Kártérítést kért a doppingoló

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Nem tekinthető jogellenesnek, ha a Magyar Olimpiai Bizottság a doppingvétséget elkövető versenyzőnek nem teszi lehetővé az olimpián való részvételét, ezért a versenyzés elmaradása miatt kártérítésre nem köteles – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes hivatásos sportoló, akit korábban, doppingeljárásban született jogerős döntéssel megfosztottak az athéni olimpián szerzett érmétől. Ezt követően a londoni olimpiára készülve a felperes teljesítette a szükséges olimpiai kvalifikációs szinteket, azonban pozitív minta miatt doppingeljárás indult ellene, amelynek befejezésével a felperest 2012. július 6-tól számítandó hat évre a szervezett versenytől eltiltották, a londoni olimpiai játékokon nem vett részt. A bíróság jogerősen a felperessel szemben alkalmazott eltiltást 3 évre csökkentette.

 

A kereset tartalma

A felperes szerint az alperes a nevezést jogszerűtlenül mellőzte vagy vonta vissza, illetőleg azt kellően nem indokolta és arról határozatot sem hozott. Győzelme esetén a felperes 232 230 000 forint jutalomban részesült volna, amitől elesett, a felkészülésre 3 661 800 forintot fordított és 20 000 000 forint nem vagyoni kártérítésre tartott igényt személyhez fűződő jogának megsértése miatt.

dopping

 

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Álláspontja szerint a nevezés mellőzése nem áll okozati összefüggésben a kárral. Az alperesnek nincs nevezési kötelezettsége a sportolókkal szemben, a közgyűlési jóváhagyás sem teremt kötelezettséget a felperes nevezésére. Az alperes nem volt köteles megvárni a doppingeljárás eredményét, a sérelmezett nyilatkozat pedig tényszerűnek találta.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A bíróság azt emelte ki, hogy az Olimpiai Charta és a sporttörvény az alperest jogosítja fel arra, hogy mely sportágat és sportolókat nevez az olimpiai játékokra, e körben diszkrecionális jog illeti meg. Meglátása szerint az alperes jogszerűen mellőzte a felperes nevezését, attól függetlenül, hogy a versenyző az olimpiai játékok megkezdésekor még nem állt doppingeljárás alatt és az alperes csak a saját tevékenységéért tehető felelőssé, más szervezet esetleges mulasztásáért nem. Mindezek alapján a jogellenesség hiánya zárja ki az alperes kártérítési felelősségét. Hiányzik továbbá az elmaradt haszon tekintetében a kár felmerültének bizonyítása, illetőleg a felmerült költségek esetében az okozati összefüggés. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az alperes semmilyen magatartásával nem biztatta a felperest a felkészülésre, költekezésre.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes szerint a másodfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a kárfelelősséget a jogellenesség hiánya miatt nem lehet megállapítani. Álláspontja szerint figyelembe kellett volna venni, hogy az alperesnek szigorúan szabályozott formában kell működnie és objektív szempontrendszer alapján kell döntenie a nevezésről. A felperes a kiírt objektív feltételeket teljesítette, a kiírt feltételekhez képest pedig az alperes önkényesen nem választhat, a választás joga nem lehet parttalan. Érvelése szerint világos, valós és okszerű mérlegelési szempont hiánya a kártérítés alapjául szolgálhat. A MOB alapszabálya szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a sport világversenyeken való részvétel kérdésében való döntés. Az alperes közgyűlése hozzájárult a felperes nevezéséhez és akkreditálásához, ezért az alperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a határozatot miért nem hajtotta végre, alapos ok hiányában ugyanis jogellenesen járt el. Meglátása szerint az olimpián szerepléstől megfosztás, az esély elvesztése hátrány, amely a kártérítési felelősséget megalapozza.

Az alperes azzal érvelt, hogy a feltételek teljesülése esetén pedig csak arról lehet szó, hogy a sportoló nevezhetővé válik, ez azonban nem jelent nevezési kötelezettséget.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria nem tartotta helytállónak a másodfokú bíróság azon érvelését, miszerint az alperes diszkrecionális jogköre folytán a felperes nevezésének mellőzése nem volt jogellenes. Az alperes diszkrecionális jogköre ugyanis nem jelenti azt, hogy feltételrendszer nélküli, önkényes döntéseket hozhat. Az alperes kizárólagos joga a sportágak és a sportolók nevezése és sportszakemberek akkreditálása a nyári és téli olimpiai játékokra. A döntési joga azonban nem korlátlan, szükségesek azok az objektív és ellenőrizhető szempontok, amelyek alapján a döntés meghozható annak a célnak az elérése érdekében, hogy a világversenyre a legalkalmasabb sportolók nevezésére kerüljön sor.

A Kúria szerint az ügyben tényként lehetett rögzíteni, hogy a felperest nem vitték ki az olimpiára és a közgyűlési határozat alapján is csak az volt megállapítható, hogy az alperes a felperes nevezéséhez „hozzájárult”. Mindezekre tekintettel abból kellett kiindulni, hogy a felperes az alperes magatartása miatt nem vett részt az olimpián. Annak jogi megítéléséhez, hogy az alperesnek van-e ezzel összefüggő, kártérítési szempontból jogellenes magatartása, a Kúria szerint az Olimpiai Chartát, az alperes alapszabályát és a sporttörvényt kellett figyelembe venni, annak alapulvételével, hogy az olimpiai részvétel nem alanyi jog akkor sem, ha a versenyző a szakmai szakági feltételeket teljesítette.

A jogi szabályozás mellett nincs automatizmus, illetőleg kikényszeríthetőség, azaz nevezési kötelezettség sem. A Kúria kiemelte, hogy nem jogellenes és nem is felróható, ha a döntés az olimpián szakmailag és emberileg megfelelő, mások számára követendő példát nyújtó versenyző kiválasztására törekszik. Nem vitatott, hogy a felperes a szakmai megfelelőségnek eleget tett, azonban a további feltételeknek nem felelt meg, így az alperes döntése nem tekinthető jogellenesnek. Tévesnek találta a Kúria azt a felperesi megállapítást, hogy az olimpia megkezdése előtt még nem állt doppingeljárás alatt, mivel a doppingeljárás az olimpia kezdetét megelőzően indult, a bizonyított pozitív doppingeredményre tekintettel a doppingvétség elkövetése ismert volt, csupán a doppingeljárásban alkalmazandó büntetés nem volt ismert az olimpia megkezdésekor.

A korábbi doppingvétséggel kapcsolatban alkalmazott súlyos büntetés ismeretében hozott döntés miatt, noha korábban a felperes szövetségi támogatással készült az olimpiára és olimpiai kerettagnak tekintették, a Kúria szerint nem állítható az, hogy az alperes jogellenes magatartásának következményeként nem vehetett részt a felperes az olimpián, ezért a kereset a jogellenesség hiánya miatt alaptalan.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. III. 21.257/2015.) a Kúriai Döntések 2016/12 számában 333. szám alatt jelent meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • internet

    A Facebook profil fenntartója is felelősséggel tartozik a profiloldalán megjelenő jogsértő tartalmú közlésekért – a Kúria eseti döntése.

  • Kúria_bíróság

    Telekadó alóli mentesség szempontja nem lehet az, hogy az adóalany az adott településen életvitelszerűen ott lakik-e. A Kúria által már megsemmisített, illetve törvényellenessé nyilvánított önkormányzati rendelet vonatkozásában ismételt eljárásban alkalmazási tilalom elrendelésére kerülhet sor bírói kezdeményezés esetén, a törvényellenesség megállapítására (megsemmisítésére) irányuló eljárás és az alkalmazási tilalom kimondására irányuló eljárás adott esetben elválhat – a Kúria eseti döntése a 2016-ban már 9 önkormányzatnál is vizsgált telekadó kérdésben.

  • bilincs

    A Kúria eseti döntése a rendőrség által alkalmazott bilincs használatának jogszerűségéről.

  • konkrét ügy

    A vádlott azzal a magatartásával, hogy internetes portálon közzétette „Fogadalom” megnevezésű, következő szövegű írását: „Vállalom, hogy a népirtás csökkentése érdekében azt az országgyűlési képviselőt, aki a 2013. évi MIC. számú, devizarabszolga-felszabadító törvényt 2013. augusztus 20-ig nem szavazza meg, állampolgártársaim számára példamutatóan, alkalom kínálta időben, helyen és módon kivégzem”, az emberölés előkészületének bűntettét valósította meg, mert fogadalomként nyomatékkal hangsúlyozott szándékát nyilvánosságra hozva arra vállalkozott, hogy emberölést követ el – a Kúria eseti döntése.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!