Gyülekezési jog a gyakorlatban III. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot hozott létre a gyülekezési jog ítélkezési gyakorlatának áttekintésére. Előző cikkünkben a feloszlatási okokat, az eljárási kérdéseket és a joggyakorlat-elemző csoport megállapításait foglaltuk össze. Cikkünk utolsó részében pedig a jogszerűtlen intézkedésekkel szembeni polgári jogi igényeket mutatjuk be.

A polgári jogi jogvédelem sajátossága

A polgári jogi személyiségvédelmi jogviszony abszolút szerkezetű. A polgári perben a rendőri intézkedés révén elszenvedett személyiségi jogsérelmeket lehet érvényesíteni.

A régi Ptk. alapján a kérelem a személyiségi jogi jogsérelem megállapítása mellett objektív jogkövetkezmények alkalmazására, és akár önállóan, akár más jogkövetkezménnyel együtt a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére vonatkozhatott.

A személyhez fűződő jog megsértéséből következhet a jogsértő alperes közhatalmi tevékenységére tekintettel, a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének kötelezettsége is. Az ilyen kártérítési ügyekben a bírói joggyakorlatban a személyhez fűződő jogok megsértésének dogmatikája kell, hogy domináljon.

A polgári jogi jogorvoslatok a személyiségvédelemben

A személyiségvédelem polgári jogi szankciói részben objektív jellegűek, részben a polgári jogi kártérítési felelősség szabályai szerint követelhetőek.

„A helyreállító jellegű objektív személyiségvédelmi eszközök igénybevételét a nem vagyoni kárigény körében kell vizsgálni.”

A joggyakorlat szerint a bíróság a perben nem léphet a hatóság helyébe és nem mérlegelheti azt, hogy az elmaradt hatóság előtti jogorvoslat alkalmas lett volna-e a kár elhárítására, az igény kielégítésére.

A közigazgatási  jogorvoslati  lehetőségek  kimerítése  a  polgári  bírósági gyakorlatban

A kialakult bírói gyakorlat értelmében a jogorvoslati lehetőségek kimerítésénél mindig csak az adott jogsérelem orvoslására alkalmas jogorvoslati eszköz vehető figyelembe. Amennyiben pedig a vonatkozó jogszabályban írt jogorvoslati lehetőség a kár elhárítására alkalmatlan, igénybevételének elmaradása nem eredményezi a jogérvényesítés sikertelenségét, vagyis a közigazgatás kárfelelőssége ilyen esetben is megállapítható a perben.

A polgári bírói gyakorlat értelmében a Gytv. hatálya alá tartozó rendezvények feloszlatása során, az intézkedésekkel okozott személyiségi jogsérelem azonnal bekövetkezik, amellyel szemben a sértett panasza alapján lefolytatott közigazgatási hatósági eljárás és az annak alapján meghozott közigazgatási határozat, a Független Rendészeti Panasztestület vizsgálati eljárásában elfogadott állásfoglalása nem minősül hatékony jogorvoslatnak.

E-peres kérdés-válasz szolgáltatás

Kérje szakértőnk segítségét, ha kérdése van az e-peres eljárásról!

Ügyfélkapu, Perkapu, Hivatali kapu * Dokumentumok érkeztetése * Bírósági portál * Formanyomtatványok * Beadvány hitelesítése * Illeték megfizetése

További információ >>

Kapcsolódó eljárások

A polgári bírósági gyakorlat értelmezte a büntető peres, a közigazgatási hatósági és közigazgatási peres, valamint a szabálysértési eljárásokban meghozott hatósági és bírói határozatok kötőerejének kérdését, valamint a személyiségi jogi igényeket elbíráló polgári bírósági eljárás viszonyát.

A polgári bírónak azt kell megítélnie, hogy az intézkedés idején felmerült konkrét tények ismeretében a rendőrség intézkedése jogszerű, szükséges és arányos volt-e.

A kialakult gyakorlat értelmében a jogerős büntető ítélet a polgári bíróságot csak a bűnösség kérdésében köti, tehát a polgári perben a bíró megállapíthat eltérő tényállást is az ügyben.

A rendőrség vagy más hatóság közigazgatási eljárásban meghozott jogerős határozata, avagy a nyomozó ügyészség határozata a polgári bíróságot saját döntése meghozatalakor nem köti, mivel a polgári per a szabad bizonyítás elvére épül.

A szabálysértési felelősség tárgyában utóbb született jogerős bírói döntés nem befolyásolhatja visszamenőlegesen a rendőri intézkedés jogszerűségének megítélését.

A Gytv. hatálya alá tartozó gyülekezés feloszlatásának jogszerűségét megállapító közigazgatási bírósági ítélet nem dönti el a személyiségi jogi kereset jogalapját. A polgári bírónak a feloszlatás módját abból a szempontból kell értékelnie, hogy a felperessel szemben alkalmazott egyedi kényszerintézkedés indokolt volt-e vagy sem. A Rtv-ben meghatározott törvényi szabályok feljogosítják az intézkedés sértettjét ugyanazon sérelmezett intézkedés közigazgatási és emellett személyiségi jogi per megindítására is. Jelenleg az ilyen polgári és közigazgatási perek, valamint bírói döntések között a törvényi szabályok nem teremtenek kapcsolatot.

A személyiségi jogok megsértésére alkalmas rendőri intézkedések a polgári bírósági gyakorlatban

A rendőri intézkedésnek az eredményességen kívül célhoz kötötten szükségesnek és arányosnak kell lennie, valamint meg kell valósítania az intézkedések közötti fokozatosság elvét.

Olyan fizikai erő alkalmazása, amit a személy magatartása nem tett szükségessé, sérti az emberi méltóságot. Ha a rendőri intézkedés, művelet végrehajtása megalázó és azzal összefüggésben a kérelmező súlyos sérüléseket szenved el, az embertelen és megalázó bánásmódnak minősül. Az alkalmazott erőszak túlzott mértéke, sérülés, szenvedés okozása szintén megalázó bánásmódnak minősül.

A személyhez fűződő jogok megsértése – nem vagyoni kártérítés szempontjai

A régi Ptk. alapján a nem vagyoni kártérítés alapvető funkciója a személyiségi jogsérelem kompenzálása a kártérítés eszközeivel. A bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy sérültek-e a károsult személyhez fűződő jogai és ha igen, úgy a személyi sérelem súlyát, hatását, az elszenvedett hátrányok pénzzel való kiegyenlítésének lehetőségét vizsgálva kell meghatározni a nem vagyoni kártérítés mértékét.

A jelenlegi töretlen bírósági gyakorlat értelmében a jogsértés megállapítása önmagában nem alapozza meg a nem vagyoni kártérítés iránti igényt. A károsult kizárólag akkor tarthat igényt nem vagyoni kártérítésre, ha bizonyítja, hogy a jogellenes és felróható magatartással okozati összefüggésben olyan hátrány is érte, amelynek csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez indokolt és szükséges nem vagyoni kártérítés megítélése. A bíróságnak a felperesnél jelentkező összes, tényleges hátrány mérlegelése alapján kell meghatározni, hogy az milyen mértékű vagyoni kárpótlással kompenzálható.

Személyiségi jogsértés esetén azt kell vizsgálni, hogy a sérelmezett magatartás mennyiben járt olyan következménnyel, hogy az adott személyről kedvezőtlen értékítélet alakuljon ki, és ez mennyiben hatott ki társadalmi megítélésére.

A nem vagyoni kártérítés összegének meghatározásakor azt kell mérlegelni, hogy az arányban álljon a jogsértéssel okozati összefüggésben keletkezett hátránnyal.

A Pp. alapján pedig külön bizonyítás nélkül is elfogadható olyan hátrány bekövetkeztése, amely köztudomású ténynek tekinthető. Köztudomású tényként értékelhető, hogy az adott személy életminőségét, társadalmi megítélését, elfogadottságát nyilvánvaló módon kedvezőtlenül érinti a jogosulatlanul alkalmazott szabadságkorlátozás.

Köztudomású tény, hogy a személyes szabadság megsértése az érintett személy számára súlyos hátrányt jelent.

A bíróság az összegszerűség megítélésénél értékeli a személyes szabadság korlátozásának időtartamát, a bilincsben történő előállítást, az őrizet alatt tanúsított embertelen, megalázó bánásmódot, az adott esetben bekövetkezett testi sérülést, lelki megrázkódtatást.

A rendőrség a kártérítési felelősség alól abban az esetben mentheti ki magát, ha úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha egy rendőrség által alkalmazott kényszerintézkedésnek nincs jogszerű alapja, indoka, akkor a kártérítési felelősség alóli kimentésre hivatkozás megalapozatlan.

Csak mondja ki hangosan gondolatait és

kész a jogi dokumentum!

 Több, mint 100 millió szóból álló jogi szakszótár, 95%-os beszédfelismerés, tanítható rendszer.

A Globalspeech beszédleíró szoftver ismeri és érti is a jogi szaknyelvet.

Tudjon meg többet a szoftverről >>

A vizsgált polgári ítéletekből levonható tapasztalatok

A rendőrség közigazgatási aktusai a személyhez fűződő jogok megsértése esetére érvényesíthető jogok peresíthetősége mellett közigazgatási bírói kontroll alatt is állnak.

A közigazgatási jogvédelem a gyülekezéshez való jog gyakorlása esetén kettős: az Alaptörvény által elismert és védett gyülekezési jog, annak minden részjogosítványával együtt alanyi jogként, közigazgatási bíróság előtt érvényesíthető. Ezzel összefüggésben a rendőrség minden, a gyülekezési jog gyakorolhatóságát érintő aktusa a közigazgatási bíróság törvényességi kontrollja alatt áll.

A gyülekezési jog gyakorlásához kapcsolódó, valamennyi rendőrségi intézkedés is bírói kontroll alatt áll, amely az érvényesített jogsérelem jogalapjára tekintettel lehet közigazgatási és/vagy polgári bíróság is. A közigazgatási bíróság döntése részben a jogállamiság védelmét, részben az egyén szubjektív jogvédelmét jelenti.

A kifejtettek értelmében a rendezvényt zavaró személyek eltávolítása, a Gytv. szerinti gyülekezésekhez kapcsolódó hatósági intézkedések, a közhatalmi eszköztárba tartozó feloszlatás és a biztosítás során teendő egyéb rendőrségi intézkedések az Rtv. szerinti panaszeljárásnak, végső soron közigazgatási bírói felülvizsgálatnak és egyben polgári peres eljárásnak is tárgyai lehetnek.

A rendőri intézkedés jogszerűségének, avagy jogszerűtlenségének, károkozó jellegének megítélése során egyszerre kell figyelemmel lenni az intézkedés alanyának, adott esetben károsultjának szempontja mellett a közrend fenntartásának közérdekére, valamint a rendészeti szakmai, és az adott intézkedés közigazgatási jogi összefüggéseire. A nagy létszámú közterületi rendezvények különböző, adott esetben előre nem látható veszélyeket rejthetnek, amelyek a gyülekezési jog egyes részjogosítványait gyakorló személyek számára (szervezők, részvevők) önként vállalt kockázatot jelenthetnek.

Az állami szervek által megsértett személyiségi és egyéb jogok reparációja az Alaptörvényben rögzített jogállamiság elvére visszavezethető alkotmányos követelmény. A közigazgatási bíráskodás a garanciája annak, hogy az állami-közhatalmi szervek hatásköreiket a jog keretei között gyakorolják, nem vitatva azt ugyanakkor, hogy az érintett személyiségvédelmét a polgári jog törvényi szabályai garantálják.

Javaslatok

Annak érdekében, hogy az egyéni/objektív jogvédelem közigazgatási jellegű szempontjai is érvényre juthassanak, azokban a speciális esetekben, amikor a polgári per ténybeli alapja megegyezik az egyedi rendőri intézkedés jogszerűségét vizsgáló közigazgatási perben minősített tényállással, célszerű a jogerős közigazgatási bírói ítéletet elsődlegesnek tekinteni. Egy ilyen irányú törvényi módosítás nem korlátozná, módosítaná a személyhez fűződő jogvédelem törvényen alapuló, bírói gyakorlatban érvényesülő dogmatikáját. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Tüntetés a NAV Kiemelt Adózók Igazgatósága előtt

    A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot hozott létre a gyülekezési jog ítélkezési gyakorlatának áttekintésére. Előző cikkünkben az engedélyezési és megtiltási okokat tekintettük át, jelen cikkünk pedig a feloszlatási okokat, az eljárási kérdéseket és a joggyakorlat-elemző csoport megállapításait foglalja össze.

  • Internetadó és NAV elleni tüntetés

    A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot hozott létre a gyülekezési jog ítélkezési gyakorlatának áttekintésére. Mostani cikkünkben az engedélyezési és megtiltási okokat tekintjük át.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!