Rögzíthető titkosan a magánbeszélgetés?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem követi el a magántitok jogosulatlan megismerésének bűntettét az, aki a vele folytatott beszélgetés tartalmát titokban rögzíti, még akkor sem, ha erre más magánlakásában kerül sor.

A tényállás

A terhelt a 2008–2009. év szilveszterét egy négyfős társaságban, egy magánszemély házában töltötte. A baráti összejövetelen – a házigazdán kívül – a sértett (pótmagánvádló), a terhelt és barátnője vettek részt. A terhelt a házba lépés időpontjától kezdődően ruházatába rejtett, professzionális hangrögzítővel rögzítette az este valamennyi történését, beszélgetését. A hangfelvétel elkészítéséről sem a sértett, sem a házigazda nem tudott.

Ezt a hangfelvételt – ismeretlen személy és pontosan meg nem állapítható időpontban – eljuttatta az ügyészséghez. A megyei bíróság előtt a sértett ellen hivatali visszaélés bűntette miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban a kérdéses hangfelvételnek a sértett nyilatkozatait tartalmazó részletét a vádhatóság bizonyítékként használta fel. A bizonyítékot a megyei bíróság elmarasztaló ítéletében a sértett terhére értékelte. Így megállapítható, hogy a beszélgetések rögzítése, a hangfelvétel elkészítésének ténye a sértettnek jelentős érdeksérelmet okozott.

Mindezek alapján jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett magántitok jogosulatlan megismerésnek bűntettével vádolták meg a terheltet.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, noha a hangfelvétel rögzítése magánlakásban történt, a kérdéses hangrögzítés mégsem magánlakásban folyó privát tevékenység, azaz a lakás használójának magánélet körébe tartozó cselekvéseinek beszélgetéseinek kifürkészésére, az intim szféra megfigyelésére, rögzítésére irányult, hanem kifejezetten a terhelt és a sértettek vele folytatott beszélgetéseinek rögzítésére.

A bíróság álláspontjaként azt fogalmazta meg, hogy a beszélgetés rögzítésének a módja megfelel a tényállásban lefektetett „technikai eszköz alkalmazásával történő megfigyelés illetve rögzítés” kritériumainak, és az kétségtelenül titkosan, azaz az érintett tudta nélkül történt, ezeket a közléseket, információkat azonban a pótmagánvádló nemhogy titkolta a terhelt előtt, hanem éppen neki szánta, az érintett tehát nyilvánvalóan azt nem kívánta előtte titokban tartani.

Miután a terhelt cselekménye nem irányult még eshetőlegesen sem a lakásban történt egyéb privát tevékenység megfigyelésére, rögzítésére, hanem kizárólag az összejövetelen folytatott, főként a pótmagánvádló és a terhelt közt négyszemközt zajló beszélgetések során kifejezetten a terhelt tudomására hozandó közlések rögzítése történt, tehát önmagában a beszélgetés rögzítésével a pótmagánvádló magántitokhoz fűződő személyiségi joga nem sérült, a cselekmény így nem tekinthető tényállásszerűnek. Emiatt a terhelttel szemben indult eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette.

A pótmagánvádló jogi képviselője által benyújtott fellebbezést a törvényszék elutasította, mivel az nem a jogosulttól származott, hiszen a pótmagánvád jogi képviselőjének nincs önálló fellebbezési joga.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

A pótmagánvádló az általa előterjesztett felülvizsgálati indítványban hangsúlyozta, az, hogy a pótmagánvádló a terhelt irányított kérdéseire adott válaszaival információt osztott meg a terhelttel, nem szünteti meg ezen információk, közlések magántitok minőségét sem a terhelt, sem mások vonatkozásában. A pótmagánvádló bizalmas környezetben – többször saját hozzátartozóitól is elvonulva – beszélt a terhelttel, a társalgásra ekként bizalmi körben, ún. privát élettérben került sor, és a terhelt ezeket a beszélgetéseket rögzítette.

Másrészt úgy vélte a pótmagánvádló, hogy mivel a terhelt a vendégségbe eleve csalárd szándékkal, az információk jogosulatlan megismerése, rögzítése, majd később ártó módon történő felhasználási szándékával érkezett, a beszélgetéseket ő irányította, célzottan kérdezett rá dolgokra, ezért nem bír jelentőséggel, hogy a pótmagánvádló a kérdéses információkat „önként közölte-e” a terhelttel, mivel ezen információk megismerésére eleve a megszerzés és a rögzítés módjából adódóan jogosulatlanul került sor. Mindezek alapján az eljárást megszüntető végzés hatályon kívül helyezését kérte.

A Kúria megállapításai

A magántitok jogosulatlan megismerésének bűntettét követi el az, aki magántitok jogosulatlan megismerése céljából másnak a lakásában, egyéb helyiségében, vagy az ezekhez tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli, illetve rögzíti.

A törvényi tényállás csak szándékosan követhető el. Emellett a bűncselekmény célzatos is, hiszen arra irányul, hogy a magántitkot jogosulatlanul megismerjék, hangsúlyozta a Kúria.

A tényállás szerint a terhelt a ruházatába rejtett elektronikai eszköz útján rögzítette az este valamennyi beszélgetését. A Kúria álláspontja szerint azonban nem a technikai eszköz holléte a lényeg, hanem a magántitok jogosulatlan megismerési szándékának, tehát annak, hogy a magánlakásban tartózkodó személyek magántitkát megfigyelje, rögzítse, így minden olyan bizalmas (pl.: csak szűk körben, illetve beavatottak előtt ismert személyi, családi, vagyoni helyzetre, egészségi állapotra, szokásokra vonatkozó) tényt, vagy adatot, amelynek nyilvánosságra hozatala a sértettre érdeksérelemmel jár.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk. – Dr. Kisfaludi András 2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. Bővebb információk és jelentkezés itt!

A Kúria hangsúlyozta, hogy nem vonható a magántitok jogosulatlan megismerése körébe a terhelt magatartása, hiszen cselekménye nem irányult még eshetőlegesen sem a kérdéses lakásban az ún. privát élettérben végzett tevékenység megfigyelésére, rögzítésére.

A terhelt és a sértett közötti beszélgetés során, a sértett által a terhelttel önként közöltek kerültek a terhelt által rögzítésre, ami a terhelt részéről folyamatosan megismert adat rögzítésének tekinthető, nem pedig annak kifürkészésének, ekként magántitok jogosulatlan megismerésének, állapította meg a Kúria. Ezek alapján pedig nincs jelentősége annak, hogy milyen tartalmú beszélgetés került rögzítésre a terhelt és a sértett között.
Mivel a terhelt személyéhez köthetően kizárólag a magántitok megismerésének módja, rögzítése lett vád tárgyává téve, nem pedig a felhasználás, a Kúria a felülvizsgálati indítványt elutasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 731/2013.) a Kúriai Döntések 2014/5. számában 134. szám alatt jelent meg.

---