A PSD2 által nyújtott új lehetőségek a fogyasztóvédelem tükrében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzügyi és fintech világ lázban ég, hiszen hamarosan elérkezünk ahhoz az időponthoz, amikor a PSD2, azaz az Európai Unió új pénzforgalmi irányelve alkalmazandóvá válik Magyarországon is. A PSD2 forradalmi újításokat és egyben változásokat is hoz a pénzügyi szektorban, merőben megújítja a hagyományos bankolást.


A teljes tanulmányt a Polgári Jog folyóirat 2017/11. számában olvashatja.

A PSD2 jogszabályi legitimációt ad azon fintech (financial+technology) szolgáltatóknak, akik a piacon eddig csak ad hoc jelleggel tudtak érvényesülni. A bankok pedig kötelesek ezt a legitimációt elfogadni, sőt mi több, aktívan hozzájárulni ahhoz, hogy a megbízásos online átutalási szolgáltatók (PISP), valamint számlainformációkat összesítő szolgáltatók (AISP) hatékonyan működjenek.

Az elmúlt években a pénzügyi szolgáltatók számára az első lépés volt megérteni az új szabályokat. A második és harmadik volt elfogadni azokat, illetve feltérképezni az abban rejlő lehetőségeket. A következő lépések pedig a szabályokra való felkészülés és az implementálás voltak. Ám amíg a vállalatoknak szinte több év állt rendelkezésükre ahhoz, hogy szokják az újdonságokat, a fogyasztók, azaz az a célközönség, akik mindennek az alanyai és igénybevevői lesznek, jobb esetben is csak kapizsgálják a történéseket.

A PSD2 az új belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2015/2366/EU-irányelv[1] (Payment Service Directive 2), amely hatályon kívül helyezi a korábbi pénzforgalmi irányelvet, a 2007/64/EU-direktívát, azaz röviden PSD-t. A PSD implementálása Magyarországon a pénzfogalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvénnyel (Pft.) történt meg, a PSD2 implementálása pedig a Pft. módosításával fog megtörténni, az erről szóló javaslat (T-17566) jelenleg a parlament előtt van.

A PSD2 szükségessége abban a jelentős mértékű technikai innovációban rejlik, amely a PSD után – gyakorlatilag az elmúlt tíz évben – zajlott le a (lakossági) pénzforgalmi piacon. Ide érthetjük többek között az elektronikus és mobilfizetések (pl. internetbank, érintőkártyás, illetve online fizetések) és az új pénzforgalmi típusú szolgáltatások megjelenését (pl. azonnali átutalás, PayPal, Amazon stb.). Ezek a szolgáltatások pedig új jogi szabályozást igényeltek.

A fő jogalkotási irányvonal a digitalizáció mentén zajlik, a határon átnyúló szolgáltatások előmozdítása érdekében az interneten keresztül igénybe vehető szolgáltatások szabályozott kereteken belüli lebonyolításának elősegítését célozza.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

Az utóbbi években nőttek az online tranzakciók, azonban ezzel egyidejűleg fokozódott az elektronikus fizetések biztonsági kockázata is, mivel az internetes vásárlások elterjedésével egyre több hacker, adathalász jelent meg a piacon. Ahogy a fogyasztók is egyre gyakrabban nyúltak bankkártyájukhoz, az online fizetések növekedésével egyenesen arányosan megnövekedtek a pénzügyi cyber-bűncselekmények is.

Ebből kifolyólag a PSD2 életre hívásának célja, hogy az Európai Unió területén, a belső piacon olyan pénzügyi szolgáltatások jöjjenek létre, amelyek biztonságossági és ellenőrzöttségi szempontból is erősítik a fogyasztók védelmét.

Az utóbbi időben a fogyasztók egyre nagyobb előnyben részesítik azokat a szolgáltatókat, amelyek nem a klasszikus banki keretek között működnek. A magas banki költségek, az alacsony kamatkörnyezet is eredményezhette azt a tendenciát, hogy az alternatív megoldások ennyire elterjedtek.

Megemlíthetjük a TransferWise szolgáltatását, amely alternatívát jelent a devizaátutalások területén, vagy – az ugyan még kísérleti fázisban lévő – Blockchain-t, amely a klasszikus elszámolóházakat kikerülve működik, gyorsabb és olcsóbb elszámolást téve lehetővé.

A PSD2 is a digitális fejlesztést és fejlődést ösztönző erőt képviseli, ám bizonyos korlátokat is bevezet

A fintech cégek térnyerése sok szempontból érinti a pénzügyi piacot. Élénkítik a szolgáltatást nyújtók között a versenyt, alternatívát biztosítanak bizonyos szolgáltatások körében és arra ösztönzik a hagyományos bankokat, pénzforgalmi szolgáltatókat is, hogy a versenyben való részvétel érdekében frissítsék rendszereiket, új, jobb és kedvezőbb szolgáltatásokat nyújtsanak, hogy a fogyasztók számára ők is vonzó alternatívát kínáljanak. A PSD2 is ezt a digitális fejlesztést és fejlődést ösztönző erőt képviseli, azonban bizonyos korlátokat is bevezet.

A PSD2 hatálya alá vont új típusú szolgáltatók ugyanis felügyeleti ellenőrzés hatálya alá kerülnek, így a bankokkal megegyező, szigorúbb szabályok vonatkoznak rájuk a jövőben, ezáltal pedig a fogyasztók is nagyobb magabiztossággal vehetik majd igénybe szolgáltatásaikat, tudván azt, hogy már nemcsak a bankoknak, de más pénzforgalmi intézményeknek is szigorú követelményeknek kell megfelelniük működésük során. Fogyasztóvédelmi szempontból azért is előnyös lesz ez a helyzet, mert a fogyasztók több szabályozott alternatíva közül választhatnak majd bizonyos pénzügyi szolgáltatások tekintetében, ezzel a hagyományos univerzális bankok „egyeduralma” megtörhet.

Az irányelv két új szolgáltató fogalmát vezeti be: a megbízásos online átutalási szolgáltatók (Payment Initiation Service Provider, röviden: PISP) és a számlainformációkat összesítő szolgáltatók (Account Information Service Provider, röviden: AISP) fogalmát. Ezek a szolgáltatók összefoglaló néven úgynevezett harmadikszemély-szolgáltatók, azaz ’third party provider’-ek, röviden TPP-k.

A megbízásos online átutalási szolgáltatók a fizetési megbízások területén jelentős változásokat hoznak. Lényegük, hogy a megbízásos online átutalási szolgáltató (PISP) átutalást fog tudni kezdeményezni a fizető fél helyett és nevében.

Az ügyfelek online tudnak fizetést kezdeményezni akár készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, bankkártya használata nélkül a PISP által biztosított csatornán, amely többek között, de legalapvetőbben megfelelő információbiztonsággal kell, hogy rendelkezzen. A számlavezető pénzügyi szolgáltató köteles lesz banki rendszereihez hozzáférést biztosítani azon harmadik személy PISP-nek, akik megfelelnek az informatikai követelményeknek.

Tulajdonképpen egy úgynevezett „szoftverhíd” jön létre a kereskedő weboldala és a fizető fél számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójának online banki platformja között az átutaláson alapuló internetes fizetés kezdeményezéséhez. Ezt a szoftverhidat képezik a PISP-k.

A megbízásos online átutalási szolgáltatás igénybevétele csak akkor lehetséges, ha a fizetési számla online hozzáférhető. Amennyiben a fizető fél hozzájárulása rendelkezésre áll a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónál, úgy a számlavezető köteles a PISP-vel – meghatározott követelményeknek megfelelően – biztonságos kommunikációt folytatni; haladéktalanul tájékoztatni a PISP-t a fizetési művelet kezdeményezéséről, valamint a fizetési művelettel összefüggő információkról; továbbá a megbízásos online átutalásokat azonosan kell kezelni azokkal a megbízásokkal, amelyeket a fizető fél továbbított közvetlenül. Az utóbbi esetben az elsőbbség, időzítés és a díjak tekintetében is „azonos elbánásban” kell részesíteni a számlavezetőnek közvetlenül megadott fizetési megbízásokat és a megbízásos online átutalásokat.

A másik, számlainformációkat összesítő szolgáltatók (AISP) olyan internetalapú szolgáltatást biztosítanak, amelyek aggregált információt nyújtanak az ügyfél egy vagy több fizetési számlájáról. Nem feltétel, hogy a fizetési számlákat az ügyfél egy banknál tartsa, mivel az AISP minden bankkal kapcsolatba tud lépni, és a bankok rendszerein keresztül hozzá tud férni a szükséges információkhoz.

Lábjegyzet:

[1] http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32015L2366&from=en

Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.