Útkeresés a bizonytalanságban: szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
350 éve minőség a jogi felsőoktatásban – Interjú dr. Menyhárd Attilával, az ELTE ÁJK dékánjával
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A visszajelzések alapján az ELTE ÁJK-n szerzett diploma a legjobb belépő a munkaerőpiacra, aminek az alapja egy 350 éven át fejlesztett tudásbázison és ennyi idő alatt rögzült minőségi standardon nyugszik – fogalmaz lapunknak adott interjújában dr. Menyhárd Attila, a kar dékánja.
Az ELTE híre az, hogy nehéz. Mitől, illetve mennyiben más, mint a többi hazai jogi kar? Velük milyen a kapcsolatuk?
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karáról elmondható, hogy nagyon magas elvárásokat támasztunk a hallgatókkal és magunkkal, oktatókkal szemben is. Európai térben keressük a viszonyítási pontokat, nagyon erős a nemzetközi kapcsolatrendszerünk, az ebből eredő tapasztalatainkat, kutatási eredményeinket beépítjük az oktatásba. Erős a kötődésünk a jogalkotás és a jogalkalmazás különböző intézményeihez, amiből szintén sokatprofitálunk és ezt mindig megosztjuk a hallgatókkal. Elmondható, hogy 350 éven át fejlesztett tudásbázisra és ennyi idő alatt rögzült minőségi standardokra építkezünk. Nagyon erősek a szakkollégiumaink és az önképző szervezeteink is. Hallgatóinknak rengeteg lehetőségük van továbbképzésre, az egyéni érdeklődésükhöz mért speciális ismeretek és tapasztalat megszerzésére. A többi hazai jogi karral jó a kapcsolatunk, ezért sokat is teszünk. A jogászképzés színvonalának emelése közös érdek és ebben azonos a társadalmi küldetésünk is.
Van-e összehasonlításuk, hol helyezkedik el az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara a környező országok, netán az európai jogi karok „versenyében”, rangsorában?
Nagyon nehéz bármilyen összehasonlítást ezen a téren elvégezni, nincsenek ehhez jó támpontok. Európa és Ázsia legjobb jogi karai mindenesetre érdemi partnerként tekintenek ránk, számos kutatási programban működünk együtt és érzékelhetően vonzó a kar külföldi graduális és posztgraduális hallgatók számára. Ez utóbbi talán a legpontosabb visszajelzés.
Menyhárd Attila: „A képzett jogász legfőbb ismérve a tanulásra való képesség, ehhez azonban a joganyag belső logikai rendszerének és változásai törvényszerűségeinek a biztos ismeretére van szükség. Az egyetemi képzésnek ezeket az alapokat kell megadnia”
Milyennek tartja a mai jogászképzést? Jó, rossz, elméleti vagy gyakorlati?
A jogászi munka olyan komplex képességeket igényel, amelyek fejlesztése sosem ér véget és sosem lehet tökéletes. Mindig van feladat az elméleti igényesség és a gyakorlati alkalmazhatóság tekintetében. Sosem lehetünk tehát elégedettek. Ahhoz képest, hogy nehezülő feltételek mellett dolgozunk, számos kollégánk óraterhelése kritikus határon mozog és a kutatási lehetőségeink forráshiány miatt erősen korlátozottak, jónak tartom a jogászképzést. Mi arra törekszünk, hogy olyan szakmai alapokat kapjanak a hallgatók, amelyekkel a gyakorlati munkát el tudják kezdeni. Igyekszünk az oktatást gyakorlatiassá tenni és törekszünk arra, hogy a hallgatókat a joggyakorlathoz a lehető legközelebb hozzuk. Nem gondolom azonban, hogy az egyetemi oktatás feladata a gyakorlati képzés. A képzett jogász legfőbb ismérve a tanulásra való képesség, ehhez azonban a joganyag belső logikai rendszerének és változásai törvényszerűségeinek a biztos ismeretére van szükség. Az egyetemi képzésnek ezeket az alapokat kell megadnia. A munkaerőpiaci visszajelzések alapján a frissen végzett jogásszal szemben nem az az elvárás, hogy azonnal gyakorlati tudással bírjon, hanem az, hogy azt gyorsan el tudja sajátítani. Ehhez azonban stabil elméleti alapokra és gondolkodási készségekre van szükség. Ezért azt az oktatást tartom célravezetőnek, amely erre törekszik.
Dékánként mit tesz, mit tud tenni az oktatás színvonalának további emeléséhez? Milyen irányt tart indokoltnak, hogy az oktatás még jobb lehessen?
Az egyetem feladata a lehető legmagasabb szintű tudás előállítása és annak átadása. Az oktatás minősége így egyrészt a kutatások színvonalától, másrészt pedig a tudás átadásának hatékonyságától függ. Az utóbbi években a kari fejlesztési programok elsősorban az oktatásmódszertanra és a tehetséggondozásra koncentráltak, aminek eredményességét a hallgatóink hazai és nemzetközi versenyeken elért eredményei és egyre erősebben megnyilvánuló elhivatottságuk megfelelően vissza is igazolják. Az elsősorban fiatal oktatók, továbbá hallgatóink segítségével működő mentorprogram ezen túlmenően lehetővé teszi a hallgatókkal való személyes kapcsolat fenntartását. Ez a program az elsőéves hallgatókra koncentrál és egy éven át segíti beilleszkedésüket az egyetemi környezetbe. Egyre több kurzust hirdetünk angol nyelven, nemzetközi színtérre léptünk posztgraduális képzéseinkkel, rendszeresen hívunk meg külföldi vendégelőadókat és megyünk mi is külföldre tapasztalatot gyűjteni. A kurzusrendszerünket igyekszünk mindig fejleszteni és modernizálni.
Van-e adatuk (vagy tapasztalatuk) arra vonatkozóan, hogy az ELTE Jogi Karán végzetteknek mennyivel jobbak az elhelyezkedési esélyeik, azaz mennyire értékes a diplomájuk a többi jogi karéhoz képest?
A visszajelzések alapján az ELTE ÁJK-n szerzett diploma a legjobb belépő a munkaerőpiacra. Ugyanakkor el kell mondani, hogy értékét ma már az Erasmus-képzésben, jogesetmegoldó és perbeszédversenyeken szerzett eredményekkel, oktatási és kutatási programokban, önképző szervezetekben és szakkollégiumokban szerzett tapasztalatokkal fontos tovább növelni. Mi azon vagyunk, hogy a lehetőségek lehető legnagyobb tárházát nyissuk meg a hallgatóink számára.