Határon átnyúló vásárlás – Internetes árverések az Európai Unióban

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az internetes aukciós portálok – ahol ugyanúgy megtalálhatók a magánszemélyek megunt holmijai, mint a vállalkozások által értékesíteni kívánt árucikkek – egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A távollévők között kötött szerződések eme speciális típusa ugyanakkor számos kockázatot is magában hordoz.

Vajon van-e jelentősége annak, hogy az eladó pozíciójában magánszemély vagy vállalkozás áll? Meggondolhatja magát a vevő, ha nem tetszik az online aukció keretében vásárolt termék színe vagy épp nem jó a mérete? Egyáltalán honnan tudhatja, kivel is lép szerződéses kapcsolatba?

A cikksorozat következő részében az Európai Unió (EU) valamennyi tagállamában érvényesülő, az internetes árverésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat veszem sorra.

Hibás teljesítés vagy a teljesítés hiánya esetén kivel szemben kerülhet sor igényérvényesítésre?

Online árverési oldalon történő regisztráció esetén a regisztráló egyrészt szerződéses kapcsolatba kerül a portál üzemeltetőjével, másrészt – adott termék árverése során, az árverés lezárása után – a termék árverezőjével, vagyis az eladóval.

Az üzemeltető a regisztráció alapján csupán az általa vállalt szolgáltatások nyújtásáért – például az aukciókon való részvétel biztosításáért – felelős, ugyanakkor nem köteles helytállni azért, ha a terméket árverező eladó az adott árucikket nem küldi el a vevőnek, vagy az a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy a jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Hibás teljesítés vagy nem-teljesítés esetén a vevő igényét a termék eladójával szemben érvényesítheti.

Az EU-jog alkalmazása

Az Európai Bíróság immár hét évtizedes ítélkezési gyakorlata a tagállami jogalkalmazó számára dzsungelnek tűnhet.

Mikor kell a magyar bíróságnak hivatalból alkalmaznia az uniós jogot?

Melyek a tagállami kártérítési felelősség szabályai?

Melyek az előzetes döntéshozatali kérelem érdemi elbírálásának feltételei?

Könyvünk segít az eligazodásban és választ ad a kérdésekre.

Megrendelés >>

Van-e jelentősége annak, hogy az eladó pozíciójában vállalkozás vagy magánszemély áll?

Amíg az ügylet problémamentesen bonyolódik és a teljesítés szerződésszerű, illetve a vevő nem szeretne elállni a szerződéstől, a vállalkozói minőség kérdése irreleváns. Ugyanakkor, ha az online árverésen vásárolt termék meghibásodik, vagy ha a vevő úgy ítéli meg, nincs szüksége az adott árucikkre, hatékonyabb eszközök állnak rendelkezésre a jog- és igényérvényesítés terén akkor, ha az eladó pozíciójában nem magánszemély, hanem vállalkozás áll.

Ha tehát az eladó önállóan, rendszeres és folyamatos jelleggel, jellemzően nyereségorientált célzattal folytatja gazdasági tevékenységet, s az ügyletkötésre szakmai és gazdasági tevékenységi körében kerül sor, számos olyan jogi kötelezettség terheli, amely a vevő – aki ez esetben fogyasztó – érdekeit védi.

Milyen körülmények szolgálhatnak támpontul a vállalkozói minőség bizonyítására?

Az online aukciós portálokon történő szerződéskötés esetében – a szerződő felek egyidejű jelenlétének hiánya miatt – az eladó vállalkozói státusza nem minden esetben állapítható meg kétséget kizáróan. Ráadásul fokozottan fennáll a lehetősége annak, hogy az eladó elrejti e minőségét, amely révén a fogyasztói érdekek esetlegesen sérülhetnek.

Online árverések esetén az eladó személyét illetően a vevő információhiányban szenved. Általában mindössze az eladó felhasználóneve, a felhasználó által megkötött ügyletek száma és más vevők értékelései ismertek előtte.

Néhány körülmény azonban támpontul szolgálhat annak tisztázására, vállalkozás vagy magánszemély áll-e az eladói pozícióban.

online vásárlás

Jóllehet szavatossági jogai a magánszemélytől vásárló vevőnek is vannak, e jogok érvényesíthetősége ugyanakkor jelentősen nehezebb a vállalkozással történő szerződéskötéshez képest. Vállalkozástól történő vásárlás esetén ugyanis az Európai Fogyasztói Központ segítsége kérhető a vitás helyzet rendezésére, ám e központ közvetítő tevékenységének igénybe vételére magánszemélytől történő vásárlás esetén nincs lehetőség

Szerződéskötés előtt érdemes áttekinteni a vásárlói értékeléseket és az ügyletek számát, tárgyát. Ha az eladó rengeteg új terméket értékesít, jellemzően azonos vagy hasonló típusú árucikkeket kínál, az szakmai tevékenységre utal. A fentiek mellett a vállalkozói minőség megállapításához támpontul szolgálhat az eladó által elért, kifejezetten magas bevétel, a termékleírások szakmai alapon történő megfogalmazása, illetve az általános szerződési feltételek alkalmazása is.

Online aukciós portálon történő vásárlás esetén elállhat a vevő a szerződéstől?

Online aukció keretében történő vásárlás esetén a fogyasztónak nincs lehetősége arra, hogy a terméket ki- vagy felpróbálja: nem veheti kézbe, nem tapinthatja meg az anyagát, nem tekintheti meg működés közben. Emellett ügyleti döntését csupán az eladó által közölt információkra – a közzétett árra, a termék tulajdonságaira, használatára vonatkozó adatokra, esetleg egy-két fényképfelvételre – kell alapoznia.

Ezt az információhiányt kompenzálja az úgynevezett elállási jog azzal, hogy a fogyasztó az interneten megkötött szerződéstől egyoldalúan visszaléphet és – a termék visszaküldése fejében – követelheti a vállalkozástól az általa kifizetett összeg visszatérítését.

Elállási jog gyakorlására azonban csak akkor van lehetőség, ha a vevő vállalkozástól vásárolt. Ha az eladó magánszemély, nem köteles az elállási jog biztosítására.

Mi a helyzet, ha a vállalkozás hibásan teljesít?

Ha a vállalkozás gyártási hibás terméket adott el, a fogyasztó első lépésben javítást vagy cserét kérhet. Előfordulhat ugyanakkor, hogy az adott árucikk nem javítható, vagy azt a kereskedő nem vállalja, és nincs még egy ugyanolyan terméke. Ebben az esetben a fogyasztó a vételár megfelelő csökkentésére tarthat igényt vagy elállhat a szerződéstől, azaz kérheti az általa kifizetett összeg visszatérítését a hibás termék visszajuttatása ellenében.

A közös minimumszabályok szerint a szavatossági igények a teljesítéstől, vagyis a termék átvételétől számított kétéves elévülési idő alatt érvényesíthetők a külföldi eladóval szemben.

Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság

Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze.

Megnézem >>

A fogyasztó akkor is érvényesítheti szavatossági jogait, amennyiben az Európai Unió valamelyik tagállamában székhellyel rendelkező kereskedőtől használt árucikket vásárol, és az meghibásodik. Lényegi különbség ugyanakkor, hogy ebben az esetben az eladó két évnél rövidebb igényérvényesítési határidőt is kiköthet, amely időtartam azonban egy évnél kevesebb nem lehet.

Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai a fogyasztóra nézve kedvezőbb igényérvényesítési határidőt is meghatározhatnak, egyes uniós országokban ennél hosszabb határidő áll rendelkezésre.

Milyen jogai vannak a vevőnek, ha magánszemélytől vásárolt hibás terméket?

Szavatossági jogai a magánszemélytől vásárló vevőnek is vannak. E jogok érvényesíthetősége ugyanakkor jelentősen nehezebb a vállalkozással történő szerződéskötéshez képest. Vállalkozástól történő vásárlás esetén ugyanis – ha az a panaszra nem válaszol vagy a fogyasztó az abban foglaltakkal nem ért egyet – az Európai Fogyasztói Központ segítsége kérhető a vitás helyzet rendezése érdekében. E szervezet közreműködése mellett elkerülhető lehet egy határon átnyúló, hosszan tartó bírósági pereskedés. Az Európai Fogyasztói Központ közvetítő tevékenységének igénybe vételére viszont magánszemélytől történő vásárlás esetén nincs lehetőség.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • webshop

    Webáruházból történő vásárlás esetén a fogyasztó jelentős információhiányban szenved: nem veheti kézbe a terméket, nem próbálhatja fel, nem tekintheti meg működés közben. Ebből fakadóan a vevő csupán az eladó által közölt néhány adatra, esetleg a honlapon közzétett fényképfelvételre hagyatkozhat ügyleti döntésének meghozatala során. E hátrányos helyzet kompenzálása végett - az Európai Unió bármely tagállamában letelepedett vállalkozástól történő online vásárlás esetén - a fogyasztót elállási jog illeti meg. Ennek alapján a vevő a szerződéstől - a termék átvételétől számított tizennégy naptári napon belül - egyoldalúan visszaléphet és az árucikk visszaküldése fejében igényt tarthat az általa kifizetett teljes összegre.

  • webshop

    Az internet térhódításával eltűntek a földrajzi korlátok, így a fogyasztók ma már a világ bármely pontján letelepedett vállalkozástól vásárolhatnak. A kínai, amerikai web-áruházak gyakran a hazainál olcsóbb árakkal dolgoznak, így a spórolás lehetősége sokakat bír rendelésre. De vajon ilyen esetben is érvényesíthetők a szavatossági jogok? Nem túl nagy a kockázat?

  • Európai Unió

    Gyakran megesik, hogy a külföldön vásárolt vagy egy más országbeli vállalkozás által üzemeltetett webshopból rendelt árucikkel kapcsolatban minőségi kifogás merül fel. A cikksorozat első része az EU-ban érvényesülő minimumszabályokat és a szavatossági jogokkal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket veszi sorra.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!