Az orosz doppingbotrány jogász szemmel, avagy jogászok szerepe a sportban

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A több jogágat is érintő sportjog és azon belül is a doppingszabályok különös helyet foglalnak el a nemzetközi jogrendszerben.  Különálló szervezetek szövevényes hálózata és alapszabályai, valamint nemzetközi egyezmények és szerződések képezik alapját egy-egy versenyen résztvevő sportolóra vonatkozó kötelezettségek és jogok összességének. Vitathatatlan, hogy manapság egyre nagyobb szerep jut a jogászoknak a sport minden területén, a szerződésektől kezdve, a választott bíróságon való sportolói képviseletig.

Rengeteg újságcikk foglalkozik jelenleg azzal, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) eltiltotta az Orosz Olimpiai Bizottságot (ROC) a 2018-as téli olimpián való részvételtől. A döntés precedens nélküli az IOC történetében, azonban a döntést évek sokszor filmbe illő történései előzték meg, mely események jogi vetületét is érdemes megvizsgálni, hisz a jogterületek összefonódása, a rendkívül sokszintű szabályozási rendszer valamint a jogi alapelvek gyakorlati szabályokra alkalmazott, néhol egymással teljes mértékben ellentmondó magyarázata igazán érdekessé teszi ezt a történetet egy jogász számára.

Először tekintsük át a főbb eseményeket kronológiai sorrendben.

A német ARD hírügynökség bemutatott egy dokumentumfilmet az Oroszországban szervezett módon működő doppingolási rendszerről, melynek részesei a nemzetközi szintű sportolók, egyes vezető edzők, sportvezetők, sőt maga az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) és a moszkvai laboratórium is. A film továbbá sejtetni engedi, hogy a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) felső vezetése is részes egyes orosz atléták gyanús doppingeredményeinek eltussolásában. A film természetesen bombaként robbant mind a sajtóban, mind a sportvilágban, ugyanis senki nem gondolta, hogy a jelenleg fennálló anti-dopping rendszerben lehetséges ilyen szintű és mértékű csalás.

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) joghatósága alá tartozó szervezetek és személyek kötelesek a doppinggal összefüggő cselekményeket jelenteni a WADA-nak, amely köteles azt kinyomozni és a szükséges jogi eljárásokat lefolytatva képes szankcionálni a hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személyt a WADA Kódex alapján. Bár a doppingeljárásokban a bizonyítéknak minden esetben erősebbnek kell lennie a puszta valószínűsítésnél, de nem kell minden kétséget kizárnia, ezért az esetleges további jogi eljárások elkerülése érdekében a doppingellenes szervezetek mindig csak megfelelő bizonyítékok birtokában indítják el az eljárást.

A film készítőit azonban a sajtó képviselőjeként és a sajtószabadság védelme alatt nem kötötte semmiféle bizonyítási teher, így sokkal szabadabb kézzel végezhették nyomozásukat.

Válaszlépésként a WADA 2015 januárjában felállított egy független bizottságot (Pound Bizottság), amelynek az volt a feladata, hogy alapos nyomozást követően ellenőrizze a film által feltárt állítások helyességét. A riport elkészítésére a bizottság egy évet kapott.

Itt álljunk meg egy pillanatra, és vizsgáljuk meg, jogilag hogyan is lehetséges, hogy egy korábbi WADA-elnökből, egy jogászból és egy nyomozóból álló háromtagú bizottságot a WADA olyan jogkörrel ruház fel, mely feljogosítja őket, hogy nyomozzanak, majd javaslatokat tegyenek nemzetközi szerveknek és magának az orosz vezetésnek?

Egyszerűen megfogalmazva, a nemzetközi doppingellenes küzdelem kettő nagy alapdokumentumra épül, így kötelezve a sportvilág képviselőit és a kormányokat a doppingellenes küzdelemre.

Az egyik a korábban is említett WADA Kódex, amely kötelező érvénnyel bír minden aláírójára nézve, akik a sportvilág képviselői.

Választójogi és népszavazási kommentárok

A kiadvány a tárgykör teljes hazai joganyagának kommentárjait tartalmazza. A mű az elmélet és a joggyakorlat eddigi eredményeit felhasználva értelmezi a választójogi és népszavazási szabályozást; kitér annak alkotmányos és gyakorlati vonatkozásaira.

Megrendelés >>

A másik a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény, amit a kormányok 2005. október 19-én fogadtak el a 33. UNESCO Általános Konferenciáján, amely 2007-ben lépett hatályba Magyarországon a 99/2007. (V. 8.)  kormányrendelet formájában.

Az egyezménnyel az országok kötelezik magukat, hogy a WADA Kódex érvényre juttatása érdekében kialakítják a megfelelő jogszabályi és joghatósági környezetet.

A fenti dokumentumokból származtatja a WADA a jogkörét, melyek felhatalmazták arra, hogy kijelöljön egy tőle is független nyomozati bizottságot, pontosan lefektetve a bizottság feladatát és jogkörét.

Mielőtt a Pound Bizottság befejezte volna a munkáját, az ARD hírügynökség 2015 augusztusában újabb filmet mutatott be, most már kizárólag az orosz atlétika doppingbotrányaira fókuszálva.

A film szerint az ARD és a Sunday Times megszerezte a Nemzetközi Atlétikai Szövetség egy olyan adatbázisát, amely több mint 12000 vérvizsgálat eredményét tartalmazza több mint 5000 sportolótól világszerte, 2001 és 2012 között.

Itt már a sajtó képviselői elkezdtek kicsit ingoványos talajra tévedni a szövevényes jogi mezőn, hiszen a doppingellenes szervezetek különösen komolyan veszik a sportolói orvosi adatok védelmét és természetesen a doppingvizsgálatok eredménye is különleges adatnak minősül. A sportoló aláveti magát a doppingvizsgálatnak, mert érti és tudja, hogy a vizsgálat szükséges a versenyzői státusza megőrzéséhez, azonban a jogosult szervezet köteles biztosítani számára a mintavételhez kapcsolódó anonimitást és utána a megfelelő adatkezelést. 

Válaszként a WADA utasította a független bizottságot, hogy ezeket az állításokat is vizsgálja ki.

2015. november 9-én a Pound Bizottság nyilvánosságra hozta riportját, amely még csak az első film állításait vizsgálva megállapította, hogy a valóban szervezett doppingolás folyik Oroszországban valamint az atlétikai szövetségnél és számos ajánlást fogalmazott meg a rendszer helyreállítása érdekében.

A bizottság javaslatai és az arra való reakciók az alábbiak voltak:

- a WADA vonja vissza a moszkvai laboratórium WADA akkreditációját (WADA meg is tett egy nappal később) és

- véglegesen távolítsa el annak igazgatóját Dr. Grigory Rodchenkovot (WADA javasolta is az orosz sportminisztériumnak, de Rodchenkov lemondott. Lemondását követően elmenekült Amerikába ahol máig a tanúvédelmi program védelme alatt áll.),

- az Oroszországban gyűjtött minták analízisét utalja át más WADA akkreditált laborokba,

- az Orosz Doppingellenes Ügynökséget (RUSADA) függessze fel a WADA (WADA alapítói bizottsága novemberben fel is függesztette),

- intézkedjen az Orosz Atlétikai Szövetség felfüggesztése érdekében, amely döntést a WADA tovább is utalta a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek, amely fel is függesztette a Szövetséget november 13-ai hatállyal, az Alapszabálya 6.11(b) és 14.7 pontjai alapján,

- az orosz sportminisztérium biztosítson megfelelő költségvetést a nemzeti doppingellenes ügynökségnek és biztosítsa, hogy az állam az orosz titkosszolgálat (FSB) révén sem avatkozik be a független doppingellenes harcba.

2016. január 14-én jelent meg a második riport a Pound Bizottságtól.

Ez a riport már konkrétan büntetőjogi fogalmakat (megvesztegetés, összeesküvés, pénzmosás) használva mutatja be az orosz visszásságokat, de főleg a Nemzetközi Atlétikai Szövetség vezetésében fellelhető korrupciót.

Az IAAF vezetői pénzért cserébe elfedték a versenyzők pozitív doppingeredményeit és engedték őket tovább versenyezni.

Az elkövetők szankcionálását a francia igazságszolgáltatásra bízták, tekintve, hogy a WADA és az Interpol közötti megállapodásnak köszönhetően az Interpol segített mind a nyomozásban mind a jogi eljárásokban és így a vádemelést átvette a francia ügyészség pénzügyi bűncselekményekkel foglalkozó osztálya. A nyomozás iskolapéldája volt a határokon átívelő nemzetközi nyomozati szervek összefogásának és a vádemelést követő nemzetközi hajtóvadászatról is számos újságcikk született.

2016 február – Az angol anti-dopping ügynökség (UKAD) átveszi az orosz anti-dopping teszteket, de júniusban jelentették a WADA-nak, hogy képtelenek megfelelően ellátni a feladatukat Oroszországban, tekintettel az orosz titkosszolgálat fenyegetéseire.

2016. március 7. - Újabb ARD film jelenik meg - ‘Russia’s Red Herrings címmel.

A film azt állítja, hogy a RUSADA előre értesített bizonyos sportolókat, a dopping ellenőrzésük időpontjáról, sőt, az orosz atlétikai szövetség tudtával adták a tiltott szereket a versenyzőknek. A film ezen túl bemutatta, hogy továbbra is olyan edzők dolgoznak az orosz atlétikában, akik jelenleg eltiltás hatálya alatt állnak.

WADA további nyomozásra kényszerült és itt nem lehet nem megemlíteni az oknyomozó újságírás kiemelt szerepét az orosz doppingbotrány felfedésében.

2016. április 15. - WADA elveszi a moszkvai labor akkreditációját.

2016. május 8-12. között került nyilvánosságra két riport, melyek bemutatják, hogy a doppingolási rendszer Oroszországban teljes mértékben állami irányítás alatt állt és a 2014-ben Szocsiban megrendezett téli olimpián is az orosz rendezők végig manipulálták a doppingellenőrzés folyamatát.  

A CBS hírcsatorna egy 60 perces riportot közölt Russia’s Dark Secret elnevezéssel, valamint a New York Times megjelentetett egy cikket, melyben a moszkvai laboratórium korábbi igazgatója, dr. Rodchenkov fedi fel a csalás modus operandiját. Állítása szerint több tucat, legalább 15 érmes olimpián résztvevő orosz sportoló szervezetében volt egy általa kifejlesztett 3 tiltott teljesítményfokozó szerből álló alkohollal elkevert „királynő” koktél.

dopping

Az IOC mindeközben utasította lausannei laboratóriumot ahol a szocsi mintákat tárolják 10 évig, hogy végezze el a minták újraanalizálását

Egészen elképesztő módon az olimpia ideje alatt a laboratórium tárolóhelyiségének a falán levő lyukon keresztül cserélték ki az orosz szervezők és az orosz titkosszolgálat emberei a doppingolt orosz sportolók vizeletét (kb. 100 mintáról beszélünk) a hónapokkal korábban levett tiszta vizeletre, feltörve, a feltörhetetlennek nyilvánított vizelettároló edényeket. A szocsii téli olimpián Oroszország nyerte a legtöbb érmet, megelőzve ezzel a nagy riválisának számító Amerikát. Az olimpiát követően Putyin kitüntette Rodchenkovot a Barátság érdemrenddel.

A fenti interjút követően Rodchenkov, Bryan Fogel amerikai filmrendezővel készített egy filmet Icarus névvel, ami bemutatja az orosz doppingrendszer visszásságait valamint kijelentette, hogy kész együttműködni a WADA-val annak nyomozása során valamint megosztani a birtokában levő bizonyítékokat. Az orosz sportminiszter Vitaly Mutko természetesen puszta támadásnak minősítette a cikkben elhangzott vádakat.

A WADA elnöke, Sir Craig Reedie ezt követően kijelölt egy független személyt, Professor Richard H. McLarent, aki a Pound Bizottság tagja is volt, hogy nyomozza ki Rodchenkov állításait.

Sir Reedie azért is ragaszkodott egy „külsős” jogász megbízásához, hogy semmiféle érdekellentét ne gátolhassa a nyomozást tekintettel arra, hogy ő személy szerint IOC tag.

Az IOC mindeközben utasította lausannei laboratóriumot ahol a szocsi mintákat tárolják 10 évig, hogy végezze el a minták újraanalizálását.

2016 júniusában a Nemzetközi Atlétikai Szövetség úgy döntött, hogy fenntartja az Orosz Atlétikai Szövetség felfüggesztését a WADA támogatásával, mivel nem sikerült teljesíteniük a nemzetközi szövetség által szabott feltételeket, így az orosz atléták nem indulhattak az Európa Bajnokságon, sem pedig a Riói Olimpiai Játékokon.

Egy új szabályt is elfogadott az IAAF, mely szerint azon egyéni sportolók, akik egyértelműen tudják bizonyítani, hogy nem voltak részesei az orosz doppingrendszernek - mert pl. külföldön tartózkodtak és más anti-dopping szervezet rendesen megfelelően ellenőrizte őket - kérelmezhetik indulásukat semleges sportolóként.

Hasonlóképpen azon sportolók is folyamodhatnak semleges sportolóként történő indulási engedélyért, akik kiemelkedően segítették a doppingellenes harcot ld. Yulia Stepanova, aki hatalmas kockázatot vállalva férjével együtt, felfedte az ARD hírügynökségnek, majd a CBS-nek is az orosz doppingrendszer működését, melynek ő, mint futó személy szerint is részese volt.  

Később az Orosz Olimpiai Szövetség és 68 sportoló terelte jogi útra a riói olimpiáról való eltiltását és 67 sportoló fellebbezett az IAAF döntése ellen, mely nem engedte őket semleges sportolóként indulni, de a Nemzetközi Sport Döntőbíróság (CAS) mindegyik kérelmet elutasította.

A sportban a nemzeti szövetségek nevezik sportolóikat a versenyekre, így a szövetség felfüggesztése – külön rendelkezés hiányában – magával vonja a nevezés és részvétel felfüggesztését is, mely az összes orosz atlétára és a szövetség hatálya alá tartozó összes sportvezetőre és sportszakemberre kihat.

Az olimpián azonban más a helyzet. Itt a nemzeti olimpiai bizottságok nevezik a sportolókat, nem pedig a szövetségek.

Mivel az IAAF versenyszabályzata szerint nem indulhatnak IAAF-versenyen (az Olimpia is annak minősül) azon sportolók, akiknek a nemzeti szövetsége felfüggesztés alatt áll (kivéve, ha teljesítik a fentiekben meghatározott kivételszabályt, hogy semlegesként induljanak), így az orosz olimpiai bizottság sem jogosult sem sportolókat sem sportszakembereket nevezni a játékokra.

A CAS ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az IAAF új kivételszabályával kapcsolatban, hisz az egy hatályba lépését megelőző, hosszan-tartó magatartást feltételez a sportoló részéről, amiről értelemszerűen a sportoló nem tudhatott.

Az eddigi nyomozásokat és riportokat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sem hagyhatta figyelmen kívül és mindent meg akart tenni annak érdekében, hogy a doppingolásban érintett sportolók és sportszakemberek távol maradjanak a riói játékoktól.

Bár teljes mértékben elismerte az IAAF orosz szövetséget eltiltó döntését, maga az IOC, a döntés helyett áthárította a nemzetközi szövetségekre a terhet, kötelezően előírva nekik, hogy az IOC által szabott feltételrendszer alapján egyénileg vizsgálják meg, hogy a saját sportágukban ki indulhat az Olimpián.

Jelen döntés ilyen rövid idővel az olimpiai játékok előtt bizonytalanná tette, hogy kik indulhatnak a játékokon.

2016. július 18-án a McLaren-riport első részét publikálják és megerősíti, hogy állami irányítás alatt állt az orosz dopping rendszer.

A WADA elnöksége a riport alapján kollektív orosz eltiltást javasol mind a riói olimpiáról és paralimpiáról, mindazon túl az IOC-nak, mely vonatkozik az orosz kormány képviselőire is.

Az igazat megvallva már ekkor az IOC jelenlegi Pjongcsangra vonatkozó döntését javasolta a WADA, azonban ekkor még eredménytelenül.

A McLaren-riport megjelenését követően az IOC köteles volt újra megvizsgálni az oroszok olimpiai indulását.

Meghallgatták az orosz olimpiai bizottságot, akik állították, hogy mindent megtesznek a tiszta sportért és az olimpián induló sportolókat az elmúlt 6 hónapban már úgysem az orosz illetőségű anti-dopping szervezet tesztelte, hiszen a RUSADA és a moszkvai labor is felfüggesztésre került.

Az IOC szerint a McLaren-riport nem talált közvetlenül az orosz olimpiai biztosság ellen bizonyítékot, így nem függesztette fel továbbra sem, hanem növelte a terhet a nemzetközi szövetségeken, hogy továbbra is ők válasszák ki, ki indulhat a játékokon, de már egy sokkal összetettebb szempontrendszer vizsgálatát követően. Döntésében azért felszólítja a nemzetközi szövetségeket, hogy alkalmazzák a saját szabályukat egy esetleges teljes szövetségi eltiltásra, ha indokoltnak látják.

11 nappal a játékok előtt 2016. július 24-én tehát az alábbi döntéseket hozta az IOC:

Az ártatlanság vélelme nem vonatkoztatható az orosz sportolókra, de az egyéni igazságosság elvének alkalmazása minden embert megillet, így minden sportolónak meg kell adni annak esélyét, hogy bizonyítsa a nemzetközi szövetségének, hogy megfelel az IOC által felállított feltételeknek és nem esik a kollektív felelősség hatálya alá.

Minden sportolónál meg kell vizsgálnia a nemzetközi szövetségnek, hogy megfelelően volt-e ellenőrizve az olimpiát megelőzően vagy csak nemzeti ellenőrzést hajtottak végre, mely nem számít megbízhatónak.

Kötelezte a nemzetközi szövetségeket, hogy vizsgálják meg a McLaren-riportot és kérjék el a WADA-tól az érintett sportolók és nemzetközi szövetségek neveit. Senki nem kaphat akkreditációt a Játékokra, aki szerepel a riportban.

Később a WADA és McLaren is tisztázta, hogy a riportja kizárólag azt volt hivatott bebizonyítani, hogy az orosz doppingrendszert állami szinten szervezik, nem pedig a riportban esetlegesen szereplő sportolók egyéni doppingvétségét. Ő, mint független személy nem is minősül doppingellenes szervezetnek, így jogilag nem lehet úgy tekinteni a riportban szereplő sportolókat, mintha doppingvétséget követtek volna el, bár az abban foglalt bizonyítékok felhasználhatók egy doppingeljárás kezdeményezésére, ahogy teljes lesz a riport.

McLaren ennek tükrében elküldte a listát a WADA-nak az pedig továbbítottq a neveket az érintett nemzetközi szövetségeknek.

Az orosz olimpiai bizottság nem nevezhet olyan sportolót a Riói Olimpiai Játékokra, aki bármikor már állt doppingbüntetés alatt akkor sem, ha már letelt a büntetése.

Jelen IOC-döntés teljes mértékben szembemegy a „ne bis in idem” alapelvével és az alkalmazandó svájci jog szempontjából is jogilag megkérdőjelezhető.

A gyakorlatban a bírósági eljárásokat úgy kerülte el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, hogy maga az orosz olimpiai bizottság vonta vissza azon sportolók nevezését, akik már álltak doppingbüntetés hatálya alatt.

Ha minden feltételnek megfelel a sportoló, még akkor is felül fogja vizsgálni egy választottbíró a nevezést és külön versenyen kívüli ellenőrzésnek lesznek kitéve a sportolók az Olimpia alatt.

Yulia Stepanova indulásával kapcsolatban az IOC az etikai bizottságához fordult és végül úgy döntöttek, hogy bár elismerik Stepanova fontosságát a dopping ellenes harcban azonban véleményük szerint a sportoló csak azután fordult a rendszer ellen, hogy az lebuktatta, illetve elvette az addig nyújtott előnyöket. Előtte hosszú évekig élvezte a tiltott szerek használatát és volt már eltiltás hatálya alatt. Bár Stepanovát nem engedték indulni, de azért meghívták őt meg e férjét a játékokra és kijelentették, hogy támogatják majd a sportkarrierjét.

Hasonlóképpen júliusban az IOC létrehozott két bizottságot. Az egyik a Schmid Bizottság, amelynek az volt a feladata, hogy a McLaren I. riport alapján nyomozzon tovább az oroszok szervezett doppingolásával kapcsolatban, a másik meg az Oswald Bizottság, aminek a feladata a McLaren II riportban megemlített sportolók egyéni doppingolásának vizsgálatára jött létre és az összes érintett és meglévő mintát újraanalizálták és megnézték, hogy magukat a mintákat vagy az azt tároló edényeket manipulálták-e. Mivel McLaren mint független személy nem volt jogosult elindítani a megfelelő eljárásokat, így ez az IOC bizottság indította az eljárásokat és hozta meg a döntéseket.

Az IOC-döntéseket a nemzetközi szövetségek nagy többsége döbbenten fogadta, hiszen lehetetlen adminisztratív terhet rótt rájuk az IOC 11 nappal az Olimpia előtt valamint a WADA is hangos csalódásának adott kifejezést látván, hogy az IOC nem tiltotta el az orosz olimpiai bizottságot és egyéni szövetségi döntésekre bízta a sportolókat ezzel kockára téve az egységes joggyakorlat alkalmazását.

Stepanova indulásának megtagadását is nagyon sérelmezte a WADA, hisz így senki nem mer majd a korrupt rendszerek ellen kiállni látván, hogy a hatósággal bíró szervek nem védik meg. A WADA ezzel együtt meghosszabbította McLaren megbízatását.

Az atlétikán kívül egy nemzetközi szövetség volt az olimpiai sportágak között, amelyik a teljes orosz csapatot eltiltotta a Riói Játékoktól és az a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) volt 2016. 07. 29-én. A döntés többlépcsős jogi indokolást tartalmazott (CAS fent is tartotta) és az induló sportolók doppinggal kapcsolatos előéletét egyénenként is megvizsgálták az IOC által kiszabott kritériumok alapján, de a kollektív eltiltást a szövetség egy speciális szabályára alapozva mondta ki. A szabály szerint az a szövetség vagy annak tagjai, akik a súlyemelést rossz hírbe hozzák, szankcionálhatók az IWF Elnöksége által annak érdekében, hogy megvédjék a sport hírnevét.

2016. augusztus 7-én a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) felfüggesztette az orosz szövetségét arra hivatkozva, hogy nem teljesítette a szabályzatában előírt anti-dopping kötelezettségeket, így az orosz sportolók nem indulhattak Rióban.

Meghallgatták az orosz szövetséget a döntés előtt, valamint prof. McLarenhez is több további kérdésük volt. Mérlegelésük szerint az eddig feltárt bizonyítékok is egyértelműen bizonyítják az orosz állami irányítást. Egy olyan rendszer, ami csak a teljesítményt tartja szem előtt a csalást sem kizárva, teljes mértékben összeegyeztethetetlen a parasportok szellemiségével. A WADA sportolói bizottsága külön gratulált a döntéshez.

2016. december 9-én publikálták a McLaren-riport II. részét. 

Eben újra megerősíti a doppingolás állami irányítását és leírja a „modus operandit”, vagyis, hogy hogyan játszotta ki a jelenlegi anti-dopping rendszert az orosz szervezeti lánc és hogyan alkalmazkodott minden új szabályozáshoz. A rendszer manipulálása és az orosz sportolók doppingmintáival való csalás bizonyítottan jelen volt a 2012-es Londoni Olimpián (15 érmes), a 2013 Universiaden, a 2013 Atlétikai Világbajnokságon, és a 2014-es téli olimpián. A riport igazolta a minták cseréjét a szocsi téli olimpián, de mint kiderült a minták cseréjére nem csak a téli olimpián került sor, hanem a moszkvai labor havi szinten „frissítette” a mintákat. Az összeesküvés a bizonyítékok alapján 2011-2015 közöttre tehető és több mint 1000 orosz sportoló volt érintett. A riport második része egy bizonyítékokat tartalmazó nyomozati anyag, egyes sportolók potenciális doppingvétségeire nézve. Az illetékes nemzetközi szövetségeknek kell tanulmányozni és mérlegelni a bizonyítékokat sportolónként és szükség esetén lefolytatni az eljárásokat. Anonimizált bizonyítékok elérhetők a nyilvánosság számára. 

A McLaren-riport után az IOC 28 sportoló ellen rögtön eljárást kezdeményezett és az illetékes bizottsága elé idézte az adott sportolókat.

2017. november 10-én bejelentette a WADA, hogy nyomozati részlege megszerezte a moszkvai laboratórium tesztelési adatait 2012 januárja és 2015 augusztusa között, amely hihetetlen bizonyítékul szolgálhat az eddigi jogsértésekre.

2017 novemberében a RUSADA még mindig felfüggesztés alatt áll. Ahhoz, hogy a RUSADA újra elfogadott státuszt kapjon az hiányzik, hogy a felelős orosz hatóságok elismerjék a McLaren-riport állításait és az orosz kormány engedélyezze a megfelelő szerveknek a hozzáférést a tárolt mintákhoz és az elektronikus fájlokhoz. Ezek most titkosítva vannak állami nyomozásra hivatkozva. Az orosz atlétikai szövetség is fel van még függesztve az IAAF által mivel még ők sem teljesítették az összes kritériumot.

A Schmid Bizottság 17 hónapon keresztül vizsgálta a McLaren-riportban felfedett visszásságokat, majd az IOC elé tárták nyomozati anyagukat, melynek alapján 2017. december 5-én az IOC azonnali hatállyal felfüggesztette az Orosz Olimpiai Bizottságot.

Ez a döntés precedens nélküli az IOC történetében. Olyan már előfordult, hogy egyes olimpiai bizottságokat eltiltottak (Dél-Afrika, Afganisztán diszkriminatív politikájuk miatt), de ez az első, hogy szervezett doppingolás miatt lett felfüggesztve egy olimpiai bizottság. Az IOC kiemelte, hogy most több bizonyíték állt rendelkezésére, mint a Riói Olimpiát megelőzően, azonban a döntés egyes részeinek jogi értelmezése szembe megy a saját korábbi döntésével. Az IOC Rió előtt nem látta bizonyítottnak az orosz olimpiai bizottság szerepét a szisztematikus állami doppingrendszerben, azonban mostani értelmezése alapján, bár közvetlenül továbbra sem lett bebizonyítva az olimpiai bizottság érintettsége és az irányításért egyértelműen a Sportminisztérium volt a felelős, az IOC szerint az orosz olimpiai bizottság jogi és szerződésbeli felelőssége fennáll. Mint olimpiai bizottság, felelős a WADA Kódex érvényre juttatásáért, valamint mint a rendező ország anti-dopping szervezete szerződésbeli kötelezettségei is voltak a szocsi olimpián.

Kommentár a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényhez

  A kommentár célja, hogy a jogalkalmazók számára is hasznos módon bemutassa és feldolgozza a változásokat, kitérve arra is, hogy a gyökeresen új jogintézmények milyen elvek mentén fognak működni.

Megrendelés >>

Az orosz sportolók csak szigorú feltételekkel indulhatnak Pjongcsangban. Egy különálló testület vizsgálja majd meg a jelentkezésüket és értelemszerűen az anti-dopping rendszerben rögzített előéletüket. Kizárólag az olimpia zászlaja alatt indulhatnak - olimpiai sportoló Oroszországból megnevezés alatt -, és győzelem esetén az olimpiai himnuszt játsszák majd le az orosz himnusz helyett. Érdekes, hogy az orosz sportolók más elnevezéssel indulhatnak, mint anno azok a független sportolók, akik nemzeti olimpiai bizottságuk felfüggesztése miatt nem indulhattak nemzetük színei alatt, pl. Kuvait. Itt az IOC meghagyta az orosz megjelölést teljesen rendhagyó módon. Nem akkreditálnak senkit az orosz sportminisztériumból és nem vehetnek részt a játékokon azok, akik a 2014-es játékokon vezették az orosz olimpiai csapatot. Több orosz sportvezetőt kizártak az összes jövőbeli olimpiai játékokról, köztük a sportminisztert, Vitaly Mutkot, aki máig vezetője a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokság szervező bizottságának, helyettes miniszterét, Yuri Nagornykht, és felfüggesztették az orosz olimpiai bizottság vezetőjének, Alexander Zhukovnak az IOC-tagságát. 15 millió dollár megfizetésére is kötelezte az IOC Oroszországot, melyet a nyomozati költségek fedezésére és a független és globális doppingellenes harc finanszírozására fog felhasználni a szervezet.

2017 novemberében ért el az IOC Oswald Bizottsága abba a stádiumba, hogy a nyomozati szakasz után szankcionálják is a sportolókat. Összesen eddig 32 sportolót tiltottak el.

Az eltiltások nemzetközi szövetségek általi elismerésével kapcsolatban nem egységes a joggyakorlat, mert több ízben a nemzetközi szövetség feloldotta a sportolók eltiltását arra hivatkozva, hogy az eljrásban nem volt megfelelő bizonyíték és nagy részben Rodchenkov állításaira alapozza a vádat az IOC, de nincs bizonyítottan manipulált minta vagy tárolóedény. A nemzetközi bobszövetség (IBSF) jogásza szerint az IOC döntése Tretiakov és Zubkov vonatkozásában nem felel meg a nemzetközi jog alapelveinek és az alkalmazandó svájci eljárási jognak és különösen az európai emberi jogok egyezményében deklarált megfelelő eljáráshoz való jognak, mivel nem engedik, hogy Rodchenkovot mindkét fél kikérdezze a bíróság előtt. Az IOC azt válaszolta, hogy mivel nem büntetőeljárásról van szó és a polgári eljárási szabályok alkalmazandók, így az, hogy Rodchenkov nem áll közvetlenül rendelkezésre az eljárások során, nem befolyásolja a megfelelő procedúrához való jogot.

Érdekes, hogy a bobszövetség elnöksége nem értett egyet a döntést hozó panellel és így a ”saját” szövetségi döntése ellen ment a CAS-ra. Vladimir Putyin mindeközben aláírta az új orosz doppingellenes jogszabályokat és Mutkot eltávolították a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokság szervező bizottságának éléről. 

Eddig mind a 43 orosz sportoló fellebbezett a CAS-ra az IOC fegyelmi bizottsági döntés ellen, mely elvette a szocsii olimpiai eredményüket doppingvétség miatt, valamint minden olimpiáról eltiltotta őket. Mindegyik eljárás a felek kérelmére be fog fejeződni a phjoncsangi téli olimpia kezdete előtt, de ennek a történetnek még koránt sincs vége…

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!