A jog kritikus válaszút előtt áll, ahol egyensúlyba kell hoznia a nagy nyelvi modellek szabályalapú, algoritmikus és adatvezérelt logikáját az ember értelmező, stratégiai és empatikus gondolkodásmódjával, a mesterséges intelligencia által generált eredményeket az emberi szakértelemmel párhuzamosan alkalmazva az ügyfelek problémáinak átfogó kezelése érdekében.
Úgy tűnhet, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre inkább az emberhez hasonlóvá kezd válni. Ennek hátterében a tudomány fejlődésének természetes következményei és néha tudatos emberi döntések állnak. Milyen jelenségek állnak a folyamat mögött, és hogyan fogja ez a trend befolyásolni a mindennapjainkat a közeljövőben?
Vajon van-e öntudat a gépek mögött, vagy csak egy fejlett programozás eredményét látjuk? A cikk röviden körbejárja, hogy tényleg éreznek-e a nagy nyelvi modellek, vagy csak a kódjuk írja elő a „viselkedésüket”.
Mivel az internetes bűnözés és más, hasonló problematikus jelenségek egyre gyakoribbá és összetettebbé válnak, a digitális kriminalisztika fontos eleme lesz az igazságszolgáltatási folyamatnak.
A generatív mesterséges intelligencia (generative artificial intelligence – GAI) felemelkedése elkerülhetetlenül maga után vonja a használatával létrehozott félrevezető tartalmak terjedését is. Nagyrészt az erre való reagálásként egyre inkább a közbeszéd tárgyává válik a mesterségesen generált tartalmak (szövegek, videók, hanganyagok) explicit jelölésének problémája. A készülőben lévő szabályozások kapcsán komoly kérdés azok betartatása, nem beszélve a technológia rosszindulatú felhasználása során keletkező tartalmak azonosíthatóságáról.
Az Európai MI-iroda a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakértelem központja lesz az egész EU-ban. Kulcsszerepet fog játszani az EU AI Act végrehajtásában – különösen az általános célú mesterséges intelligencia tekintetében – a megbízható MI kifejlesztésének és használatának, valamint a nemzetközi együttműködésnek az előmozdítása terén.
A Dél-Kaliforniai Egyetem és a Minnesota Egyetem három professzora tanulmányt készített a nagy nyelvi modellek jogi munkafolyamatokra gyakorolt hatásáról, melynek alapját az e területen első randomizált kontrollált vizsgálat (randomized controlled trial, RCT – a ford.) képezte.
Formális szabályozás hiányában az ügyvédeknek és az eDiscovery (számítástechnikai kutatás peres eljárásokhoz szükséges digitális bizonyítékok esetén – a ford.) szakembereknek gondoskodniuk kell felkészültségükről, és hatékony stratégiákat kell kidolgozniuk a mesterséges intelligencia által generált tartalom azonosítására, érvényesítésére és a felülvizsgálati és eDiscovery folyamatba való integrálására.
A mesterséges intelligencia szoftverek OpenAI (nyílt forráskódú mesterséges intelligencia – a ford.) GPT-4 és az Anthropic Claude 2 verziója sikeresen letette az etikai vizsgát. A LegalOn Technologies kutatói megjegyezték, hogy habár a technológia segítheti az ügyvédeket az etikus döntéshozatalban, de nem helyettesítheti őket ebben a szerepkörben.
Az “AI Co-Pilot” egy négylépcsős szoftverfolyamat-fejlesztési modell, amely bemutatja, hogyan használható a mesterséges intelligencia a jogban, az alapvető eszközöktől kezdve a fejlett funkciók alkalmazásáig.
