Válási mediáció – Miben kell megegyezni, ha válni szeretnénk?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A válási mediáció lényege, ha a felek nem akarják bíróság elé tárni a házasság megromlásának okait, akkor a Ptk. által felsorolt kérdések mindegyikében meg kell egyezniük ahhoz, hogy a bíróság a házasságot felbonthassa. A válási mediáció alkalmával a felek lehetőséget kapnak arra, hogy a járulékos kérdésekben felmerülő konfliktusaikat a közvetítő segítségével feloldják, s ezáltal olyan egyezséget hozzanak létre, amellyel mindketten nyertessé válnak.

A feldúltság elve alapján a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Főszabályként pedig a bíróságnak kell vizsgálnia, hogy a házasság valóban megromlott- e. Azonban nem kötelező feltárni a kapcsolat megromláshoz vezető utat, ha a felek közösen megegyeznek a válással összefüggő járulékos kérdésekben. A válási mediáció lényege, hogy a házasfelek közötti konfliktusokat feloldják annak érdekében, hogy ez a megállapodás a felek között megszülethessen. Így jóval olcsóbb és nem utolsó sorban gyorsabb eljárással bontható fel a házasság.

Előző írásunkban kifejtettük a válási mediáció válóperrel szembeni előnyeit, főként annak a felek közötti konfliktusok feloldásában játszott fontos szerepét. Jelen írásunkban a válási mediációval születő egyezség tartalmát fejtjük ki bővebben. Vagyis miben kell közös megállapodást létrehozniuk a feleknek ahhoz, hogy a bíróság felbontsa a házasságot.

Megegyezés a járulékos kérdésekben

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) negyedik könyvének (Családjogi Könyv) 4:21.§ (3) bekezdése pontosan meghatározza azt, hogy milyen esetben van lehetőség a házastársak végeleges elhatározásán alapuló, befolyásmentes megegyezésével történő bontásra. Eszerint akkor, ha a közös gyermekek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint – ha igény van rá – a házastársi tartás kérdésében – mint járulékos kérdésekben – a házasfelek megegyeznek.

Az általános közigazgatási rendtartás - jogszabálytükör

 A jogszabálytükör párhuzamos szerkesztésben mutatja az új és a régi törvény tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit. Ezzel a szerkesztéssel egyértelművé, jól láthatóvá válik a két törvény közötti különbség és azonosság is

Megrendelés >>

Tehát: ha a felek nem akarják a bíróság elé tárni a házasság megromlásához vezető okokat, akkor a fentiek mindegyikében szükséges a megegyezésük ahhoz, hogy a bíróság a házasságot felbonthassa. Ha bármelyik kérdésben hiányzik a megállapodás, abban az esetben a bíróság nem hagyja jóvá a megegyezést. Így a válási mediáció alkalmával valamennyi kérdés szóba kerül, a felek lehetőséget kapnak arra, hogy a járulékos kérdésekben felmerülő konfliktusaikat a mediátor segítségével feloldják és ezáltal olyan egyezséget hozzanak létre, amellyel mindkét fél nyertessé válik.

A szülői felügyelet gyakorlása, mint járulékos kérdés

A házasság felbontásával összefüggő járulékos kérdések közül a legfontosabbak a gyermekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek tisztázása, ezen belül is elsődleges szerepe van a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról történő megegyezésnek. Ebben a kérdésben a Ptk.-t megelőzően a Családjogi törvény még gyermekelhelyezés szóhasználattal élt, ezt váltotta fel a jelenleg érvényes szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése. Ebben a tekintetben tartalmi változás is történt, hiszen a Családjogi törvény idején még mindenképp dönteni kellett arról, hogy a gyermeket melyik szülőnél akarják elhelyezni, míg jelenleg a Ptk. szabályozása már a különélő szülők közös szülői felügyeleti jogát helyezi előtérbe, amely már nem feltételezi a gyermek valamelyik szülőnél történő elhelyezését.

Tehát a megegyezésben ki kell térni arra, hogy a bontás után a szülők milyen formában szeretnék gyakorolni szülői felügyeleti jogukat. Ez utóbbi körébe tartozik a gyermek nevének, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helyének meghatározása, vagyona kezelése, törvényes képviseletének jogai és kötelezettségei, valamint a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás joga. Ha a váló felek a közös szülői felügyeleti jogban egyeznek meg, abban az esetben a gyermeket érintő minden egyes kérdésben közösen döntenek, illetve azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében önállóan is dönthet. A szülők úgy is megállapodhatnak, hogy a szülői felügyeleti jogokat csak egyikük gyakorolja. Azonban ennek következtében a másik szülőnek nem kell lemondania minden jogáról, ugyanis a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben ez esetben is közösen kell dönteniük. Ebbe a körbe tartozik a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülővel azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.

Fontos átgondolni, hogy ha a közös szülői felügyeleti jogra esik a választás, azt csak akkor lehet a gyakorlatban is megvalósítani, ha a szülők képesek a megegyezésre és a további közös döntések meghozatalára is. Tehát ehhez mindenképp szükséges egyfajta konfliktusmentes kapcsolat a szülők között. Ezt sok esetben a válással együtt járó vitás helyzetek nagyban megnehezítik, ezért is jó megoldás a válási mediáció, hiszen a mediátor közvetítésével esély mutatkozik a konfliktusok rendezésére.

szülő

A Ptk. lehetőséget biztosít arra is, hogy a különélő személy egy összegben, vagy valamilyen nagyobb értékű vagyontárgy juttatásával váltsa meg a kiskorú gyermek tartásával összefüggő kiadásokat

Kapcsolattartás, mint járulékos kérdés

A gyermek alapvető joga, hogy a válást követően a különélő szülőjével is rendszeres és személyes kapcsolatot tartson, amely természetesen a szülő jogosultsága (és egyben kötelessége) is. Ennél fogva az egyezségben a feleknek meg kell egyezniük a kapcsolattartás kérdését illetően is. Vagyis meg kell állapodniuk a gyermekkel való személyes találkozások időpontjaiban, a gyermek rendszeres (általában hétvégi) elvitelének időtartamáról, az ünnepek és iskolai szünetek idejére eső hosszabb együttlétről. A kapcsolattartási jog azonban kiterjed a személyes találkozásokon kívüli kapcsolat fenntartására is.

A kapcsolattartásról egyetlen esetben nem szükséges megállapodnia a feleknek, ha közös szülői felügyeletet határoznak meg egyezségükben.

A gyermek tartása, mint járulékos kérdés

A házasság felbontásához további járulékos kérdésekben is meg kell egyeznie a feleknek, amelyet a mediátor szintén írásba foglal. Ezek közé tartozik a gyermek tartásában való megállapodás is, amely tartást a gondozó szülő természetben, a különélő szülő pedig elsősorban pénzben teljesít. Lényeges, hogy a kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell, amely egészen a huszadik életévének betöltéséig tart, ha középfokú tanulmányokat folytat. Tehát az egyezség kidolgozásakor mindenképp figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyermek tartásáról a szülők gondoskodjanak. A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében első sorban a felek megállapodása az irányadó, azonban az egyezség kidolgozásakor a gyermek valós szükségletét kell alapul venni és a gyermek érdekeit szem előtt tartva dönteni. A Ptk. lehetőséget biztosít arra is, hogy a különélő személy egy összegben, vagy valamilyen nagyobb értékű vagyontárgy juttatásával váltsa meg a kiskorú gyermek tartásával összefüggő kiadásokat. Azonban ebben az esetben fontos érvényességi kritériumoknak is meg kell felelni annak érdekében, hogy a megállapodást a bíróság is jóváhagyja. Ennél fogva az egyezségnek tartalmaznia kell azt az időszakot is, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, valamint amennyiben a tartás vagyontárgy juttatásával lesz kielégítve, fontos annak egyeztetése is, hogy a gondozó szülőnek valóban van-e annyi jövedelme, amelyből így már egy személyben képes a gyermek tartására, hiszen a vagyontárgy egyszeri juttatásával a különélő szülő teljes egészében megválthatja az egyébként sok évig eltartó tartási kötelezettségét. Ennél fogva fontos tisztázni a gondozó szülővel azt a tényt, hogy ez után a különélő szülőtől pénzbeli (havi rendszerességű) tartás már nem lesz követelhető, kivéve természetesen, ha a körülményekben előre nem látható lényeges változás áll be.

Az adatvédelem jelene a jövő szemléletében

2017.04.25.

Témák:

Az Adatvédelmi Rendelet újdonságai

A marketing célú adatkezelés főbb kérdései és jövőbeli kihívások

Adatkezelés a követeléskezelési tevékenység során

A munkahelyi adatkezelések alapvető követelményeiről

További részletek >>

Lakáshasználat, mint járulékos kérdés

A házastársaknak rendezniük kell a közös lakás kérdését is, vagyis amely ingatlanban a házastársak egyike, vagy mindkettejük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, vagy bérleti joga alapján együtt laknak. A lakáshasználat rendezésében fontos szempont, hogy a kiskorú gyermek lakáshasználatát a házastársi közös lakásban kell biztosítani.

A döntés alapja lehet, ha a felek már előzetesen szerződésben rendezték az életközösség megszűnése esetére fennálló lakás használatát. Ennek hiányában megállapodhatnak a lakás használatának megosztásában, illetve egyikük általi kizárólagos használatában is. Természetesen ez nagyban függ attól, hogy ki milyen jogcímen lakik a lakásban, azonban a döntés ebben a tekintetben is a felekre van bízva, amelynek jóváhagyására vonatkozóan egyetlen fontos szempont itt is a gyermek érdeke.

Házastársi tartás, mint járulékos kérdés

A házasság felbontása esetén a volt házastárstól tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Ennél fogva a közös megegyezésben arról is rendelkezni kell, hogy házastársi tartást igényel- e valamelyik fél. Ehhez azonban jó tudni, hogy érdemtelenség okán nem jogosult a tartásra az, akinek súlyosan kifogásolható magatartása vagy életvitele járult hozzá a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához, illetve aki a házastárs vagy annak hozzátartozója felé, annak érdekét durván sértő magatartást tanúsított. A mérlegelésnél pedig szintén fontos kérdés, hogy a másik személy képes-e a házastársi tartás fizetésére, ugyanis nem köteles erre az, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

A fentiekben nem esett szó a vagyon kérdéséről, hiszen a házasság felbontásához szükséges egyezségnek a vagyonban való megegyezés nem feltétele. Azonban természetesen arra is van mód és lehetőség, hogy az ingó és ingatlan vagyonban a felek mediátori egyezséget kössenek. Ennek legnagyobb előnye – azon túl, hogy mindkét fél nyertessé válik általa – a gyorsaság és költséghatékonyság, ugyanis a megállapodást a végrehajthatóság szempontjából fontos szintén jóváhagyásra benyújtani a bírósághoz, azonban a hosszadalmas pereskedéssel szemben ez az eljárás súlyos költségektől kíméli meg a feleket.

Amiben nem lehet megegyezni

Fentiekből látszik, hogy a feleknek nagy szabadsága van a megegyezés tekintetében, több alternatíva is a rendelkezésükre áll döntésük meghozatalakor. Azonban mégis van egy olyan kérdés, amelyben bár elsőre egyező az akarat, mégsem állapodhatnak meg a felek. Ez pedig az „elválunk” kérdése. Ugyanis a házasságot kizárólag a bíróság bonthatja fel – ítéletében. Hiába egyeznek meg tehát a felek minden kérdésben, akkor is szükség van a bíróságra, ahol az egyezséget a bíró jóváhagyja, valamint a válást kimondja. Azonban épp ezért érdemes már mediátori egyezséggel a kezünkben felkeresni a bíróságot ahelyett, hogy pereskedésbe kezdenénk, ugyanis ezáltal már az első tárgyaláson megtörténhet a házasság felbontása és az egyezség jóváhagyása, amellyel nem csak időt spórolunk, hanem a járulékos kérdésekre tartozó illetéket, valamint az ügyvédi és szakértői költségeket sem kell megfizetni, kizárólag az ítéletbe foglalt bontás tételes illetékét kell leróni, amely jelenleg mindössze 30 ezer forint.

A gyermek érdeke

A házasság felbontása körében, akár bírósági ítéletről, akár megegyezésről beszélünk, a legfontosabb feltétel, hogy a gyermek érdeke a legmagasabb szinten érvényesüljön. Ennél fogva bármilyen tartalmú egyezséget is kötnek a felek, a gyermek érdekét mindig szem előtt kell tartani a mediációs eljárás során is. Az egyik legfontosabb kérdés ebben a körben a közös szülői felügyeleti jogban való megegyezés, vagyis hogy a szülők valóban képesek lesznek- e együtt gyakorolni eme jogukat, tehát alkalmasak-e közös döntéseik érdekében az egymás közötti megfelelő kommunikációra a továbbiakban is.

Mivel a bíróság is védi a gyermek érdekét az egyezség jóváhagyásakor, emiatt fontos mediátorhoz fordulni, hogy olyan megállapodás szülessen, amiből a bíró számára is kitűnik, annak minden pontja a gyermek érdekére tekintettel, és nem csupán a szülők egyéni akaratából született.

A válási mediáció alapvetően is a legjobb eljárás arra, hogy a gyermek érdekét szem előtt tartsuk, megóvjuk, hiszen a házastársak konfliktusainak feloldásával kötött megegyezés szolgálhatja leginkább mindenki érdekét, nem beszélve arról, hogy a későbbi kapcsolattartásban is jelentős szerepe van annak, hogy a felek közötti viták már nem rombolják tovább a kapcsolatot. Ennek pedig a gyermek a legnagyobb nyertese.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • házasság

    Amikor egy házasságban válásra kerül a sor, legtöbbször a válóper gondolata merül fel mindenkiben, valamint annak hosszú, költséges mivolta, nem beszélve a felek magánéletének teljes körű feltárásáról, amit senki nem vállal be jó szívvel. Kevesen tudják azonban, hogy a válóper körébe tartozó kérdésekben – egy mediátor segítségével – magunk is megegyezhetünk, megkönnyítve ezáltal életünket.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!