Jogszabályfigyelő 2017 – 41. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2017/164–167. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.


E heti összeállításunkban a bírósági nemperes eljárások új szabályairól, a hagyatéki eljárást érintő módosításokról, valamint az Alkotmánybíróság földforgalmi törvénnyel kapcsolatos döntéséről olvashatnak.

 

Tartalom:

A bírósági nemperes eljárások új szabályai

A hagyatéki eljárást érintő módosítások

Megváltás a végrendeleti örökösnek, ha az állam szerzi meg a földtulajdont

 

A bírósági nemperes eljárások új szabályai

Elfogadta az Országgyűlés az új polgári perrendtartási kódex hatálybalépésére tekintettel szükségessé vált új bírósági nemperes eljárási szabályokat. A törvény első fejezete a bírósági nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseket, illetve a későbbiekben szabályozott nemperes eljárások közös szabályait, míg a második fejezete a holtnak nyilvánítási eljárás, a halál tényének megállapítása iránti eljárás, az eltűntnek nyilvánítási eljárás, az apaság vélelmének megdöntése iránti eljárás, a házassági életközösség alatt a házastársi vagyonközösség közös kérelemre történő megszüntetése és helyreállítása iránti eljárás tekintetében alkalmazandó különös szabályokat tartalmazza.

A törvény 2018. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. Hatályát veszti ugyanakkor a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában elfogadott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet, valamint a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról szóló 1/1960. (IV. 13.) IM rendelet.

Bővebben olvashat erről itt.

Joganyag: 2017. évi CXVIII. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/166. (X. 12.)

Hatályos: 2018. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A hagyatéki eljárást érintő módosítások

A Végrendeletek Országos Nyilvántartásával, illetve házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásával kapcsolatos a hagyatéki eljárásról szóló törvénynek azon módosítása, amely a közjegyzőket és az egyes igazságügyi törvényeket érintő, alábbiakban hivatkozott törvénycsomagban került elfogadásra.

A módosítás értelmében a közjegyző a hagyatéki eljárásban mindkét fent említett nyilvántartást megkeresi az örökhagyó esetleges vagyonjogi rendelkezéseinek a beszerzése érdekében. Ezen felül a törvénymódosítás szerint az ügyvédi kamarai irattárban elhelyezett végintézkedések adatait a Magyar Ügyvédi Kamara átadja Végrendeletek Országos Nyilvántartása részére, valamint adategyeztetést írnak elő a kamara és a Végrendeletek Országos Nyilvántartása számára az ügyvéd által készített vagy letétbe vett végintézkedéseknek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába bejegyzett adatai tekintetében, annak érdekében, hogy ezen iratok a kamarai irattárban kerüljenek elhelyezésre.

Joganyag: 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról

Módosítja: 2017. évi CXIX. törvény

Megjelent: MK 2017/166. (X. 12.)

Hatályos: 2017. 12. 01., 2018. 01. 01.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Megváltás a végrendeleti örökösnek, ha az állam szerzi meg a földtulajdont

Egy, az Alkotmánybíróság elé került ügyben az örökhagyó külterületi, szántó művelési ágú földterületei vonatkozásában alaki szempontból kifogástalan végrendeleti intézkedést tett. A végrendelet tételét követően néhány évvel került sor a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) azon módosítására, amely a végrendeleti úton történő földtulajdon-szerzés tekintetében korlátozásokat állapított meg a földművesnek nem minősülő tulajdonszerzők esetében (birtokszerzési maximum). A végrendeleti öröklés esetén a tulajdonszerzés hatósági jóváhagyáshoz kötött, amelynek megtagadásához a végrendelet érintett rendelkezésének az érvénytelensége fűződik jogkövetkezményként, azaz e körben a törvényes öröklés rendje, végső soron pedig az állam szükségképpeni öröklése érvényesül. A jogszabály azonban nem tartalmaz rendelkezéseket a végrendeleti örökös kompenzációja tekintetében.

E helyzet következett be egy konkrét ügyben, melyre tekintettel a végrendeleti örökös alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg a tekintetben, hogy Földforgalmi tv.-ben nem szerepel olyan szabály, amely „a végintézkedésen alapuló tulajdonszerzés jóváhagyásának megtagadása esetére, amennyiben a törvényes öröklés rendjén az állam öröklése áll be, a végrendeleti örökös javára megváltást állapít meg.”

E mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére az Alkotmánybíróság az év végéig adott határidőt az Országgyűlés számára. Ezzel egyidejűleg a Földforgalmi tv. 34. § (3) bekezdése utolsó mondatát – miszerint „ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az örökös javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, a végrendelet ezen rendelkezését érvénytelennek kell tekinteni” – 2017. október 11-ei hatállyal megsemmisítette.

Joganyag: 24/2017. (X. 10.) AB határozat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 34. § (3) bekezdésével kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 34. § (3) bekezdése utolsó mondata alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/165. (X. 10.)

Hatályos: 2017. 10. 11.

Megjegyzés: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.