Jogszabályfigyelő 51.hét

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Alábbi cikkünkben a 208-216. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.

Büntetés-végrehajtási rendeletek módosítása

A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet módosítása körében változtak társadalmi kötődés programba helyezés, a reintegrációs őrizet, gondozás szabályai.

A szabadságvesztés és az elzárás kezdő és utolsó napjának megállapításáról szóló 9/2014. (XII. 12.) IM rendelet tekintetében csupán egy jogszabályi hivatkozás változott, míg fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 11/2014. (XII. 13.) IM rendelet módosítása egyebek között a női elítéltekre vonatkozó szabályokat érintette, valamint a jogszabály a Kártalanítási eljárás az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekből eredő sérelem orvoslására alcímmel bővült. 

A szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendeletbe ugyancsak beépítették az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti panasz és az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás szabályait, illetve többek között módosultak a kapcsolattartás, látogatás, eltávozás, a reintegráció részletszabályai is.

Joganyag: 24/2016. (XII. 23.) IM rendelet egyes büntetés-végrehajtási tárgyú igazságügyi miniszteri rendeletek módosításáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/216. (XII. 23.)
Hatályos: 2017. 01. 01., 2018. 01. 01.
Megjegyzés: több rendeletet módosító jogszabály

Büntetőeljárás - készkiadás, védői díj, költségek megtérítése 

Az alábbiakban hivatkozott rendelet a terhelt és a meghatalmazott védő készkiadása, illetve a meghatalmazott védő díja megtérítésének szabályait, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek és képviselőik költségéről és díjáról szóló rendelkezéseket tartalmazza. 

A terhelt készkiadásának magánvádló általi, illetve a meghatalmazott védő készkiadásának és díjának pótmagánvádló vagy magánvádló általi megtérítésére vonatkozó rendelkezéseket a hatálybalépését (2017. január 1.) követően indult büntetőeljárások esetén kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a terhelt és a védő készkiadása, illetőleg a védő díja állam általi megtérítésének szabályairól, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek és képviselőik költségéről és díjáról szóló 26/2003. (VII. 1.) IM–BM–PM együttes rendelet.

Joganyag: 25/2016. (XII. 23.) IM rendelet a terhelt és a meghatalmazott védő készkiadása, illetve a meghatalmazott védő díja megtérítésének szabályairól, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek és képviselőik költségéről és díjáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/216. (XII. 23.)
Hatályos: 2017. 01. 01.
Megjegyzés: új jogszabály

Kereskedelmi hatósági eljárások díja

Megjelent a kereskedelmi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, alábbiakban hivatkozott rendelet, mely a hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezi a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 25/2016. (VIII. 22.) NGM rendeletet.

Joganyag: 54/2016. (XII. 21.) NGM rendelet a kereskedelmi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/212. (XII. 21.)
Hatályos: 2017. 01. 01.
Megjegyzés: új jogszabály

Civil szervezetek, cégek nyilvántartásának új szabályai

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) egy új címmel, a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája megváltoztatásának – a cég részvényeinek tőzsdei bevezetése előtti – bejegyzésére irányuló eljárás szabályaival egészül ki 2017. január 1-jei hatállyal.

2017. március 1-jével változnak ugyanakkor a civil szervezetekre vonatkozó eljárási szabályok, amelyek az eljárások gyorsítását célozzák a törvénytervezethez fűzött miniszteri indokolás szerint. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítását az a tény indokolta, hogy „az alapítvány és az egyesület megszűnését megállapító peres eljárások nemperes eljárássá válnak azzal, hogy a bíróság ezekben az eljárásokban nem az alapítvány vagy az egyesület megszűnését, hanem a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkezését állapítja meg” – derül ki a miniszteri indokolásból.

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása (a továbbiakban: Cnytv.) kapcsán kiemelendő, hogy a civil szervezetek feletti törvényességi felügyeleti eljárás egységes nemperes eljárásként a nyilvántartó bíróság hatáskörébe kerül, azzal, hogy az ügyészt megilleti a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének a joga. Az elektronikus eljárásra kötelezettek köre bővül a közalapítványokkal. A nyilvántartásba vételi, változásbejegyezési eljárások gyorsítását segíti elő a kézbesítési szabályok megváltoztatása, illetve azon szabály is, miszerint a változásbejegyzési kérelem benyújtását követően a kérelmező további adatot nem jelenthet be, a változásbejegyzési kérelemhez, újabb létesítő okirat módosítást nem nyújthat be, a hiánypótlás esetét kivéve. Szintén az eljárás gyorsítását eredményezi a hiánypótlás egyszeri előírásának a lehetősége, illetve az automatikus bejegyzés előírása is.
Új eljárásként kerül a Cnytv-be az alapítvány és az egyesület jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló polgári nemperes eljárás, illetve a törvényességi felügyelet tekintetében egy új, IV/A fejezettel egészül ki a törvény.

2017. január 1-jei hatállyal számos ponton változnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) egyesületekre vonatkozó szabályai is, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása pedig a létesítő okiratok Ptk.-hoz igazítása tekintetében hoz változásokat.

Joganyag: 2016. évi CLXXIX. törvény a civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/210. (XII. 20.)
Hatályos: 2017. 01. 01.
Megjegyzés: több törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

Az egyszerű bejelentés körének bővülése az építésügyben

Az új lakóépületek mellett a jövőben a meglévő lakóépületek legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületűvé történő bővítése vagy átalakítása esetén is alkalmazhatóvá válik az elektronikus bejelentés az építési engedélyezés helyett. Fontos azonban, hogy a bejelentéstől számított 10 éven belül az építkezést meg kell valósítani.

Joganyag: 1997. évi LXXVIII. törvény épített környezet alakításáról és védelméről
Módosítja: 2016. évi CLXXIII. törvény
Megjelent: MK 2016/209. (XII. 19.)
Hatályos: 2017. 01. 01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

Nyugdíjmódosítások

A nyugdíjtörvény 2016. december 19-én kihirdetett módosítása értelmében a nyugdíj mellett munkát végzők esetében a jövőben nem kérelemre, hanem hivatalból történik majd az évi 0,5 százalékos nyugdíjemelés. Egyebek mellett változnak a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésének a szabályai is. Főszabályként felróhatóság esetén kell a jogalap nélkül felvett összeget visszafizetni. Ugyancsak visszafizetési kötelezettség terheli az ellátottat abban az esetben is, ha Kúria felülvizsgálati eljárásban úgy dönt, hogy a nyugellátás megállapítása vagy folyósítása nem volt jogszerű. A módosítás rendezi az ún. folyósítási különbözet visszafizetésének a szabályait is. A jogalap nélkül megállapított, folyósított ellátást az a foglalkoztató, egyéb szerv köteles megtéríteni, amelynek közrehatása folytán a jogalap nélküli kifizetés megtörtént – olvasható a törvényjavaslathoz fűzött indokolásban –, a módosítás ezen felül szabályozza azt az esetet is, amikor több szerv, személy közrehatása állapítandó meg, a tekintetben, hogy ilyenkor a megtérítendő, visszafizetendő összeget hogyan kell megosztani közöttük, valamint az egyetemleges kötelezettséget. 

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

 

Január elsejétől módosulnak az adategyeztetési eljárást érintő szabályok is. E körben azt az előírást emelnénk ki, amely szerint az adategyeztetési eljárás lezárását követően két év elteltével kötelező újabb adategyeztetési eljárást lefolytatni. Ennek célja, hogy „a biztosított rövid időn belül értesüljön a nyilvántartás szerinti újabb jogszerzéséről, s ha az adatok nem egyeznek meg a tudomása szerinti adatokkal, felülvizsgálatot kérhessen” – derül ki a miniszteri indokolásból.

Joganyag: 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
Módosítja: 2016. évi CLXVII. törvény
Megjelent: MK 2016/208. (XII. 19.)
Hatályos: 2017. 01. 01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

A gyermek utáni járó ellátások változásai és a pénzbeli ellátások iránti kérelmek elektronikus benyújtása

Pontosították a csedre, a gyedre és a gyermekápolási táppénzre vonatkozó jogosultság szabályait, illetve fontos előírás, hogy 2017. július 1-jétől a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és a kormányhivatalnál történt regisztrációt követően, kizárólagosan elektronikus úton nyújthatja be. 

Joganyag: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Módosítja: 2016. évi CLXVII. törvény
Megjelent: MK 2016/208. (XII. 19.)
Hatályos: 2017. 01. 01., 2017. 07.01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

Nyomvonalas építmények használati joga

Változott az ingatlan-nyilvántartási törvénynek az önálló ingatlanként nyilvántartott ingatlanokra vonatkozó passzusa. A módosítás elvi jelentőségű a nyomvonalas építmények (így a hírközlő és közművezetékek) szempontjából, ugyanis ezeket az építményeket nem kell önálló ingatlanként nyilvántartani, velük kapcsolatban a használati jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés nélkül is érvényesen létesíthető.

Joganyag: 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
Módosítja: 2016. évi CLXVIII. törvény
Megjelent: MK 2016/208. (XII. 19.)
Hatályos: 2016. 12. 20.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

Fogyasztóvédelmi szigorítások

2017. szeptember 1-jei hatállyal változnak a telefonos ügyfélszolgálatokra, a hangfelvételek őrzésére és rendelkezésre bocsátására vonatkozó szabályok. Az adatvédelmi hatóság elnökének a javaslatára a jövőben a fogyasztó kérésére, 30 napon belül díjmentesen biztosítani kell a hangfelvétel meghallgatását, illetve hangfelvételenként egy alkalommal a hangfelvételről másolatot kell biztosítani, továbbá, ha a fogyasztó kéri, úgy a hangfelvételt elektronikus úton kell a részére biztosítani.

Január 1-jétől változnak továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást folytatók esetében az ismételten kiszabható bírságok határai, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság súlyos jogsértését megállapító határozatainak a közzétételére (ún. feketelista) vonatkozó szabályok is. 

Joganyag: 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről szóló
Módosítja: 2016. évi CLXVIII. törvény
Megjelent: MK 2016/208. (XII. 19.)
Hatályos: 2016. 12. 20.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

Kormányhivatalok egyes elektronikus eljárási szabályai

Az alábbiakban hivatkozott 2018. január 1-jétől ún. központi intelligens integrált kormányhivatali szakrendszert (a továbbiakban: kormányhivatali szakrendszer) hoz létre, amely az elektronikus úton érkezett, valamint az átalakított elektronikus űrlapok és csatolmányaik feldolgozását és az eljárás során történő tárolását biztosítja.

Rendelkezik továbbá az elektronikus űrlapok, formanyomtatványok esetében az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatás biztosításáról, illetve az úrlapok elektronikus átalakításáról. Az ezzel kapcsolatos előírást 2017. január 1-jétől alkalmazni kell.

A kormányrendelet ezen felül tartalmazza az elektronikus szignálás, az automatikus döntéshozatali eljárás, az elektronikus kézbesítés és a határozatok nyilvántartásának ugyancsak 2018. január 1-jétől hatályos szabályait.

2017. július 1-játől működik azonban a valamennyi kormányhivatal tekintetében az időpont-foglalási rendszer, amelynek részleteiről kormányhivatalok honlapján, valamint a közigazgatási tudástárban naprakész információkat kell majd közzétenni. Ugyancsak ezen időponttól működik az online ügyintézői segítség.

Joganyag: 450/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatal elektronikus űrlapra épülő ügyintézésnél alkalmazott egyedi eljárásrend, az automatikus döntéshozatal, valamint a kapcsolódó nyilvántartási és ügyfélkapcsolati szolgáltatások részletes szabályairól
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/208. (XII. 19.)
Hatályos: 2017. 01.01., 2017. 07.01., 2018. 01. 01.
Megjegyzés: új jogszabály

Az elektronikus ügyintézés részletszabályai

A közelmúltban megjelent kormányrendelet az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti elektronikus ügyintézésre, az annak során eljáró szervezetekre és ügyfeleikre, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtóira és igénybe vevőire, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szervek és más szervek közötti informatikai együttműködésre terjed ki. A III. Fejezet hatálya a papíralapú közokiratról, papíralapú magánokiratról és papíralapú számviteli bizonylatról történő elektronikus másolat készítésére, az annak során eljáró személyekre terjed ki.

A rendelet – egy szabálytól eltekintve – 2017. január 1-jén lép hatályba. Az előzőekben említett szabály, valamint a III. Fejezet kivételével a rendelet rendelkezéseit főszabályként 2018. január 1-jétől kötelező alkalmazni. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv azonban ezt megelőzően is köteles alkalmazni akkor, ha az elektronikus ügyintézést az E-ügyintézési tv. 108. § (2) bekezdése szerint vállalta.

Ugyancsak kivételes szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha jogszabály a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben szabályozott elektronikus kapcsolattartási szabályok alkalmazását rendeli el.

Hatályát veszti ugyanakkor a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet, az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet, papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet, valamint a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. alcíme. 

Joganyag: 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletszabályairól
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/208. (XII. 19.)
Hatályos: 2017. 01.01., 2017. 07.01., 2018. 01. 01.
Megjegyzés: új jogszabály

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!