Végre van egy definíciónk a nyílt forráskódú mesterséges intelligenciára
A kutatók hosszú ideje nem értenek egyet abban, hogy mi minősül nyílt forráskódú mesterséges intelligenciának. Egy befolyásos csoport most felajánlott egy választ.
A szellemi tulajdon komplexitásában való eligazodás a LegalTech eszközeivel: a legutóbbi esetek tanulságai
Ahhoz, hogy a LegalTech ágazat folytathassa növekedési és innovációs tevékenységét, elengedhetetlen a szellemi tulajdon területén a tudatosságnövelés és a vonatkozó jogszabályok betartása iránti mély és folyamatos elkötelezettség.
A LegalTech világa egyre inkább a szellemi tulajdon (IP – intellectual property – a ford.) csataterévé válik, ahol az innováció találkozik a jog merev konstrukcióival. Ebben a dinamikus környezetben a szellemi tulajdon szerepének és következményeinek megértése előnyös és elengedhetetlen a szakemberek számára.
Ahogy a technológia továbbra is áthatja a jogot, a szellemi tulajdon jelentősége az innovációk védelmében, a tisztességes verseny biztosításában és a kreatív jogi megoldások kultúrájának előmozdításában válik kiemelkedővé. Például a generatív mesterséges intelligencia napjainkban már segítséget nyújthat a dokumentumok áttekintésében, a jogi kutatásban és akár rövid szövegek szerkesztésében is. De mi történik, ha az alapvetően legális technológia más jogát sérti?
Nemrégiben zajlott le egy szerzői jog megsértésével kapcsolatos ügy, amelyben egy ismert chicagói ügyvédi iroda, a Winston & Strawn és egy bostoni székhelyű ügyvédi iroda, a Hsuanyeh Law Group („HLG”), néhány problémára hívta fel a figyelmet a szellemi tulajdon és a LegalTech összefonódásának kapcsán. A jogeset részletes elemzésén keresztül arra törekszünk, hogy átfogó képet adjunk a szellemi tulajdon kulcsfontosságú szerepéről a jogi technológiában. Ez magában foglalja az inspiráció és a jogsértés közötti finom határvonal vizsgálatát, az etikai normák fenntartásának fontosságát, valamint a proaktív szellemitulajdon-kezelési stratégiák szükségességét. Ezen elemek megértése alapvető mindenki számára, aki a jog és a technológia határterületein tevékenykedik, ahol az innováció mindig a láthatáron van, természetesen mindig egy új jogi problémát magával gördítve.
[Megjegyzés: A cikkben szereplő jogeset elemzése kizárólag a szerzők személyes véleményén alapszik, és nem tükrözik annak az ügyvédi irodának vagy társaságnak az álláspontját, melyhez a szerzők kapcsolódnak.]
Az eset összefoglalása: a Winston & Strawn állítólagos szerzői jogi jogsértése
A Winston & Strawn és a HLG alperesek voltak egy összevont szabadalmi eljárásban. A HLG azzal vádolta meg a Winston & Strawn-t, hogy megsértette szerzői jogait, amikor benyújtott egy indítványt, amely – egészen a bevezető rész végéig – megdöbbentően hasonlított egy, a HLG által egy nappal korábban benyújtott indítványhoz. Ez az állítás jelentős vitát váltott ki nemcsak a joggyakorlat etikai határairól, hanem a LegalTech szellemi tulajdonra gyakorolt tágabb vonatkozásairól is. A szellemi tulajdonjognak védenie kell a szabadalmi bejelentéseket, és meg kell határoznia, hogy milyen mértékben támaszkodhat a LegalTech eszközeire a jogi képviselő. Védje-e az IP a jogi beadványokat, és milyen mértékben támaszkodhat vagy akár hasznosíthat újra a LegalTech ipar nyilvános jogi beadványokat?És mi van akkor, ha a mesterséges intelligenciát – részben vagy egészben – perbeli iratok előállítására alkalmazzák? Kiüresedik a szerzői jog adta védelem?
A Winston & Strawn elleni vádak fókuszpontként szolgálnak az ügyvédi szakmán belüli szellemi tulajdonjogról folytatott vitához, különösen, ami a jogi dokumentumok létrehozására és felhasználására vonatkozik. Bár az ügy a szolgai másolás vádját is magában foglalja, kiemeli a szellemi tulajdonjogok alapos mérlegelésének és betartásának fontosságát a jogi technológiában, valamint a jogi dokumentumok elkészítésekor és benyújtásakor is, mivel ez a gyakorlat egyre meghatározóbbá válik egy olyan korszakban, amikor a generatív mesterséges intelligencia alkalmazása válik általánossá.
Jogi kontextus és előzmények
A Winston & Strawn esete tisztán mutatja a joggyakorlat egy kritikus aspektusát: a szerzői jogi törvények alkalmazását a bíróság felé benyújtott jogi dokumentumok esetében. Ez a helyzet nem előzmény nélküli, és a hasonló esetek áttekintése felbecsülhetetlenül értékes képet ad arról, hogy a jogrendszer hogyan alkalmazkodik ehhez a diszkrepanciához.
Az egyik ilyen figyelemre méltó eset az Iowa S. Ct. Atty. Disc. Bd. v. Cannon. Ebben az ügyben Iowa Legfelsőbb Bírósága előtt folyt fegyelmi eljárás egy ügyvéd ellen, aki egy nyilvánosság számára publikált cikkből összeállított indítványt nyújtott be. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a szinte szó szerinti másolás, forrásmegjelölés nélkül félrevezetésnek és az etikai szabályok megsértésének minősül. Cannon (a perben érintett ügyvéd – a ford.) az eljárás lefolytatása után kifejezte az eredetiség, valamint a megfelelő jogi érvelés és az írásbeliség fontosságát, ami követendő mércét állít fel a jogi szakemberek számára.
Egy másik ügy, amely reflektál az előbb említett esetre, a White kontra W. Pub. Corp. Itt egy járásbírósági bíró a szerzői jogok megsértésének kérdésével foglalkozott jogi összefoglalók tekintetében. A felperesek, ügyvédek, akik csoportos keresetet nyújtottak be, azt állították, hogy a West és a LexisNexis (adatvagyonnal foglalkozó vállalatok – a ford.) megsértették szerzői jogaikat, amikor az általuk készített jogi tájékoztatókat felvették kutatási adatbázisaikba. A bíróság azonban az alperesek javára döntött, mivel úgy ítélte meg, hogy a tényállásban szereplő felhasználás a(z amerikai) szerzői jogi törvény 107. §-a értelmében méltányos használatnak minősül. A döntést a felhasználás jellege, a gazdasági alternatívák hiánya, valamint a piacmechanizmusok indokolták, amelyek ezeknek a tájékoztatóknak a jogi kutatási adatbázisokba való felvételéből származnak.
A Newegg Inc. kontra Ezra Sutton ügyben a felek társfellebbezők voltak egy szabadalombitorlási ügyben. Az alperes állítólag megismerhetővé tette a Newegg indítványának nagy részét, amelyet az alperesnek juttattak el, mielőtt azt felülvizsgálati célból benyújtotta volna. Hatter, kaliforniai állami bíró úgy ítélte meg, hogy az alperes nem támasztotta alá a méltányos használat prima facie esetét azzal, hogy (1) az alperes nem csupán „kisebb és formai” változtatásokat hajtott végre fellebbezés tervezetén és (2) az állítólagosan másolt indítvánnyal megegyező volt az érvelési rendszere.
A LegalTech szakemberek számára ezek a precedens esetek tanulságosak a szerzői jogi védelem határainak megértésében, valamint iránymutatóak a vonatkozó irányelvek betartásának fontosságában munkájuk során. Ahogy a jog egyre inkább kihasználja a technológiát, ezek a kérdések még inkább aktuálisabbakká válnak, ami elengedhetetlenné teszi e jogi precedensek alapos megértését a jog és a technológia határterületein tevékenykedők számára.
A szellemi tulajdonnal kapcsolatos technológiai kihívások
A technológiai környezet tele van szellemi tulajdonnal kapcsolatos kihívásokkal, amelyek messze túlmutatnak a hagyományos jogi dokumentumok rendszerén. Ez a gyors innovációval és technológiai fejlődéssel jellemezhető szektor egyedülálló IP-problémákkal küzd, különösen a szoftverfejlesztés, az algoritmusok létrehozása és az adathasználat terén.
Szoftver- és algoritmusfejlesztés: A technológia gyakran kifinomult szoftverek és algoritmusok létrehozását foglalja magában, amelyek a dokumentumautomatizálási eszközöktől a prediktív elemzésekig mindent tartalmazhatnak. Ezen technológiák jogi védelme kulcsfontosságú, mivel jelentős idő-, szakértelem- és erőforrás-befektetést jelentenek. A LegalTech fejlesztőknek az olykor meglehetősen összetett szellemi tulajdonra vonatkozó szabályozások között kell eligazodniuk, biztosítva a megfelelő védelmet az innováció és az iparági együttműködés sérelme nélkül.
Adathasználat és adatvédelem: Kulcsfontosságú területek, melyek az esetkutatás és a megfelelőség területén mindig megjelennek. A kihívás abban rejlik, hogy az egyes eljárások során kezelt adatokat etikusan és törvényesen használják, tárolják, különösen, ha érzékeny vagy bizalmas információkat tartalmaznak. A LegalTech vállalatoknak meg kell felelniük az adatvédelmi törvényeknek, ilyen például a GDPR vagy a CCPA (California Consumer Privacy Act – a kaliforniai fogyasztói személyes adatokról szóló törvény – a ford.), ugyanakkor tiszteletben kell tartaniuk az adatforrásokhoz kapcsolódó szellemi tulajdonjogokat. Ez megköveteli mind az IP-jog, mind az adatvédelmi szabályozás alapos megértését.
Az innováció és a védelem egyensúlya: A jogi technológia talán legjelentősebb kihívása a szellemi tulajdon védelme és az innováció előmozdítása közötti egyensúly fenntartása. Az iparág ugyan virágzik, de csak a megfelelő szellemitulajdon-védelem támogathatja az innovációra való ösztönzést. Az érintett vállalatoknak stratégiákat kell tehát kidolgozniuk a szellemi tulajdon védelmére, miközben fenntartják a tiszta piaci versenyfeltételeket és a gazdasági egyensúlyt sem borítják fel. Ez magában foglalja az alapjaiban átgondolt jogi stratégiák alkalmazását is szabadalmak, mintaoltalmak és védjegyek területén, valamint a „best practice” (úgynevezett “jó gyakorlatok”, bevett működési mechanizmusok – a ford.) kialakítására irányuló, iparági szintű kezdeményezésekben való részvételt.
Az említett kihívásokon való túljutás a szellemi tulajdonjog és a LegalTech szektor speciális igényeinek megértését igényli. Ahogy az iparág folyamatosan fejlődik, az innováció és az alkalmazkodás kulcsfontosságú lesz a dinamikusan formálódó versenykörnyezetben való boldoguláshoz.
Gyakorlati áttekintés LegalTech szakemberek számára
A jogi technológia összetett világában a szellemi tulajdon védelme nemcsak szükségszerűség, hanem üzleti kényszer is. A LegalTech szakembereknek – az induló vállalkozásoktól a már működő cégekig – körültekintően kell eljárniuk az IP területén, hogy megvédjék innovációikat, miközben előmozdítják a kreatív megoldások fejlesztését és biztosítják a hatékonyságot elősegítő környezetet.
Íme néhány gyakorlati példa és „jó gyakorlat” szakemberek számára:
Átfogó IP-stratégia kidolgozása: Minden vállalatnak világos, áttekinthető és átfogó IP-stratégiával kell rendelkeznie, amely összhangban van üzleti céljaikkal. Ennek a stratégiának magában kell foglalnia a szellemi tulajdonjogok azonosítását, a megfelelő oltalmi formák biztosítását, valamint ezen eszközök rendszeres ellenőrzését a folyamatos védelem és gazdasági relevancia biztosítása érdekében. Ez a proaktív megközelítés segít fenntartani a folyamatos innovációt és a piaci versenyelőnyt.
Tájékozódjon a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos fejleményekről: Nem csupán a technológia fejlődik rohamosan, hanem a szabályozási környezet is. Ezért alapvető, hogy a felelős szakemberek tájékozódnak a szellemi tulajdonjog legújabb nóvumairól, beleértve a szerzői jogi, szabadalmi és védjegyjog változásait. A rendszeres továbbképzések és konzultációk segítenek abban, hogy a vállalat működése mindig megfeleljen a hatályos jogszabályoknak.
IP tudatosságnövelés: Egy olyan belső szervezeti kultúra kiépítése, amelyben minden munkatárs megérti a szellemi tulajdon fontosságát és a jogsértések következményeit, jelentősen csökkentheti a vállalat számára fennálló jogi kockázatokat. Ez magában foglalja az alkalmazottak oktatását a szellemi tulajdonjog alapjairól, a vállalat IP politikájáról, valamint harmadik személyek, hitelezők jogai tiszteletben tartásának fontosságáról.
Hatékony adatkezelési irányelvek végrehajtása: Az adatok jogi technológiában történő széles körű felhasználása miatt elengedhetetlen, hogy a vállalatok részletesen kidolgozott adatkezelési szabályzattal rendelkezzenek. Az adatvagyonra vonatkozó irányelveknek ki kell terjedniük az adatszerzésre, -használatra, -tárolásra és -megosztásra, miközben betartják az IP-ra vonatkozó jogszabályokat és az egyéb adatvédelmi előírásokat. A bizalmas és védett információk kezelésére vonatkozó egyértelmű iránymutatások tehát kulcsfontosságúak.
Részvétel vállalati együttműködésekben: A piaci szereplők közötti együttműködés szintén meghatározó a LegalTech területén. Mindazonáltal fontos, hogy ezek az anyagi- és etikai szabályok betartásával történjenek. Ez magában foglalja az üzleti partnerekkel, beszállítókkal vagy harmadik felekkel kötött IP megállapodásokat.
Az IP stratégiák rendszeres felülvizsgálata és frissítése: A technológiai környezet dinamikusan fejlődik, és a vállalat szellemitulajdon-szabályzatának ezt tükröznie kell. A kidolgozott IP stratégia rendszeres felülvizsgálata és frissítése biztosítja, hogy hatékony és releváns maradjon. Ez magában foglalja az új technológiákhoz, a piaci trendekhez és a jogi fejleményekhez való alkalmazkodást is.
E stratégiák megvalósításával a LegalTech szakemberek olyan környezetet teremthetnek, ahol virágzik az innováció, miközben biztosítják a szellemi tulajdonra vonatkozó törvények és a vonatkozó etikai irányelvek betartását. Ez a kiegyensúlyozott megközelítés kulcsfontosságú a vállalkozások hosszú távú sikeréhez és fenntarthatóságához a jogi technológiai szektorban.
A Winston & Strawn-ügy emlékeztetőül szolgál az IP és a LegalTech bonyolult kapcsolatára. Kiemeli, hogy a szakembereknek meg kell érteniük és minden esetben alkalmazniuk kell a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályokat. Az eset több tanulságot is tartalmaz az iparág számára, ideértve az etikus magatartás fontosságát, különösen a jogi dokumentumok és szoftverek létrehozása, használata során, illetve a proaktív megközelítés szükségességét az IP vagyon kezelésével kapcsolatban. Ahhoz, hogy a LegalTech ágazat folytathassa növekedési és innovációs tevékenységét, elengedhetetlen a szellemi tulajdon területén a tudatosságnövelés és a vonatkozó jogszabályok betartása iránti mély és folyamatos elkötelezettség.
Fordította: Takács Fanni Bernadett
Eredeti cikk: Navigating the Intricacies of Intellectual Property in Legal Tech: Lessons from Recent Cases
A cikk a Wolters Kluwer Hungary termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.