Változnak a fizetési felszólítás és a vitatás szabályai – 2. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az Országgyűlés 2017. május 16-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely módosítja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) több rendelkezését. Jelen cikk a hitelezői választmányra, a jognyilatkozatok megtételére, a vitatásra és a fizetési felszólításra, a felszámoló feladataira, valamint a hitelezői igények bejelentésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket tekinti át. A hatályba lépés időpontja: 2017. július 1.

 

1.         A csődvagyon köre

A Cstv. 4. §-a a felszámolás hatálya alá tartozó vagyon és a csődvagyon meghatározása tekintetében új (4a) bekezdéssel egészül ki, amely az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén kizárja azt, hogy az említett vagyonelemek a felszámolás vagy a csődeljárás hatálya alá tartozó vagyon részét képezzék:

a)         Az adós gazdálkodó szervezet támogatásközvetítői feladatokat lát el, melynek keretében uniós, nemzetközi vagy államháztartási forrásból származó támogatási célú pénz- és más befektetési eszközöket kezel.

b)         Az adós gazdálkodásában szereplő vagyonelemek közül pénzeszközre, tulajdoni részesedést megtestesítő befektetésre, értékpapírra, továbbá lízingszerződésből, hitelszerződésből, pénzkölcsön nyújtásából, kockázati tőke vagy más kockázatmegosztási eszközök nyújtásából származó, a támogatott harmadik személlyel szemben fennálló követelésre, illetve befektetett eszközre terjed ki a rendelkezés tárgyi hatálya.

c)         A fenti pénz- és más befektetési elemeket az adós elszámolási kötelezettséggel vette át.

d)         A fenti pénz- és más befektetési eszközöket az adós – a támogatás nyújtójával kötött szerződés alapján – elkülönítetten köteles kezelni és azt meghatározott támogatási célokra és befektetésekre kell fordítania.

2.         Hitelezői képviselő jogai egyetlen hitelező esetén

A hitelezői választmányra irányadó rendelkezéseken belül a hitelezői képviselőre vonatkozó előírásokat akkor is alkalmazni kell, ha a csőd- és felszámolási eljárásban egyetlen hitelező érintett; indokolt, hogy a hitelezői képviselőt megillető jogokat ez esetben az egyetlen hitelező gyakorolhassa.

[htmlbox Számviteli_ismeretek_érthetően_szórakoztatóan]

3.         Jognyilatkozatok megtétele a vagyonfelügyelő/felszámoló és az adós/hitelező relációjában

A törvény új 6/E. §-a a jognyilatkozatok joghatályos megtételének szabályait rendezi egyrészről a vagyonfelügyelő/az ideiglenes vagyonfelügyelő/a rendkívüli vagyonfelügyelő/a felszámoló, valamint másrészről az adós/hitelező közötti kapcsolattartás tekintetében, amikor előírja, hogy a jognyilatkozatokat írásban kell megtenni. Ha az iratot a vagyonfelügyelő/az ideiglenes vagyonfelügyelő/a rendkívüli vagyonfelügyelő/a felszámoló postai úton küldi meg a hitelezőknek vagy az adós vezető tisztségviselőjének, azt a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint kell kézbesíteni.

4.         Céltartalék-képzési kötelezettség

A Cstv. 26. § (5) bekezdésében változik a céltartalék-képzési kötelezettség összegszerű határa az adós iratanyagának rendezésével, kezelésével, számláinak vezetésével, a vagyontárgyai őrzésével, állagmegóvásával kapcsolatos legszükségesebb kiadások tekintetében (a becsült költségekkel arányos, de minimum 150 000 Ft), valamint azon költségek köre, amelynek fedezetére céltartalékot kell elkülöníteni (eljárási illeték, közzétételi költségtérítés, valamint a hitelező jogi képviselőjének munkadíja és készkiadásai). A rendelkezés megsértésének törvényi szankciója az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagjának, az egyéni cég tagjának, valamint külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás készfizető kezesként történő helytállási kötelezettsége, amelyet a törvény 26. § (7) bekezdése rögzít.

5.         A vitatás és a fizetési felszólítás, különös tekintettel a kézbesítési vélelemre

cégbíróság

A változások érintik a fizetési felszólítás és a vitatás törvényi szabályait, valamint a kapcsolódó kézbesítési vélelem törvényi előírását. A fizetési felszólításra és a vitatásra, ezek formai és tartalmi követelményeire vonatkozó rendelkezések szisztematikus rendben kerülnek szabályozásra az alábbiak szerint:

a)         A Cstv. 27. § (2c) bekezdése tartalmazza a joghatályos vitatás tartalmi elemeit, megküldésének végső határidejét, valamint az elkésett vitatáshoz fűződő jogkövetkezményeket.

b)         A Cstv. 27. § (3) bekezdésébe helyezték át a fizetési felszólítás szabályait.

c)         A kézbesítési vélelemre irányadó rendelkezések szintén ezen (3) bekezdésben lettek meghatározva, amely azt vonja maga után, hogy – nyelvtani értelmezéséből és rendszertani elhelyezésükből fakadóan – csak a fizetési felszólítás kézbesítésére alkalmazandóak, a vitatásra nem. A Cstv. 27. § (3) bekezdésének a változások hatályba lépését megelőző időállapota szerint az ott írt kézbesítési vélelem szabályai mind a fizetési felszólítás, mind pedig a vitatás tekintetében irányadóak voltak.

d)         A módosítások értelmében a hitelező tértivevényes postai szolgáltatással köteles feladni fizetési felszólítását az adós részére, ennek hiányában nem tekinthető csődjogi szempontból joghatályos nyilatkozatnak a fizetési felszólítás.

e)         A fentiek mellett tartalmi szempontból is változik a kézbesítési vélelem: a fizetési felszólítást a küldemény feladásától számított tizenötödik munkanapon akkor is a címzett által kézhez vettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítés akadályozott, a küldemény átvételét a címzett megtagadta, vagy a postai szolgáltató által rendelkezésére tartott küldeményért a címzett nem jelentkezett.

6.         Ingatlanügyi hatóságok értesítése a bíróságok részéről

A Cstv. 29. §-a akként változik, hogy részletesen rögzíti, a felszámolási eljárást lefolytató bíróságot mely hatóságok felé terheli értesítési kötelezettség a felszámolás elrendeléséről. A bíróság a felszámoló által beszerzett tulajdoni lapok adatai alapján megkeresi az illetékes ingatlanügyi hatóságokat a felszámolás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése, továbbá az adós nevére vonatkozó adatváltozás átvezetése iránt. A megkeresést a kormány által kijelölt ingatlanügyi hatóság részére/útján kell megküldeni az egyes földhivatali szerveknek; a megkereséshez mellékelni kell az érintett ingatlanok pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó tény megjelölését.

7.         Új határidők a felszámolási eljárás menetében

[htmlbox Kézikönyv_a_bírósági_végrehajtás_foganatosításához]

Új határidők lettek beiktatva törvényi szinten a felszámolási eljárás menetébe:

a)         A felszámoló köteles az adós vagyonára vonatkozó adatok beszerzése érdekében a közhiteles nyilvántartásokat, a pénzügyi intézményeket, az értékpapírszámlát vezető és az egyéb pénzpiaci eszközöket kezelő szolgáltatókat elektronikus úton megkeresni. A megkeresett szervezetek a megkeresésnek 15 napon belül, elektronikusan és illeték-/díjmentesen kötelesek eleget tenni.

b)         Az adós vezető tisztségviselője a felszámolás elrendelését követő 3 munkanapon belül köteles tájékoztatni a felszámolót a céltartalék-képzésről, továbbá értesíteni az adós értékpapírszámláját és az egyéb pénzpiaci eszközeit kezelő szolgáltatókat, valamint a zálogjoggal, végrehajtási joggal és óvadékkal rendelkező hitelezőket. Az értesítés teljesítését a felszámoló számára igazolnia kell.

c)         Az adós volt vezető tisztségviselője a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül köteles a felszámoló számára dokumentumokkal alátámasztott kimutatást adni a gazdálkodó szervezet rendelkezése alatt álló azokról a vagyontárgyakról és egyéb eszközökről, amelyek a Cstv. 4. §-a értelmében nem tartoznak a gazdálkodó szervezet vagyonába. Ezeket a vagyonelemeket a fenti határidőn belül át kell adnia a felszámolónak.

d)         A felszámoló a hitelezői igények felülvizsgálatára nyitva álló határidő leteltét követő 15 napon belül egyrészt írásbeli értesítést köteles küldeni a hitelezők részére a követelés nyilvántartásba vételéről/annak elmaradásáról/vitatásáról, másrészt pedig a felszámolást lefolytató bíróság elé kell terjesztenie a vitatott hitelezői igényeket. A felülvizsgálat eredményeit a közbenső mérlegben is szerepeltetni kell.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!