.) a szülői felügyeletet tekinti alapvetőnek, amelyben azonban fontos megjegyezni, hogy a szülők (mint apai és anyai státuszt betöltő személyek) egyenlők egymással. A szülői felügyeleti jogot tehát alapesetben közösen gyakorolják. Azonban mi történik akkor, ha válás esetén csak egyiküknek ítélik ezt a jogosultságot? Cikkünkben azt jártuk körbe, hogyan változott az elmúlt időszakban a gyermekelhelyezés intézménye, valamint hogyan alakulnak a szülői jogok egy ilyen irányú felügyelet rendezése kapcsán.
A gyermekelhelyezés már nem szempont
A jelenlegi polgári törvénykönyv életbe lépése előtti szabályok szerint a szülők házasságának felbontásakor dönteni kellett a gyermek(ek) elhelyezéséről. A Ptk. azonban 2014-től változtatott a korábban használt gyermekelhelyezés szóhasználaton, amelynek hátterében nem csupán kifejezésbeli, hanem tartalmi változtatást is eszközölt. Ennek értelmében a gyermekelhelyezés kitétel csak arra az esetre maradt fenn, amikor a bíróság – a szülőkön kívüli – harmadik személynél helyezi el a gyermeket. A házasság felbontására vonatkozóan azonban az a személy, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte, vagy akinél a szülők megállapodása alapján elhelyezték, a szülői felügyelet teljes körű gyakorlója lesz.
A szülői felügyeleti jog
A szülői felügyelet tartalma körében a Ptk. a Negyedik Könyvben részletesen rendezi a részjogosítványokat, így a gyermek nevének meghatározását, a gyermek gondozását és nevelését, a gyermek vagyonának kezelését, és a gyermek törvényes képviseletét. Ezen felül a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás tartozik még a szülői felügyeleti jogok körébe, amelyeket a gyámságról szóló ötödik rész tartalmaz.
Tehát a szülői felügyeleti jog széles jogosultságokat, ugyanakkor kötelezettségeket is tartalmaz mindkét szülőre nézve.
A gyermek nevének meghatározása körében fontos, hogy a névről már a házassági szándék bejelentésekor nyilatkozniuk kell a szülőknek, azonban a továbbiakban a gyermek nevének módosítása is a felügyeleti jogok körébe tartozik. A Ptk. pontos irányt mutat, milyen szabályok mentén határozható meg a gyermek neve, amelytől eltérni nem lehetséges.
A gyermek gondozása, nevelése a szülői felügyelet legfontosabb részjogosítványa, hiszen ide tartozik a gyermek megélhetésének és felnevelkedésének biztosításán túl lakóhelyének és tartózkodási helyének megválasztása is. Ezen túl a Ptk. ebben a körben mondja ki azt is, hogy a 16 év feletti gyermek – gyámhatósági jóváhagyással – a szülői házat elhagyhatja, valamint itt rendezi a tanulmányok, vagy egyéb ok miatti huzamosabb külföldi tartózkodás és a letelepedési célú külföldre távozás szabályait is. Ezen túl az iskola és életpálya megválasztására vonatkozó rendelkezések szintén a gyermek gondozása, nevelése körében találhatóak.
Akár bíróság, akár a felek közötti megegyezés dönt a kérdésben, lehetséges, hogy a házasságbontás után csak az egyik szülő gyakorolja a felügyeleti jogot. Ez esetben a különélő szülőben sokszor felmerül a kérdés: vajon innentől minden jogát elveszíti a gyermek nevelésére? A válasz egyértelműen: nem
A Ptk. egyértelműen kimondja, hogy a szülők a gyermek vagyonának kezelői, amely szintén a szülői felügyeleti jogok (illetve kötelezettségek) körébe tartozik. Vannak azonban bizonyos vagyonkörök, amelyek nem állhatnak a szülők kezelése alatt. Ilyen egyrészt az a vagyon, amelyet a gyermek ezzel a kikötéssel kapott, illetve amellyel a gyermek önmaga rendelkezik (min például a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját jövedelme). Továbbá nem kezelhetik a szülők azt a vagyont sem, amelyet a szülő a gyámhatóságnak az erre kötelező határozata alapján átadott.
A gyermek törvényes képviselete alapján a szülő a gyermeket személyi és vagyoni ügyeiben jogosult és köteles is képviselni. Természetesen ez nem terjed ki olyan jognyilatkozatokra, amelyeket a gyermek önmaga is meg tud tenni, valamint ha érdekellentét áll fenn a gyermek és a szülő között, abban az esetben kizárt a képviselet. Ez utóbbi esetben a gyámhatóság eseti gyámot rendel ki.
A gyámnevezés és a gyámságból való kizárás is a szülőket illeti meg. A szülő azonban nem köteles ilyen jellegű nyilatkozatot tenni, és csak a szülői felügyeletet gyakorló szülők rendelkeznek ilyen jogosítvánnyal. Akinek szünetel a szülői felügyeleti joga, vagy akinek megszűnt ez a jogosítványa, nem illeti meg az a jog, hogy gyámot nevezzen halála esetére vagy kizárjon valakit a gyámságból.
Amikor csak az egyik szülő gyakorolja felügyeleti jogot
A fenti jogosultságok és kötelezettségek a szülők elválása folytán eltérően alakulhatnak. Ugyanis ha a szülők megegyezésre jutnak, a szülői felügyeleti jogot közösen is gyakorolhatják. Ez azt jelenti, hogy közösen látják el szülői felügyeletükből fakadó jogaikat és teljesítik ilyen kötelezettségeiket.
Azonban akár bíróság, akár a felek közötti megegyezés dönt a kérdésben, lehetséges az is, hogy a bontást követően csak az egyik szülő fogja gyakorolni a szülői felügyeleti jogot. Ebben az esetben a különélő szülőben sokszor felmerül a kérdés: vajon innentől minden jogát elveszíti a gyermek nevelésére vonatkozóan? A válasz egyértelműen: nem. Ugyanis a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekről a két szülőnek továbbra is együtt kell döntenie. Így ebben a tekintetben a szülői felügyeleti jogoknak bizonyos részét az a szülő is gyakorolhatja, akit egyébként a szülői felügyeleti jogok összességükben nem illetnek meg. Ez természetesen nemcsak jogosultságot, hanem kötelezettséget is jelent, azaz a különélő szülőnek is részt kell vállalnia a gyermekkel kapcsolatos ilyen irányú szülői felelősségből is.
A gyermek sorsát érintő lényeges kérdések köre
A fentiek alapján tehát a különélő szülő sincs kizárva a gyermekkel kapcsolatos minden döntésből, azonban lényeges, hogy mik tartoznak a gyermek sorsát érintő fontos kérdések körébe.
Idetartozik a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének meghatározása, továbbá iskolájának, életpályájának megválasztása, valamint a gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, illetve állampolgárságának megváltoztatása.
[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]A fentiek a Ptk. szerint alapvető jogosultságai és egyben kötelezettségei a különélő szülőnek, azonban a bíróság korlátozhatja, illetve meg is vonhatja bármelyik döntési jogot, ha a gyermek érdeke szerint erre szükség mutatkozik.
Ugyanakkor a bíróság nem csak szűkítheti, hanem tágíthatja is eme jogosultságokat a különélő szülő számára, hiszen feljogosíthatja őt a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő bizonyos feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására is.
Ha a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben (például leggyakrabban az iskola kijelölésében) a szülők nem tudnak megegyezni és közös döntést hozni, abban az esetben a gyámhatóság döntése lesz a mérvadó.
