Változnak a fizetési felszólítás és a vitatás szabályai – 2. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés 2017. május 16-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely módosítja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) több rendelkezését. Jelen cikk a hitelezői választmányra, a jognyilatkozatok megtételére, a vitatásra és a fizetési felszólításra, a felszámoló feladataira, valamint a hitelezői igények bejelentésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket tekinti át. A hatályba lépés időpontja: 2017. július 1.

 


1.         A csődvagyon köre

A Cstv. 4. §-a a felszámolás hatálya alá tartozó vagyon és a csődvagyon meghatározása tekintetében új (4a) bekezdéssel egészül ki, amely az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén kizárja azt, hogy az említett vagyonelemek a felszámolás vagy a csődeljárás hatálya alá tartozó vagyon részét képezzék:

a)         Az adós gazdálkodó szervezet támogatásközvetítői feladatokat lát el, melynek keretében uniós, nemzetközi vagy államháztartási forrásból származó támogatási célú pénz- és más befektetési eszközöket kezel.

b)         Az adós gazdálkodásában szereplő vagyonelemek közül pénzeszközre, tulajdoni részesedést megtestesítő befektetésre, értékpapírra, továbbá lízingszerződésből, hitelszerződésből, pénzkölcsön nyújtásából, kockázati tőke vagy más kockázatmegosztási eszközök nyújtásából származó, a támogatott harmadik személlyel szemben fennálló követelésre, illetve befektetett eszközre terjed ki a rendelkezés tárgyi hatálya.

c)         A fenti pénz- és más befektetési elemeket az adós elszámolási kötelezettséggel vette át.

d)         A fenti pénz- és más befektetési eszközöket az adós – a támogatás nyújtójával kötött szerződés alapján – elkülönítetten köteles kezelni és azt meghatározott támogatási célokra és befektetésekre kell fordítania.

2.         Hitelezői képviselő jogai egyetlen hitelező esetén

A hitelezői választmányra irányadó rendelkezéseken belül a hitelezői képviselőre vonatkozó előírásokat akkor is alkalmazni kell, ha a csőd- és felszámolási eljárásban egyetlen hitelező érintett; indokolt, hogy a hitelezői képviselőt megillető jogokat ez esetben az egyetlen hitelező gyakorolhassa.

3.         Jognyilatkozatok megtétele a vagyonfelügyelő/felszámoló és az adós/hitelező relációjában

A törvény új 6/E. §-a a jognyilatkozatok joghatályos megtételének szabályait rendezi egyrészről a vagyonfelügyelő/az ideiglenes vagyonfelügyelő/a rendkívüli vagyonfelügyelő/a felszámoló, valamint másrészről az adós/hitelező közötti kapcsolattartás tekintetében, amikor előírja, hogy a jognyilatkozatokat írásban kell megtenni. Ha az iratot a vagyonfelügyelő/az ideiglenes vagyonfelügyelő/a rendkívüli vagyonfelügyelő/a felszámoló postai úton küldi meg a hitelezőknek vagy az adós vezető tisztségviselőjének, azt a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint kell kézbesíteni.

4.         Céltartalék-képzési kötelezettség

A Cstv. 26. § (5) bekezdésében változik a céltartalék-képzési kötelezettség összegszerű határa az adós iratanyagának rendezésével, kezelésével, számláinak vezetésével, a vagyontárgyai őrzésével, állagmegóvásával kapcsolatos legszükségesebb kiadások tekintetében (a becsült költségekkel arányos, de minimum 150 000 Ft), valamint azon költségek köre, amelynek fedezetére céltartalékot kell elkülöníteni (eljárási illeték, közzétételi költségtérítés, valamint a hitelező jogi képviselőjének munkadíja és készkiadásai). A rendelkezés megsértésének törvényi szankciója az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagjának, az egyéni cég tagjának, valamint külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás készfizető kezesként történő helytállási kötelezettsége, amelyet a törvény 26. § (7) bekezdése rögzít.

5.         A vitatás és a fizetési felszólítás, különös tekintettel a kézbesítési vélelemre

A változások érintik a fizetési felszólítás és a vitatás törvényi szabályait, valamint a kapcsolódó kézbesítési vélelem törvényi előírását. A fizetési felszólításra és a vitatásra, ezek formai és tartalmi követelményeire vonatkozó rendelkezések szisztematikus rendben kerülnek szabályozásra az alábbiak szerint:

a)         A Cstv. 27. § (2c) bekezdése tartalmazza a joghatályos vitatás tartalmi elemeit, megküldésének végső határidejét, valamint az elkésett vitatáshoz fűződő jogkövetkezményeket.

b)         A Cstv. 27. § (3) bekezdésébe helyezték át a fizetési felszólítás szabályait.

c)         A kézbesítési vélelemre irányadó rendelkezések szintén ezen (3) bekezdésben lettek meghatározva, amely azt vonja maga után, hogy – nyelvtani értelmezéséből és rendszertani elhelyezésükből fakadóan – csak a fizetési felszólítás kézbesítésére alkalmazandóak, a vitatásra nem. A Cstv. 27. § (3) bekezdésének a változások hatályba lépését megelőző időállapota szerint az ott írt kézbesítési vélelem szabályai mind a fizetési felszólítás, mind pedig a vitatás tekintetében irányadóak voltak.

d)         A módosítások értelmében a hitelező tértivevényes postai szolgáltatással köteles feladni fizetési felszólítását az adós részére, ennek hiányában nem tekinthető csődjogi szempontból joghatályos nyilatkozatnak a fizetési felszólítás.

e)         A fentiek mellett tartalmi szempontból is változik a kézbesítési vélelem: a fizetési felszólítást a küldemény feladásától számított tizenötödik munkanapon akkor is a címzett által kézhez vettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítés akadályozott, a küldemény átvételét a címzett megtagadta, vagy a postai szolgáltató által rendelkezésére tartott küldeményért a címzett nem jelentkezett.

6.         Ingatlanügyi hatóságok értesítése a bíróságok részéről

A Cstv. 29. §-a akként változik, hogy részletesen rögzíti, a felszámolási eljárást lefolytató bíróságot mely hatóságok felé terheli értesítési kötelezettség a felszámolás elrendeléséről. A bíróság a felszámoló által beszerzett tulajdoni lapok adatai alapján megkeresi az illetékes ingatlanügyi hatóságokat a felszámolás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése, továbbá az adós nevére vonatkozó adatváltozás átvezetése iránt. A megkeresést a kormány által kijelölt ingatlanügyi hatóság részére/útján kell megküldeni az egyes földhivatali szerveknek; a megkereséshez mellékelni kell az érintett ingatlanok pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó tény megjelölését.

7.         Új határidők a felszámolási eljárás menetében

Új határidők lettek beiktatva törvényi szinten a felszámolási eljárás menetébe:

a)         A felszámoló köteles az adós vagyonára vonatkozó adatok beszerzése érdekében a közhiteles nyilvántartásokat, a pénzügyi intézményeket, az értékpapírszámlát vezető és az egyéb pénzpiaci eszközöket kezelő szolgáltatókat elektronikus úton megkeresni. A megkeresett szervezetek a megkeresésnek 15 napon belül, elektronikusan és illeték-/díjmentesen kötelesek eleget tenni.

b)         Az adós vezető tisztségviselője a felszámolás elrendelését követő 3 munkanapon belül köteles tájékoztatni a felszámolót a céltartalék-képzésről, továbbá értesíteni az adós értékpapírszámláját és az egyéb pénzpiaci eszközeit kezelő szolgáltatókat, valamint a zálogjoggal, végrehajtási joggal és óvadékkal rendelkező hitelezőket. Az értesítés teljesítését a felszámoló számára igazolnia kell.

c)         Az adós volt vezető tisztségviselője a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül köteles a felszámoló számára dokumentumokkal alátámasztott kimutatást adni a gazdálkodó szervezet rendelkezése alatt álló azokról a vagyontárgyakról és egyéb eszközökről, amelyek a Cstv. 4. §-a értelmében nem tartoznak a gazdálkodó szervezet vagyonába. Ezeket a vagyonelemeket a fenti határidőn belül át kell adnia a felszámolónak.

d)         A felszámoló a hitelezői igények felülvizsgálatára nyitva álló határidő leteltét követő 15 napon belül egyrészt írásbeli értesítést köteles küldeni a hitelezők részére a követelés nyilvántartásba vételéről/annak elmaradásáról/vitatásáról, másrészt pedig a felszámolást lefolytató bíróság elé kell terjesztenie a vitatott hitelezői igényeket. A felülvizsgálat eredményeit a közbenső mérlegben is szerepeltetni kell.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.