Útkeresés a bizonytalanságban: szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Gazdasági Versenyhivatal 20 millió forint eljárási bírságot szabott ki a Magyar RTL Televízió Zrt.-vel (M-RTL) szemben, mert a járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel kapott határidő-hosszabbítás ellenére is akadályozta a tényállás feltárását és ezzel elhúzta az eljárást.
Az M-RTL Zrt. 2016-ban kötött szerződést a Central Digitális Média Kft. megszerzésére, amelyhez a Médiatanács nem járult hozzá, ezért azt a GVH megtiltotta. A döntés kúriai felülvizsgálatának eredményeként a versenyhivatalnak 2020 márciusában új eljárást kellett indítania az ügyben. Az új vizsgálat során a GVH felhívta az M-RTL-t, hogy mutassa be az aktuális piaci adatokat és a tranzakció jelen körülmények közötti kereteit.
Az M-RTL 2020. áprilisában a COVID-19 miatti világjárvány káros hatásaira hivatkozva kérte a GVH által szabott adatszolgáltatási határidő 45 nappal történő meghosszabbítását május végéig. A hivatal hozzájárult a vállalkozás kérelméhez. Ennek ellenére az M-RTL május végi beadványában nem szolgáltatta a kért piaci adatokat, arra hivatkozva, hogy nem ért egyet a GVH gyakorlatával, azonban más módon sem adta meg ezeket az adatokat. Továbbá egymásnak ellentmondó információkat közölt a tranzakció tárgyát illetően. A GVH az televíziós társaság adatszolgáltatásának ellentmondásossága miatt nem tudott intézkedni a Médiatanács ilyenkor kötelező megkereséséről.
Mivel az M-RTL magatartása miatt további eljárási cselekmények foganatosítása vált szükségessé, ezért az eljárás elhúzása és a tényállás feltárás akadályozása miatt 20 millió forint eljárási bírságot szabott ki a versenyhivatal.
(gvh.hu)
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
A Jövő Jogásza Podcast Különkiadásában a jogász társadalom életében meghatározó szerepet betöltő jogászoktól, vezetőktől kapunk betekintést abba, hogyan viszonyulnak a jogi munka digitalizációjához. Dr. Megyeri Andrea és Dr. Ungváry Botond ezúttal Dr. Herczegh Zsolttal, a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozat elnökével elnökével beszélget.
A kutatók hosszú ideje nem értenek egyet abban, hogy mi minősül nyílt forráskódú mesterséges intelligenciának. Egy befolyásos csoport most felajánlott egy választ.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!