A jogalkotással okozott kárért való felelősség

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Tanulmányunknak elsődleges célja annak feltárása volt, hogy a jogalkotással okozott kárért való felelősség kapcsán mennyiben tartható fenn az eddigi, a belső joggal kapcsolatosan alapvetően elutasító bírói gyakorlat. Vizsgálatunk alapján arra az eredményre jutottunk, hogy az állami immunitás tana melletti érvek nem kellően megalapozottak, és a polgári bíróságok részére adott a kellő jogszabályi felhatalmazás ahhoz, hogy az államot egy esetleges alkotmányos normakontrolltól függetlenül marasztalják a jogalkotással okozott károkért.

1. Bevezetés

[1] A választott téma aktualitását az adja, hogy az utóbbi időben egyre több per indul – mind hazai, mind nemzetközi fórumok előtt – az állam ellen arra alapozva, hogy jogalkotási tevékenységével kárt okozott. Ezen alapvető kérdés megítélésével kapcsolatban számos állásfoglalás született a hazai jogirodalomban. Ugyan nem beszélhetünk egységes álláspontról, mert még a közelmúltban is születtek olyan munkák, amelyek az állami immunitás mellett foglaltak állást,[1] számosan azonban amellett érvelnek, hogy az állami immunitás e területen nem tartható fent (pl.: Borbás Beatrix,[2] Fábián Adrián,[3] Fuglinszky Ádám,[4] Fülöp Györgyi,[5] Lajer Zsolt,[6] Lehotay Veronika,[7] Karsai Dániel,[8] Kecskés László[9] és Petrik Ferenc[10]). Ugyanakkor még az állami immunitást ellenző szerzők közül is többen (pl. Fuglinszky Ádám,[11] Karsai Dániel[12] és Petrik Ferenc[13]) arra a következtetésre jutnak, hogy a jogalkotással okozott kár megtérítésére csak akkor marasztalhatja a bíróság a...

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!