Dr. Kósa Ferenccel az elektronikus aláírás változó szerepéről és ezzel összefüggésben az elektronikus ügyintézésről, a digitális állampolgárságról, valamint az elektronikus ingatlannyilvántartásról beszélgetünk.
Magyarországon már 2001-ben megszületett az elektronikus aláírásról szóló első törvény, 2016 óta pedig minden gazdálkodó szervezet számára kötelező az elektronikus kapcsolattartás a hatóságokkal, bíróságokkal. Ennek ellenére érzékelhető, hogy sem az állampolgárok, sem a vállalkozások, de még a hatóságok és a jogászok számára sem teljesen áttekinthető, hogy mire is használható és milyen joghatást fejt ki az elektronikus aláírás. Pedig már nincs messze a teljes e-ügyintézés – addig is használjuk jól az e-aláírást!
Felhívjuk a figyelmet, hogy beszélgetésünk rögzítése óta a parlament elfogadta az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvényt, amely többek között az elektronikus ingatlannyilvántartás teljes bevezetését 2024. október 1-ről 2025. január 15-ére halasztja el.
Kövessék a Jogászvilág oldalát és a Wolters Kluwer közösségi média felületeit, a témában hamarosan cikksorozattal, és webináriumokkal jelentkezünk!
A nemzetközileg tárolt forráskód felülvizsgálat kereteinek meghatározásakor a bíróságoknak tekintettel kell lenniük az eljárás hatékonyságára, a felek elvárásainak való megfelelésre és biztonságára.
Mint a legtöbb bonyolult kérdés esetében, itt sem könnyű meghatározni, melyik oldal álláspontja a helytállóbb: a cikksorozat második része ezt a témát járja körül röviden.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
