Enyhültek a fúziós eljárások adminisztratív terhei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A versenytörvény legfrissebb módosításaihoz kapcsolódóan (amelyekről itt írtunk) a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már közzé is tette új fúziós űrlapját és az összefonódás-vizsgálati eljárással kapcsolatos új közleményeit. A GVH emellett 2017. január 25-én konzultációt tartott a Magyar Versenyjogi Egyesület (MVE) részvételével, ahol az új szabályozással kapcsolatos legfőbb kérdéseket tisztázta.


A versenytörvény módosítása bevezetett néhány kedvező újítást. A piac résztvevői örömmel fogadták, hogy az összefonódások ellenőrzési küszöbértékét felemelték, oly módon, hogy bejelentés csak akkor szükséges, ha legalább két érintett vállalkozáscsoport magyarországi nettó árbevétele a megelőző üzleti évben meghaladta az 1 milliárd forintot. (Ugyanakkor az új szabályok szerint egyfajta „önkéntes bejelentés” alá eshetnek azok a vállalkozások, amelyek nem érik el az általános küszöbértéket, amint azt alább bemutatjuk). A GVH által közzétett új fúziós űrlap és vonatkozó közlemények pedig tovább enyhítik a fúziós eljárások terheit a 2017. január 15-ét követően létrejött összefonódások számára.

Az összefonódás-bejelentések egyszerűsítése

Az új fúziós űrlappal megszűnik, annak „kettő az egyben” jellege, mivel többé nem tartalmazza a teljes körű eljárásra (II. fázisú fúziókra) vonatkozó kérdéseket. Abban az esetben, ha az összefonódás érdemben átfedő vagy kapcsolódó piacokat érint, a felek szabadon kifejthetik az ezzel kapcsolatban relevánsnak tartott érveiket, és nem kötelesek megválaszolni a korábbi nyomtatvány VI. és VII. részének hosszú kérdéssorát. Amennyiben a GVH teljes körű vizsgálatot rendel el, és nem tartja elegendőnek a bejelentésben átadott információkat a versenyjogi aggályok kizáráshoz, akkor további adatokat kérhet be az adott ügyre konkretizálva. A GVH az MVE-vel folytatott konzultációja során kifejtette, az új szabályozás célja éppen az, hogy a GVH átvegye az adatspecializáció terhét a felektől.

Az új fúziós űrlap (és az ahhoz kapcsolódó kitöltési útmutató) számos olyan gyakorlati változást tartalmaz, amely megkönnyíti, racionalizálja az összefonódás-bejelentési eljárást. Így például a fúziós szerződés és más mellékletek (az ügyvédi meghatalmazások kivételével) ezentúl egyszerű másolatban, közjegyzői vagy egyéb hitelesítés nélkül is beadhatók. A résztvevők árbevételi adatait pedig az új űrlapon elegendő vállalatcsoportonként összesítve megadni, és nem olyan részletességgel, mint azt a korábbi verzió megkívánta.

A fúziós űrlap kitöltési útmutatója mellett a GVH további, szintén gyakorlati kérdéseket lefedő közleményeket tett közzé, mint például:

–           az összefonódások bejelentéséhez kapcsolódó előzetes egyeztetésekről,

–           az összefonódásokat engedélyező határozatokban feltételek, illetve kötelezettségek előírásáról, és

–           az eljárással kapcsolatos egyéb jogalkalmazási kérdésekről.

Ezekben a közleményekben a GVH tisztázza az új szabályokra vonatkozó jogértelmezését, valamint a fúziós eljárások ügyfeleivel szemben támasztott elvárásait.

A konzultáció során a GVH kifejtette, hogy még a törvényi küszöbértékek meghaladása esetén sem szükséges bejelentést tenni, illetve a GVH vizsgálat indítását sem tervezi, ha az összefonódás nem eredményezi gazdasági erőfölény létrehozását vagy jelentős megerősítését az érintett piacon

„Önkéntes” bejelentési kötelezettség

A versenytörvény legkevésbé üdvözölt újdonsága az úgynevezett „összefonódás-vizsgálati küszöbérték”, amely olyan fúziókat érint, melyek nem érik el a fent említett kötelező bejelentési küszöböt. Ez alapján egy tranzakciót akkor is be kell jelenteni, ha:

–           nem nyilvánvaló, hogy az nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon, és

–           az érintett vállalkozáscsoportok együttes magyarországi nettó árbevétele az előző üzleti évben meghaladta az 5 milliárd forintot.

A GVH vonatkozó értelmezése, melyet közleményeiben és az MVE-vel folytatott konzultációja során is kifejtett, segít körvonalazni, hogy mely fúziók tartoznak ebbe a kategóriába. Nyilvánvaló, hogy az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon (azaz nincs szükség bejelentésre), ha a résztvevők együttes piaci részesedése nem éri el a:

–           20%-ot horizontális átfedés, vagy

–           30%-ot vertikális kapcsolat esetén.

A konzultáció során a GVH kifejtette, hogy még e küszöbértékek meghaladása esetén sem szükséges bejelentést tenni, illetve a GVH vizsgálat indítását sem tervezi, ha az összefonódás nem eredményezi gazdasági erőfölény létrehozását vagy jelentős megerősítését az érintett piacon.

Megjegyzések

A versenytörvény módosításainak kifejezett célja volt az adminisztratív terhek csökkentése és a fúziós eljárások idejének rövidítése, amely cél elérését segíti az új fúziós űrlap és GVH közleményei is. Reméljük, hogy a GVH folytatja a közelmúltban megkezdett – és örömmel fogadott – gyakorlatát a fúziós eljárások egyszerűsítésére, felgyorsítására és az ügyfelek kötelezettségeinek tisztázására vonatkozóan.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.