Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem minősül elkésettnek a határidő utolsó napján, a hivatali idő végét követően elektronikus úton benyújtott fellebbezés – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a felperes a fellebbezésre nyitva álló határidő utolsó napján 17 óra 50 perckor nyújtott be fellebbezést, amelyben a szakértői díjak leszállítását kérte. A törvényszék elkésettségére hivatkozva hivatalból elutasította.
Az ítélőtábla megállapításai
A végzés ellen a felperes fellebbezést nyújtott be és igazolási kérelmet is előterjesztett, azonban az ítélőtábla elutasította azt. Álláspontja szerint, mivel a Pp. elektronikus kommunikációval kapcsolatos rendelkezései az eljárási határidők számítására nem tartalmaznak speciális szabályokat, ezért a Pp. határidőkre vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni [103. §]. A határidő az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár. Az ügyre vonatkoztatva, a fellebbezés elsőfokú bíróságon történő előterjesztésének határideje a hivatali idő végével lejárt, így a határidő utolsó napján 17 óra 50 perckor benyújtott fellebbezés elkésett. Kiemelte, hogy a mulasztás nem a bírósági rendszer nem megfelelő működésére, hanem csak a fellebbezés késedelmes előterjesztésére vezethető vissza, ezért az igazolási kérelem nem volt megalapozott.
A fellebbezés tartalma
A Kúriához előterjesztett fellebbezésében a felperes azzal érvelt, hogy nem állapítható meg, hogy a hivatali idő mikor járt le és mihez képest késett el a beadványa. Álláspontja szerint a Pp. rendelkezése csak a bíróság előtt teljesítendő cselekményekre vonatkozik, az elektronikus kapcsolattartás viszont lehetővé teszi, hogy a cselekményt ne csak a bíróság előtt lehessen teljesíteni, ráadásul az elektronikus rendszer befogadta a fellebbezést 17 óra 50 perckor is. Mindezek alapján úgy vélte, az elektronikus rendszer útján teljesíthető cselekmények esetén a hivatali idő nem jár le. Második okként azt hozta fel, hogy az elektronikus rendszer útján megküldött irat jellemzői azonosak a postán megküldött irattal, így a beadvány ebből a szempontból is határidőben beérkezettnek minősül.
A Kúria megállapításai
A Kúria alaposnak találta a fellebbezést. Kiemelte, hogy a fellebbezés benyújtásának idején az elektronikus kapcsolattartás esetére a határidők tekintetében a Pp. még valóban nem tartalmazott speciális rendelkezéseket. A fellebbezés benyújtásával kapcsolatosan ellenben igen. A határidő elmulasztásának jogkövetkezményét ugyanis ennek alapján nem lehet alkalmazni akkor, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adják [105. § (4) bekezdés]. Hagyományos, papíralapú kapcsolattartás esetében tehát a beadvány nem lenne elkésettnek tekinthető, ha azt az utolsó napon még ajánlott küldeményként postázzák.
A Kúria hangsúlyozta, hogy az elektronikus kapcsolattartás lehetővé tételének célja éppen az volt, hogy a bírósági eljárások gyorsítása, a költségkímélés, a mindkét fél érdekét szolgáló időszerű ítélkezés érdekében informatikai eszközök kerüljenek felhasználásra. Éppen ezért, hangsúlyozta a Kúria, az elektronikus kapcsolattartás lehetővé tétele nem eredményezheti, hogy a bíróság az ezt az utat választó felet hátrányosabb helyzetbe hozza ahhoz a félhez képest, aki hagyományos módon, papír alapon, postai úton nyújtja be a beadványát. A döntésben foglaltak azt eredményeznék, hogy az elektronikus utat választó fél csak a hivatali idő végéig, tehát 16 óráig nyújthatja be a beadványát, míg a hagyományos úton eljáró fél pedig akár éjfél előtt néhány perccel is postázhatja.
Összegezve, a Kúria megállapította, hogy mivel az elektronikus kapcsolattartás a bíróság által lényegében folyamatosan működtetett hálózaton keresztül történik és a fellebbezés hivatali időt követő benyújtása a másik fél, de a bíróság számára sem jelent semmiféle hátrányt, ezért teljesen indokolatlan ilyen módon hátrányba hozni azokat a feleket, akik a jogalkotó által azóta kifejezetten preferált módját választották a kapcsolattartásnak.
Érdemes megjegyezni, hogy azóta a jogalkotó is érezte a kohézió hiányát, ezért 2016. július 1-jétől új rendelkezést iktatott a Pp.-be [394/J. § (5) bekezdés], amelynek értelmében, ha a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő Mindezek alapján a Kúria az igazolási kérelemnek helyt adva a fellebbezés érdemi vizsgálatát rendelte el.
Az ismertetett döntés (Kúria Pf. IV. 25.063/2016.) a Kúriai Döntések 2017/7. számában 231. szám alatt jelent meg.
