MÜK: a kioktatási kötelezettség korlátai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A MÜK elnöksége 2/2014. 11. 03. számú Szakmai Álláspont néven elfogadta a szakmai bizottság előterjesztését a szerződésszerkesztő ügyvédnek a szerződéshez kapcsolódó illeték- és adókövetkezményekről történő tájékoztatási kötelezettségéről.


A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöksége 2014. november 3-ai ülésén megvitatta és a 2/2014. 11. 03. számú Szakmai Álláspontként elfogadta a szakmai bizottság előterjesztését a szerződésszerkesztő ügyvédnek a szerződéshez kapcsolódó illeték- és adókövetkezményekről történő tájékoztatási kötelezettségéről.

A nem kötelező álláspont szövege a következő:

1. Az okiratszerkesztéssel összefüggésben általában kötelezően elvárható – adó- és illetékkötelezettséggel összefüggő – ügyvédi tájékoztatásnak igazolható módon ki kell terjednie – még az adó és illetékjog kiváltását megelőzően – a jogügylethez, jognyilatkozathoz kapcsolódó adónemekre, az adó- és illetékkedvezmény igénybevehetőségére, az ezzel kapcsolatos eljárásra és határidőkre, de kifejezetten erre vonatkozó megbízás hiányában nem kell kiterjednie az adó és illeték mértékére, továbbá a kifejezetten adótanácsadó feladatkörébe tartozó tevékenységre, adó-optimalizációra.

2. Általában nem tesz eleget az okiratszerkesztő ügyvéd az Ütv.-ből fakadó kötelezettségeinek, ha az általa szerkesztett szerződésben vagy más jognyilatkozatban mindössze formálisan arra utal, hogy „az adó és illetékekre vonatkozó kioktatást a felek tudomásul vették”. Ennek oka, hogy bár különbséget kell tenni az adótanácsadói és az okiratszerkesztő ügyvédi feladatok között, de – különösen akkor, ha nincs, vagy erre nem tér ki a külön írásba foglalt, tárgyra vonatkozóan pontosabb eligazítást nyújtó ügyvédi megbízási szerződés –, szerződéses korlátozás hiányában érvényesülni fog az ügyvédi hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 6. fejezet 1. pontja és a 7. fejezet 5. pontja, miszerint az ügyvéd a megbízás során köteles megbízóját kioktatni a szerződéssel kapcsolatos minden lényeges körülményről és feltételről.

3. A részletes tájékoztatás ennek megfelelően elsősorban abban az esetben maradhat el,
– ha a megbízási szerződésben vagy másutt a figyelemfelhívás kellően részletezett és figyelemfelkeltő, a megbízás ellátását ezen a téren kizáró rendelkezést tartalmaz;
– a konkrét ügy tényállásától függően, ha a megbízás kifejezetten és félreérthetetlenül kizárólag okiratszerkesztésre vonatkozik (ebben az esetben a megbízás tárgyához kapcsolódóan ezáltal is teljesülhet az Etikai Szabályzat 7. fejezet 5. pontjában írt követelmény);
– ha a megbízó az okiratszerkesztéssel összefüggő ügylethez kapcsolódó adó- és illeték vonatkozásában más szakértőt vett igénybe vagy maga is adózás illetve illeték területén működő szakember (szakcég), különösen, ha erre tekintettel kifejezett nyilatkozatával lemond a tájékoztatásról;
– ha az okirathoz kizárólag egyszerű, széles körben közismert közteherviselési kötelezettség társul.

A szakmai álláspont részletes indokolása itt található: http://magyarugyvedikamara.hu/tart/farticle/43/705/1

Forrás: BÜK Hírlevél – 318. szám


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.

2024. április 23.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyre gyakorolt káros hatásai és kivételes körülmények közötti alkalmazhatósága 

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során, az eljárásfajta kiválasztásakor törekedniük kell a gazdasági versenyt támogató beszerzési megoldások és eljárásfajták alkalmazására. Az ajánlatkérők formális indokok alapján nem alkalmazhatnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.