Jog és kommunikáció – A modern kommunikációs technológiák versenyképességi kihívásai” című konferencia – amelyet a Wolters Kluwer Hungary, a Szegedi Tudományegyetem Üzleti Jogi Intézete és az SZTE Európai Értékek Elemző Központja közösen szervezett májusban – arra kereste a választ, hogy felkészültek vagyunk-e mindazokra a kommunikációs jelenségekre, amelyekkel a technológiai fejlődés eredményeként a digitális környezetünkben nap mint nap szembesülünk. Olvassa el a konferencia délutáni szekciójáról készült beszámolóinkat, így betekintést kaphat az előadásokba.
A konferencia további előadásairól, szekcióiról készült beszámolóinkat itt olvashatja
A délután záró beszélgetésének moderátora Dr. Firniksz Judit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóközpontjának kutatója volt. A résztvevők Dr. Megyeri Andrea, a Wolters Kluwer Hungary Kft. innovációs és tartalomfejlesztési igazgatója és Dr. Szabó Orsolya, az InvestCEE Tanácsadó Kft. ügyvezetője voltak. A résztvevők gondolatait a Dr. Firniksz Judit által feltett kérdések és előadásának mentén foglaljuk össze.
Dr. Firniksz Judit: Az elmúlt években sok uniós szabályozási instrumentum született, elsősorban rendeletek és irányelvek, melyek a már kialakult jogterületek – ilyen például a fogyasztóvédelem – digitalizációval összefüggő szisztematikus felülvizsgálatára helyezték a hangsúlyt. A legújabb szabályozási ökoszisztéma a mesterséges intelligencia használata és a megfelelő infrastruktúra kialakítása.
(Megyeri Andrea – Szabó Orsolya – Firniksz Judit fotó: Wolters Kluwer)
A legaltech milyen eszközöket adhat a szabályozási környezetben való eligazodáshoz?
Dr. Megyeri Andrea: A “szabályozási cunamiban” való eligazodásban egyértelműen segítséget nyújthatnak a folyamatosan megjelenő és fejlődő mesterséges intelligencia alapú technológiák.
Milyen változás tapasztalható a joghoz korábban nem forduló közösség tekintetében? Hogyan alakulhat ki a jogban egy új közösség?
Dr. Firniksz Judit: A kérdés némi magyarázatot igényel. Ez nem más mint egy új fogalom: a „digitális vállalkozások”. A piaci szereplőknek lehetőségük van arra, hogy önmagukat minősítsék ebben a kérdésben. A gyakorlat azt mutatja, hogy a vállalkozások majdnem minden esetben igen választ adnak a digitális minősítésre. Hiszen minden olyan vállalkozás digitális vállalkozásnak minősül, amelynek működésében megjelent valamilyen technológiai eszköz. Ilyen lehet az üzleti modell modernizációja vagy az üzleti hatékonyság növelése. Azonban a technológiai megoldások alkalmazása jelentős költségnövelő tényezőket eredményez a belső szabályozásban.
A mesterséges intelligencia szabályozása révén gyakorlatilag tematizálni lehet a felmerülő kérdésköröket, ami egyfajta irányíthatóságot jelent. Az egyik legfontosabb annak felismerése, hogy az adott piaci szereplő rendelkezik-e adatvagyonnal és mi a felhasználás legmegfelelőbb módja. A válasz maga, és annak helyessége befolyásolhatja a vállalati versenyképességet, a piacon maradást és az ott nyújtott teljesítmény alakulását.
Ezen a ponton jut el a szakma a belső kommunikációhoz, azaz a jog, az IT és az üzlet párbeszédéhez. Hogyan kerülhető el egy bírság? Mekkora a mozgástér a compliance területén? Kell-e alkalmazni egy jogszabálytervezetet egy piacra kerülő AI eszköz esetén? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ a gazdasági szereplők.
Tapasztalható változás a kommunikációban? Hiszen mind tanulunk és a hagyományos jogi kommunikáció már nem kielégítő.
Dr. Megyeri Andrea: Biztos, hogy megváltozik a gazdasági szereplők közti kommunikáció. A jelenlegi innovációs robbanás közepette felértékelődik a jogalkotó és jogkeresők közti párbeszéd szükségessége. Leszögezhető, hogy „nem élhet elefántcsonttoronyban” a jogalkotó.
Dr. Szabó Orsolya: Az adatkezelés és az adatközpontú gondolkodás a kulcs. A jelenleg alkalmazott vállalati és irodai működési elvek egyáltalán nem adatosítottak, így ebben kell igazán nagy segítség.
Dr. Megyeri Andrea: Nem biztos, hogy erre a gondolkodásra a szakma fel van készülve, az ismeretek és érdekkörök kitágítása ugyanakkor nagyon nehéz.
Milyen megoldásokat vannak arra, hogy a jogi gondolkodás eladható legyen?
Dr. Szabó Orsolya: Az adatközpontú gondolkodás láthatóvá tétele egy megoldás lehet. Meg kell találni azt a megfelelő szakmai apparátust, aki ebben partner, nyitott és számukra kellene tudatosítani az adatok használatának fontosságát és piaci előnyt jelentő tényét.
A joghoz való hozzáférésnél van-e szerepe a legaltechnek? Tudja-e segíteni az eligazodást?
Dr. Megyeri Andrea: Persze, hogy van szerepe. Elég csak a szabadszavas keresésre, a különféle segítő funkciókra, az adatbázis kutatásra vagy az analitikára gondolni. Ezen eszközök mind a joghoz való hozzáférést segítik.
Dr. Szabó Orsolya: Abban az esetben, ha így közelítjük meg a kérdést, akkor mégiscsak arról van szó, hogy a mesterséges intelligencia külső kommunikációban való használata a jogászok, ügyvédek és vállalati jogtanácsosok kiváltása lenne.
Meddig ér a legaltech takarója?
Dr. Megyeri Andrea: A mesterségesintelligencia-eszközök alkalmazása a jogászok munkafolyamatait támogatja és nem kiváltja, például az analitika és a kutatás területén.
Dr. Szabó Orsolya: A belső- és a külső kommunikációban is használatos a legaltech. Azonban a gyakorló jogászok szempontjából nem szerencsés, ha az alkalmazott eszköz a jogászi gondolkodás kiváltására alkalmas. Ugyanakkor a belső, kollégák közötti kommunikációban hasznos lehet.
Mennyiben változik az innováció hatására a jogi hivatások szerkezete? Milyen új szakmák jelenthetnek meg a közeljövőben?
Dr. Megyeri Andrea: Ilyen új szakma a legaltech engineer. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a joghallgatók körében is egyre nagyobb az érdeklődés az alternatív jogi foglalkozások iránt, azaz nem szeretne mindenki a hagyományos hivatásrendekhez közelíteni.
Dr. Szabó Orsolya: Tanácsadóként hidat próbálunk képezni a működő jogi szolgáltatások és az új technológiák között. Bemutatjuk, hogy mik azok a technológiák, eszközök, melyek alkalmasak lehetnek az ügyvédi irodák szolgáltatásainak támogatására. Véleményem szerint a jogi működés menedzselése, az adatvezérelt kommunikációépítés új hivatásokhoz vezethet.
