Új Pp.: A perhatékonyság megvalósítása a cél

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Visegrád adott ismét otthont a Wolters Kluwer által rendezett II. Jogi Konferenciának, ahol két napon keresztül az új Polgári Perrendtartás tervezetével és a két éve hatályba lépett Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseivel, valamint a napirenden lévő módosításaival foglalkoztak a résztvevők.

Megnyitó

A konferenciát Lábady Tamás azzal nyitotta meg, hogy felhívta a jelenlévők figyelmét az anyagi és eljárási szabályok összhangjára, majd méltatta a magánjogi kódexet, elismerve néhány kisebb hibáját, mely ugyanakkor véleménye szerint nem indokolja a Ptk. koncepcionális módosítását. A kétségek az élet velejárói, „a kétségek nélküli törvény pedig utópia”, és „gyenge bíró” az, aki állandóan és minden kérdésnél törvény után kiállt, hiszen a felmerülő problémákat a jogalkalmazónak kell megoldania. Ha a Ptk. bizonyos területeken nem nyújtja a kezét, akkor a bírónak más jogszabályokhoz kell fordulnia, de adott esetben az etikai normákat is segítségül hívhatja.

Lábady Tamás hangsúlyozta, hogy nincs szükség a kódex módosítására, Lessinget idézve pedig kijelentette, hogy mivel „az emberi elme a kétségeken táplálkozik”, ezért nem tartja olyan nagy gondnak, ha az új Ptk. két évvel a hatályba lépése után még nyitva hagy pár kérdést, amit semmiképpen sem a jogalkotónak, hanem sokkal inkább a jogalkalmazónak, ezen belül is a bírónak, illetve a bírósági gyakorlatnak kell megválaszolnia.

Lábady Tamás

 

A konferencia első plenáris előadását Wopera Zsuzsa, a polgári perrendtartás reformjáért felelős miniszteri biztos tartotta. Előadásában részletesen ismertette az új Pp tervezetét, de kitért a jelenlegi perrendtartásra is, vagyis a több mint hatvan évvel ezelőtt született, de többször, csak a rendszerváltás után legalább százszor módosított 1952. évi III. törvényre, melynek kapcsán a miniszteri biztos elmondta, hogy bár a hatályos jogszabály kiállta az idő próbáját, de ma már nehezen képes megfelelni a modern kor követelményeinek. Mivel a perek hosszú ideig tartanak, ezért az új Pp. megfogalmazásakor mindenképpen a perhatékonyság megvalósítása a cél. Olyan perstruktúrát álmodtak meg a jogszabály előkészítői, ahol az eddigiektől eltérően alakul majd a perbeli kommunikáció. Az új jogszabály feladata, hogy a hatályos Pp.-nél hatékonyabban biztosítsa a gyors és olcsó eljárást.

Perhatékonyság

A perhatékonyság rendszerszintű biztosítása érdekében új alapelveket fogalmaz meg a jövőbeli Pp. A jogszabály elején azok az alapelvek kaptak helyet, amelyek a per teljes szakaszában érvényesülnek. Ezek az elvek azokat az elvárásokat juttatják kifejezésre, amelyek mind a felekkel, mind a bírósággal szemben fennállnak. Wopera Zsuzsa itt említette meg az alábbi elveket:

  • a felek eljárás-támogatási kötelezettségét, 
  • a feleket terhelő igazmondási kötelezettség előírását, 
  • a jóhiszeműség és a perkoncentráció követelményét.

A fél igazmondási kötelezettsége kapcsán a miniszteri biztos elmondta, hogy ez nem teljes igazmondási kötelezettséget jelent, hanem „csak” annyit, hogy ha a fél tényeket állít vagy tagad, akkor ezekre nézve kell igazat mondania.

A perkoncentráció elvével kapcsolatban Wopera Zsuzsa elmondta, ez lényegében azt jelenti, hogy mindenkinek időben kell teljesítenie a kötelezettségeit. 

Közrehatási kötelezettség és anyagi pervezetés

A bírósággal szemben alapelvi szinten megfogalmazott elvárás lesz a közrehatási kötelezettség, ami a per során az anyagi pervezetésben nyilvánul majd meg. A bírói aktivitás kérdéséről van itt szó, ezzel a bíró a jogvita rendezését segíti. Amennyiben a bírónak eltér a véleménye a felekétől, akkor ez ne az ítélet indokolásából derüljön ki, hanem már a döntést megelőzően.

Osztott perszerkezet

Wopera Zsuzsa az osztott perszerkezetre is kitért. Ez azt jelenti, hogy az új Pp. az eljárást mind funkciójában, mind időben egymástól elkülönülő, két szakaszra osztja. Az osztott tárgyalási rendszer ún. főtárgyalási modellje sikeresen működik azokban a nyugat-európai demokráciákban, például a német, a svájci és a francia eljárásjogokban, amelyek mintául szolgáltak a magyar jövőbeli perrendtartás kialakításakor. Az előadó utalt az újonnan kodifikált európai kódexekre is, ahol szintén előszeretettel alkalmazzák az osztott perszerkezetet. Ez működik például a szlovén, a horvát és a cseh perjogban.

Az osztott perszerkezet szerint az eljárás két szakaszból áll, a perfelvételi szakból és az érdemi tárgyalási szakból, ahol az előbb említettre nagy hangsúly helyeződik. Vagyis a perfelvételi szakra koncentrálódik a jogvita, ahol mind az írásbeliség, mind a szóbeliség szerepet kap. A perfelvételi szak ugyanakkor nem nélkülözi a rugalmasságot: a perfelvételi szak egyes lépései felől a bíróság dönt. Ez a szabályozás lehetővé teszi, hogy a bíróság a konkrét ügy sajátosságaihoz igazodóan határozzon az előkészítés megfelelő módjáról és menetéről. 

Írásbeli előkészítés

Az új Pp. két felperesi és két alperesi írásbeli beadványra korlátozza az írásbeli előkészítést: keresetlevél – ellenkérelem, válaszirat – viszontválasz. A második iratváltás, a válaszirat – viszontválasz szükségessége felől, az ügy állása alapján, a bíróság dönt. 

Preklúzió

A preklúziók kapcsán Wopera Zsuzsa kifejtette, hogy a perfelvételi szak lezárását követően főszabály szerint nincs lehetőség a kereset és ellenkérelem megváltoztatására, további bizonyítékok és indítványok előterjesztése kizárásra kerül. A korlátozás kettős célja: 

  • egy bizonyos ponton a bíróság és az ellenérdekű fél is véglegesen rögzültnek tekinthesse a jogvita keretét és tartalmát, ezt követően a rögzült állítások alapján már csak a bizonyítási eljárás és az érdemi döntés meghozatala történjen. 
  • A korlátozás másik indoka, hogy megakadályozza a per elhúzódását. A perfelvételi szak lezárásával beálló változtatási tilalom alól olyan feltételek teljesülése esetén lehet kivételt engedni, amelyek e célokat a lehető legkisebb mértékben veszélyeztetik. A keresetváltoztatás a percezúrát követően kizárólag akkor lehet megengedett, ha az a fél önhibáján kívüli okhoz kapcsolódik.

Tárgyalás

Ugyanakkor az érdemi tárgyalási szak szerepe is változik. Ennek célja, hogy a perfelvételi szakban azonosított jogvita vonatkozásában a bizonyítás lefolytatásra kerüljön, ami az előkészítés következtében sokkal célirányosabbá válik, és a per érdemében emiatt korábban születhet döntés. 

Wopera Zsuzsa

Hatáskör

A hatásköri szabályozásról megtudtuk, hogy az új Pp. a négyszintű bírósági szervezethez igazítja ezt, és általános hatáskörrel a törvényszéket ruházza fel. Számos európai ország is ezt a megoldást követi. Ez azt jelenti, hogy a törvényszék hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe. 

Az általános hatáskörű bíróság tehát a törvényszék. A járásbíróság hatáskörébe tartozó ügytípusokat a jogszabály tételesen felsorolja. 

Kötelező jogi képviselet

A törvényszéken mindkét fél számára kötelező a jogi képviselet. Ez biztosítja a professzionális pervitelt. A felek percselekményeinek szakszerűsége nagymértékben elősegítheti mind a hatékony igényérvényesítést illetve jogvédelmet, mind az azzal szembeni védekezést, továbbá a perek ésszerű időn belüli befejezését.

Bizonyítás

A bizonyítással kapcsolatos szabályok az új Pp.-ben átstrukturáltan kerülnek rögzítésre, megszüntetve ezzel az elmúlt időszak jogszabály-módosításai által okozott széttöredezettséget és a dogmatikai ellentmondásokat. A szabad bizonyítás elvét felváltja a tényállás szabad megállapításának elve, a bizonyítási kötelezettség fogalma helyett megjelenik a bizonyítási érdek.

Bizonyítási szükséghelyzet

A bizonyítási szükséghelyzet azokra a kirívóan információ-aszimmetrikus helyzetekre ad szabályozási megoldást, amikor a bizonyító fél ellenfele rendelkezik a releváns bizonyítékok felett, és ezáltal képes a bizonyítás eredményességét megnehezíteni, esetleg ellehetetleníteni. 
A bizonyítási szükséghelyzet jogkövetkezménye: a tény fennállásának megállapítása, ha a bíróban kétely e tekintetben nem merül fel.

Bizonyítási tilalmak

A jogsértő módon keletkezett bizonyítási eszközök perbeli felhasználásának kereteivel kapcsolatban az új Pp. nem állít fel abszolút tilalmat. Kitér a más eljárásban keletkezett bizonyítékok felhasználhatóságára is. A bizonyító erőt, illetve a felhasználhatóságot meghatározott garanciális jellegű követelményekhez köti. 

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat

Polgári Jog

Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet.
Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos

További részletek, megjelenés >>

A szakértői bizonyítás

A bizonyítással kapcsolatos szabályozás leglényegesebb újítása a szakértői bizonyítás koncepcionális megújítása. A szakértői vélemény továbbra is bizonyítási eszköz. 

A peranyag szolgáltatásának felet terhelő kötelezettségét az új Pp. kiterjeszti a szakértői bizonyításra is, és úgy alakítja ki a szabályozást, hogy a magánszakértői véleményt is a rendszerbe illeszti. 

Perorvoslat

Az új Pp. hatékonyabbá teszi a perorvoslatok szabályait. E tekintetben kettős cél lebegett a kódex megálmodóinak szeme előtt:

  • egyrészről, hogy megfelelően érvényesüljön a jogorvoslathoz való jog, 
  • ugyanakkor a szabályozás – követve a feszes menetrendű elsőfokú eljárás szabályait – ne adjon lehetőséget a perelhúzásra a perorvoslati eljárásokban sem. 

Utóbbira tekintettel a fellebbezés tartalmi elemeit szigorúbban határozza meg, a másodfokú bíróság főszabály szerint tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, és a perek elhúzódását előidéző hatályon kívül helyezésre okot adó körülményeket is újraszabályozza. 

Az új Pp. lehetővé teszi, hogy a fellebbező az ítélet megváltoztatásra irányuló kérelem nélkül kizárólag hatályon kívül helyezést kérjen, normaszintre emelve ezzel az utóbbi évek joggyakorlatában foglalt megállapításokat. 

Wopera Zsuzsa

Rendkívüli perorvoslatok

A  felülvizsgálat mint rendkívüli perorvoslat szabályai körében ún. vegyes rendszert vezet be az új Pp., amelyben objektív, kizáró feltételek keretei között megmarad a felülvizsgálathoz való jog, de egyes kizáró feltételekkel érintett határozatok esetében a Kúria jogegységi szempontokat is figyelembe véve engedélyezheti a felülvizsgálatot. Ebben a rendszerben az új Pp.-ben meghatározott értékhatár alatti ügyek esetében engedélyezheti a Kúria a felülvizsgálatot, jogegységi szempontokra figyelemmel, illetve akkor is, ha a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége azt indokolja. 

Az új Pp. úgy teszi főszabállyá a tárgyaláson kívüli elbírálást, hogy tárgyalás tartására csak akkor ad lehetőséget, ha a Kúria a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek tartja. 

A perújítás korábbi formáját és a főbb szabályokat nagyrészt érintetlenül hagyva rendezi az új Pp. az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek hatását.

Elektronikus kapcsolattartás

Az új Pp.-ben nagyobb teret kap az elektronikus kapcsolattartás, illeszkedve az elektronikus ügyintézési kerettörvény rendelkezéseihez, de azokat a polgári per sajátosságaira tekintettel kialakítva. Ez mind az elektronikus kapcsolattartásra, mind a modern információs technológia polgári perbeli felhasználására vonatkozik.

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!