Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az eljárási határidők súlyos túllépése miatt elmarasztalja az alapvető jogok biztosának most napvilágot látott jelentése a környezetvédelmi főfelügyelőséget. A zöldhatóság magatartásával megsértette a jogbiztonság követelményét, és veszélyeztette az egészséges környezethez való alapjog érvényesülését.
Idén januári keltezéssel közzétették az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek védelmét ellátó helyettesének zöldhatóságot elmarasztaló jelentését. A vizsgálatot állampolgári beadvány nyomán indította meg Székely László, melynek eredményét a következőkkel összegzi a honlapján közölt dokumentum szerint: „(…) felkérem az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség főigazgatóját, hogy a jelentésemben megállapított visszásság kiküszöbölése érdekében a hatóság a jövőben eljárásait – a költséghatékonyság és az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogának maradéktalan érvényesülése érdekében – az ügyintézési határidő megtartásával folytassa le”.
A panaszos – több egyéb ügy mellett – amiatt fordult az alapvető jogok biztosához, mert álláspontja szerint a környezet- és természetvédelem egyik legfontosabb állami intézménye, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség működése, irányítása – számos ügyben megmutatkozóan – sérti az egészséges környezethez való alapvető jogot. A beadvány szerint a 2013 májusát megelőző időszakban a főfelügyelőség hatósági eljárásai rendszeresen és jelentősen elhúzódtak, nem fejeződtek be ésszerű időn belül, valamint sérültek az ügyféli és információs jogok. A zöldhatóság nem működtet ügyfélszolgálatot, a konkrét ügyekről nem lehet tájékozódni az ügyintézőnél, a feltett kérdésekre nem válaszolnak, az iratbetekintés jogát is korlátozzák, a határozatokat nem teszik közzé, a főfelügyelőség honlapja hiányos, a „közlemények” rovat 2010 tavasza óta a panasz benyújtásáig terjedő időben nem frissült. A beadvány szerint a hatósági ügyekben kizárólag személyesen, konzultációs díj ellenében lehet tájékozódni.
Székely László. Súlyos jogsértések a zöldhatóságnál
Az ombudsman a jelentésben utal az Alaptörvény XXIV. cikkére, mely rögzíti: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.”
A jelentés leszögezi: az áttekintett jogszabályok, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség főigazgatójának tájékoztatása, valamint a főfelügyelőség honlapjának a vizsgálat befejezésekor megismerhető adatai alapján – a panaszdöntések nyilvánosságával kapcsolatos vonatkozásai tekintetében – a személyes adatok védelméhez, illetve a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való joggal összefüggő visszásságot nem észlelt. Ezért a panasz, valamint a rendelkezésére álló tájékoztatás és adatok alapján a biztos nem tett bejelentést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságánál.
|
Felejtse el a Jogtár Csütörtököt!
Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói |
 |
A panaszban foglaltak alapján ugyanakkor Székely László emlékeztet arra, hogy hivatala a főfelügyelőség és a felügyelőségek konzultációs eljárására, szolgáltatására és a konzultációs díj megállapítására vonatkozó szabályozásával kapcsolatosan korábban jelentést adott ki. Annak megállapításaival és ajánlásával az akkori közigazgatási és igazságügyi miniszter egyetértett és a konzultációs eljárás alapvető szabályai, lényeges garanciái és díja mértéke törvényi szintű meghatározásnak, valamint a konzultációs eljárás alkalmazásának lényeges feltételeit tartalmazó kormányrendelet megalkotásának előkészítését kezdeményezte.
A biztos ugyanakkor komoly mulasztásokat állapított meg mostani jelentésében az eljárási határidők vonatkozásában. Utal arra, hogy a vizsgálat befejezésekor 159 hat hónapnál régebbi folyamatban lévő ügy volt, amelyek közül – a zöldhatóság főigazgatójának tájékoztatása szerint – mintegy harminc darab egy éven túli ügy volt. Ez alapján – a főigazgatói indokok figyelembe vétele mellett – megállapítható, hogy az főfelügyelőség gyakorlatában az ügyek ügyintézési határidejének – az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból való – jelentős elhúzódása nem tekinthető egyedi esetnek.
A jelentés leszögezi: „az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg, vagy ezek kétszeresének visszafizetési kötelezettsége alkalmazásából adódó, jelentős halmozódó összeg, és az ügyek jelentős elhúzódása a felügyelőség általános gyakorlatában ellentétes a Ket. 7. §-a szerint a hatóság azon kötelezettségével, hogy a költségtakarékosság és a hatékonyság érdekében úgy szervezze meg a tevékenységét, hogy az az ügyfélnek és a hatóságnak a legkevesebb költséget okozza, és az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen”.
Székely László emlékeztet arra, korábban több ombudsmani jelentés is megállapította, hogy az eljárási határidő jelentős elhúzódása az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való alapvető jogával egyidejűleg a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményét is veszélyezteti. A jelentés megállapította, hogy a „vizsgálattal érintett időszakban a főfelügyelőség azzal, hogy az ügyintézési határidőt jelentős számú ügyben, az előírtnál többszörös mértékben elmulasztotta, a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével, valamint az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogával összefüggő visszásságot okozott, és veszélyeztette az egészséges környezethez való alapvető jog érvényesülését”.
Ezért az alapvető jogok biztosa felkéri „az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség főigazgatóját, hogy a jelentésemben megállapított visszásság kiküszöbölése érdekében a hatóság a jövőben eljárásait – a költséghatékonyság és az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogának maradéktalan érvényesülése érdekében – az ügyintézési határidő megtartásával folytassa le”.
