Az utazási irodák felelőssége: Trópusi vihar

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utazási iroda köteles a megrendelőket az utazással kapcsolatos lényeges körülményekről, így a szokásos éghajlati és időjárási viszonyokról tájékoztatni. Az előre nem látható, váratlan, a szokásostól jelentősen eltérő időjárási körülményekkel kapcsolatban azonban az utazási irodát tájékoztatási kötelezettség értelemszerűen nem terheli – állapította meg a Kúria egy egyedi döntésében.

Az ügy előzménye

Az I. r. felperes 2010. november 16-án kért árajánlatot az alperestől egy 2010. december 1-jétől december 13-ig tartó Srí Lanka-i és Maldív-szigeteki utazásra. Az alperes még aznap megküldte ajánlatát és az út tervezett menetrendjét, az ajánlatot a felperes 2010. november 17-én fogadta el. A felek között ez alapján 2010. november 18-án írásbeli utazási szerződés jött létre.

Az indulást megelőző napon a II. r. felperes a várható időjárásról érdeklődött az alperesnél, mivel az interneten rossz időt jósoltak erre az időszakra. Az alperes a Srí Lankán tartózkodó munkatársától, valamint németországi partnercégétől kért tájékoztatást, és ennek alapján közölte, hogy alapvetően jó idő várható, de eső előfordulhat.

Az érkezést követően az utazási tájékoztatóban meghirdetett programok rendre teljesítésre kerültek, az utazás jelentős része alatt azonban a korábbi évtizedekben tapasztalt, megszokott időjárási viszonyoktól eltérő, rossz, esős időjárás uralkodott. A nem várt, tomboló trópusi vihar miatt a Maldív-szigetekre történő transzfer is csúszott, így az eredetileg tervezettekhez képest csak a következő napon sikerült átjuttatni a felpereseket repülővel Sun Islandre.

Emiatt az I. r. felperes a Maldív-szigeteki tartózkodás időtartamának két nappal történő meghosszabbítását kérte az alperestől, elmaradása esetére pedig perindítást helyezett kilátásba. Az alperes az utazás meghosszabbítását nem tudta biztosítani.

A felperesek a benyújtott keresetükben a teljes utazási díj visszaigénylését kérték az alábbi alapokon:
– az utazási szerződés érvénytelensége: álláspontjuk szerint az alperes megtévesztette, illetve tévedésbe ejtette őket az utazás ideje alatt várható időjárással kapcsolatban
– hibás teljesítés
– kártérítés: mivel szerintük az alperes megsértette az őt az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 205. § (3) bekezdése alapján terhelő tájékoztatási kötelezettséget (nem tájékoztatta őket megfelelően az utazás időszakában várható időjárásról, a körút feszített jellegéről, az étkezés rendjéről, a szállodák és a szobák minőségéről, komfortfokozatáról, azoknak az európai színvonaltól való eltérő voltáról, továbbá arról, hogy az utazás kiskorú gyermekeknek nem való, valamint, hogy az utazás során bizonyos látványosságokat csak sötétben lehet majd megtekinteni).

Az Elsőfokú és a Másodfokú bíróság döntése

A bíróság álláspontja szerint sem az utazási szerződés érvénytelensége, sem a hibás teljesítés nem állapítható meg, a tájékoztatási kötelezettségét pedig megfelelően teljesítette az alperes, ezért a bíróság a keresetet elutasította.

Kiemelte, hogy a perbeli utazás helyszíne a sziget délnyugati és középső része, vagyis a Yala monszun területe volt a száraz időszakban (ez a monszun májustól októberig hoz csapadékot). A száraz évszak azonban ezen a területen sem jelent kizárólagos szárazságot és esőmentességet. Az utazás teljes esőmentességére ezért a felperesek megalapozottan nem számíthattak. Az alperes pedig az utazási prospektusában és a honlapján tájékoztatta is az utasokat ezekről a feltételekről.

Az utazás idején tapasztalt rendszeres, zuhogó eső ugyanakkor az adott időszakban rendkívülinek minősíthető (ezt támasztja alá a Srí Lanka-i Nemzeti Meteorológiai Központ tájékoztatása is), így a szélsőséges, a korábbi években tapasztaltaktól jelentősen eltérő időjárásra az alperes nem számíthatott, erről előzetesen a felpereseket sem tudta tájékoztatni, tehát a Ptk. 205. § (3) bekezdésében szabályozott kötelezettségét nem sértette meg. Hozzáteszi, hogy a rossz idő ellenére valamennyi tervezett programot megtartották, az esetlegesen felmerülő problémákat pedig azonnal orvosolták.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 04. 04.:  A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új Ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás 2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter 2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk. – Dr. Kisfaludi András 2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. Bővebb információk és jelentkezés itt!

A Kúria megállapításai

A Kúria a fülvizsgálati kérelem elbírálása során megállapította, hogy a szokásostól jelentősen eltérő, előre nem látható, váratlan időjárási eseményekkel kapcsolatban az alperest tájékoztatási kötelezettség értelemszerűen nem terhelte, a felperesek ezért az időjárásra vonatkozó tájékoztatás hiányára hivatkozással megalapozatlanul tartottak igényt kártérítés fizetésére. Kiemelte, hogy a feleknek a szerződéskötést megelőzően tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről, a bíróság pedig a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül következtetett arra, hogy az alperes megfelelően teljesítette a felperesek utazása során várható időjárásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét. Ezt a beszerzett bizonyítékok mérlegelésével állapította meg. A bizonyítékok mérlegelése alapján megállapított tényállás, illetve a bíróságnak a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó tevékenysége tekintetében pedig jogszabálysértés akkor következik be, ha a jogerős ítéletben rögzített tényállás a bizonyítás anyagától eltér, iratellenes, illetve, ha a bíróság a bizonyítékok egybevetése és értékelése során kirívóan okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott [lásd: Pp. 206. § (1) bekezdés]. Erre azonban a jelen ügyben nem került sor, így a bizonyítékok ismételt vagy eltérő értékelésére (felülmérlegelésére) – miután a jogerős ítélet felülvizsgálatának kizárólag jogszabálysértés esetén van helye – jogszabálysértés hiányában nem kerülhet sor.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. V. 21.502/2012.) a Kúriai Döntések 2014/3. számában 79. szám alatt jelent meg.

---