Nem várt hatása lehet a Brexitnek

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Skócia függetlenedne, hogy uniós tag maradhasson, hamarosan a skót parlamentnél pattog a labda.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy a jövő héten felhatalmazást kér a skót parlamenttől az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges lépések megtételére. Theresa May brit kormányfő elítélte a kezdeményezést.

Nicola Sturgeon szerint a referendumot 2018 ősze és 2019 tavasza között lehetne megtartani. A skót kormányfő edinburghi hivatalában tartott tájékoztatóján közölte: 2018 ősze lehet a legkorábbi időpont, mivel a jelenleg tudható menetrend alapján addigra egyértelművé válhat, hogy a brit kormány milyen egyezséget érhet el a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalásokon.

Public Governance, Administration and Finances Law Review

A lap angol nyelvű nemzetközi közigazgatási és közpénzügyi folyóiratként került megalapításra. Tematikáját, tartalmát tekintve alapvetően tudományos jellegű, de a kiadványban helyet kap a joggyakorlat- és jogesetelemzés, szakmai fórumok is.

Megrendelés >>

"Az is ugyanilyen fontos azonban, hogy ne hagyjuk túl késői időpontra a döntést saját sorsunkról, mert ha az Egyesült Királyság úgy távozik az EU-ból, hogy kilépése előtt, vagy legfeljebb nagyon rövid idővel utána Skócia nem jelzi szándékát arra, hogy másmilyen kapcsolatrendszert akar Európával, akkor hosszú időt lenne kénytelen eltölteni az EU-n és az uniós belső piacon kívül" - fogalmazott Sturgeon. A skót kormányfő szerint ez indokolja, hogy az újabb függetlenségi népszavazást legkorábban 2018 ősze, legkésőbb 2019 tavasza között rendezzék.

Theresa May brit miniszterelnök általános várakozások szerint ezen a héten bejelenti a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat elindítását a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával.

Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválásának bejelentése hivatalosan el is indítja - az Egyesült Királyság távozási folyamatát az EU-ból, kétévi tárgyalási időtávlatot engedélyezve a kilépési feltételekről. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 tavaszáig megszűnhet.

Nicola Sturgeon hétfői tájékoztatóján kijelentette: nem fér kétség ahhoz, hogy a skót kormánynak megvan a választói felhatalmazása az új függetlenségi népszavazás kiírására. A Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) tavalyi választási programjában ugyanis az szerepelt, hogy a skót kormány jogot formál az újabb függetlenségi népszavazás meghirdetésére, ha a skót függetlenségről rendezett előző, 2014-es népszavazás időszakához képest jelentősen és érdemben megváltoznak a körülmények, például ha Skóciát akarata ellenére ki akarják léptetni az EU-ból.

A skót miniszterelnök szerint ez a helyzet előállt, miután a brit EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre, a skót választók 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.

Nicola Sturgeon szerint a Konzervatív Párt vezette brit kormány az EU-népszavazás óta "egyetlen hüvelyknyi lépést sem tett" a Brexit-folyamat ügyében Skóciával kötendő kompromisszum felé. Skóciának ebben a helyzetben meg kell adni a választási lehetőséget a "kemény Brexit" és a függetlenség között - tette hozzá.

 A skót kormányfő a "kemény Brexit" kifejezéssel arra utalt, hogy a brit kormány nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról is ki akar vonulni. Theresa May brit miniszterelnök hivatalos álláspontja szerint ez azért szükséges, mert ha London érvényesítené a teljes jogú belső piaci tagsághoz szükséges feltételeket, az olyan lenne, mintha Nagy-Britannia ki sem lépett volna az EU-ból.

Theresa May hétfő délután éles hangú nyilatkozatban bírálta Sturgeon bejelentését. Szóvivője útján közzétett állásfoglalása szerint "Skócia a bizonytalanság és a megosztottság felé vette az irányt", és a skótok többsége nem is akar újabb népszavazást a függetlenségről.

A brit kormányfő szerint "mélységesen sajnálatos a Skót Nemzeti Párt által tanúsított politikai csőlátás". "A politika nem játék", és a skót kormánynak az egész ország jövőjével űzött politikai játszma helyett azzal kellene törődnie, hogy megfelelő szintű közszolgálati tevékenységet végezzen Skócia népének javára - fogalmaz Theresa May hétfői közleménye.

A brit kormányfő ugyanakkor nem tett utalást arra, hogy engedélyezné-e az újabb skót függetlenségi népszavazás kiírását.

Nicola Sturgeon a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazás óta már több nyilatkozatában is leszögezte: Skócia nem fogadja el, hogy akarata ellenére "kirángassák" az Európai Unióból, és a skót kormány újabb függetlenségi népszavazást ír ki, ha ezt látja a legmegfelelőbb eszköznek arra, hogy saját hatáskörében dönthessen Skócia EU-tagságának megőrzéséről.

Versenyképesség és szellemi alkotások az Európai Unióban

Szerző: dr. Tattay Levente

Ismertető és megrendelés >>

 

A skót függetlenségről 2014 szeptemberében tartott népszavazáson az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos szavazataránnyal, és a legutóbbi felmérések is azt mutatják hogy a függetlenséget pártoló tábornak továbbra sincs többsége. Az Ipsos MORI közvélemény-kutató új vizsgálata szerint a döntésükben és részvételi szándékukban egyaránt biztos skót választók körében éppen 50:50 százalék a függetlenséget támogatók, illetve elvetők aránya.

Nicola Sturgeon azonban az újabb népszavazási kezdeményezésről szóló hétfői bejelentés utáni sajtótájékoztatóján közölte: hisz abban, hogy ha Skóciában ismét referendumot tartanak, azt kényelmes többséggel megnyerik a függetlenség hívei.

(MTI)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Brexit

    A High Court döntése értelmében a brit Kormánynak nincs felhatalmazása egyedül döntést hozni a kilépési nyilatkozat Európai Uniónak való hivatalos megküldéséről, mivel ahhoz a Parlament jóváhagyása is szükésges.

  • Brexit

    Dr. Marosi Zoltán, M.Jur., ügyvéd (Oppenheim Ügyvédi Iroda) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett. Egyetemi évei alatt a Bibó István Szakkollégium és a Láthatatlan Kollégium tagja volt. 2003-ban Chevening-ösztöndíjasként az Oxfordi Egyetemen szerez Magister Juris (M.Jur.) fokozatot európai és összehasonlító jog területén. 2003-ban csatlakozott a Freshfields Bruckhaus Deringer budapesti irodájához, 2007-es alapításától kezdve tagja az Oppenheim Ügyvédi Irodának. 2014-től az iroda partnere. Számos szakcikk es könyvrészlet szerzője a verseny-, a kereskedelmi és az európai uniós jog tárgykörében. Marosi Zoltánnal a Brexit potenciális versenyjogi vonatkozásairól beszélgettünk.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!