Jelentősen módosult a versenytörvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A módosítások két fő területet érintenek: az összefonódások ellenőrzésének nemzeti szabályait, illetve a versenyjogi kártérítésekről szóló 2014/104/EU irányelv átültetését. Jelen írásunk a fúziós szabályok módosításait mutatja be, cikkünk második részében pedig az irányelv átültetéséről olvashat majd.
 


AZ ÖSSZEFONÓDÁSOK ELLENŐRZÉSÉNEK ÚJ SZABÁLYAI

A bejelentési értékhatár emelkedik.

A módosítások alapján az összefonódás résztvevői közül legalább kettő esetében az előző évi Magyarországi árbevételnek meg kell haladnia az 1 milliárd forintot. A korábbi szabályok szerint ez az értékhatár 500 millió forint volt. A jövőben tehát az összefonódást akkor kell bejelenteni, ha legalább két olyan vállalkozást érint, melyek nettó csoportszintű árbevétele a megelőző üzleti évben a 1 milliárd forintot meghaladta, és az összes érintett vállalkozás előző évi nettó árbevétele együttesen a 15 milliárd forintot is meghaladta.

[multibox]

„Összefonódás-vizsgálati küszöbérték”.

Az összefonódás bejelentése még abban az esetben is szükséges lehet, ha a tranzakció nem éri el a fenti értékhatárokat. Ezen új „összefonódás-vizsgálati küszöbérték” bevezetésével egy tranzakciót akkor is be kell jelenteni a jövőben, ha az összes érintett vállalkozás előző évi nettó árbevétele együttesen az 5 milliárd forintot meghaladta, és az összefonódás jelentősen csökkentheti a versenyt az érintett piacon, különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként.

Bár a fenti kategóriába tartozó összefonódások végrehajthatók a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntésének hiányában is, a bejelentés teljesítése ajánlott. A bejelentés elmaradása esetén ugyanis a GVH hivatalból versenyfelügyeleti eljárást indíthat a tranzakció végrehajtásától számított hat hónapon belül. Az eljárás megindítása esetén az összefonódás végrehajtását nem feltétlenül kell felfüggeszteni, azonban fennáll annak kockázata, hogy a versenyfelügyeleti eljárás eredményeként a GVH az összefonódást megtiltja vagy végrehajtását eltérő struktúrában írja elő. Ilyen esetekben a GVH a megelőző versenyfeltételek helyreállítását is elrendelheti.

[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

Csak a magyarországi forgalom irányadó.

Az új szabályok alapján a fenti értékhatárok számításakor a vállalkozásoknak csak a Magyarországon realizált nettó árbevételét kell számításba venni. Ezt megelőzően a szabályozás különbséget tett a külföldön honos és a magyarországi vállalkozások között, és az előbbiek tekintetében csak a magyarországi forgalmuk volt irányadó, míg a hazai vállalkozások esetében a világméretű forgalom számított.

Összefonódás bejelentés 8 nap alatt.

A módosítások szerint a fúziós eljárásokat összefonódás-bejelentéssel kell kezdeményezni (a jelenlegi engedélyezés iránti kérelem helyett). A bejelentéstől – illetve az esedékes igazgatási szolgáltatási díj megfizetésétől – számított 8 napon belül a GVH-nak el kell döntenie, hogy további vizsgálatot rendel-e el vagy sem. Ha a bejelentés valamennyi szükséges információt és iratot tartalmaz, valamint nyilvánvaló, hogy az összefonódás nem eredményezi az érintett piacon a verseny jelentős mértékű csökkenését (továbbá egyéb formai hibák sem jelentkeznek), akkor a GVH hatósági bizonyítványt ad ki a vizsgálatra okot adó körülmény hiányáról. Ennek a bejelentésnek a díja 1 millió forint, azonban, ha határidőben a GVH semmilyen intézkedésére nem kerül sor, akkor a teljes díjat vissza kell téríteni. Amennyiben a GVH az összefonódás vizsgálatát rendeli el, akkor a jelenlegi eljárási határidők szerint jár el, melyek kezdőnapjaként a bejelentés/díjfizetés eredeti napját kell figyelembe venni. Ezekben az esetekben a jelenleg is fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak fennmaradó összegét kell megfizetni, azaz 3 millió forintot egyszerűsített, illetve 15 millió forintot teljes körű eljárás esetén.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Helyszíni kutatás fúziós eljárásokban.

Az új szabályok szélesítik a GVH helyszíni kutatások lefolytatására vonatkozó hatáskörét. Meghatározott körülmények fennállása esetén a GVH ezentúl összefonódásokkal kapcsolatosan is tarthat helyszíni kutatást, így például, ha feltételezi, hogy az összefonódás-bejelentésben lényeges tényt elhallgattak vagy nem a valóságnak megfelelően közöltek.

HATÁLYBALÉPÉS

A változások túlnyomó része a módosító törvény kihirdetését követő harmincegyedik napon lép hatályba, azaz 2017. január 15-én. Az új szabályozás ugyanakkor csak azokra az összefonódásokra alkalmazandó, amelyek a kihirdetést követően jönnek létre. Az összefonódás létrejöttének dátumaként a vonatkozó nyilvános ajánlattételi felhívás, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog tényleges megszerzésének időpontja (illetve ezek közül a legkorábbi) az irányadó.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

MEGJEGYZÉSEK

Az elfogadott törvényjavaslat indokolása szerint a módosítások célja a vállalkozások összefonódás-ellenőrzéssel kapcsolatos adminisztratív terheinek csökkentése és az eljárások felgyorsítása. Ezzel összhangban kiemelik, hogy az 500 millió forintos ellenőrzési küszöbérték 1 milliárd forintra történő emelésével várhatóan 10-15 százalékkal kevesebb tranzakciót kell majd a jövőben bejelenteni.

A fentiek fényében egyértelmű, hogy a versenytörvény jelenlegi módosításai jelentős változást jelentenek a versenyjog hazai szabályozásában, és minden bizonnyal hosszú távú hatásai lesznek Magyarország piacán.

A cikk a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakmai tartalma.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.