Alternatív vitarendezés a családi vállalkozásoknál 4. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mediáció sikeressége tehát garancia lehet a családi vállalkozások sikerességére, itt található az összefüggés. A jól működő mediáció: a játszmák nélküli racionalizált kommunikáció, a felkészültség a problémákra, a gyakori training segíthet, hogy a vállalkozás a középtávú stratégiából átívelhessen a hosszútávúba, és túllendülhessen a neuralgikus pontokon.

VI. A MEDIÁCIÓ MŰKÖDÉSE

A konfliktusok  elkerülhetetlenek az ember  életében,  mind személyes,  mind jogi  és gazdasági értelemben véve. Jelen tanulmányban főleg a jogi viták megoldását vizsgáljuk – ez persze nem különválasztható a személyes viszályoktól.

A vitarendezésre nincsen általánosan elfogadható, „tökéletes” módszer. Ha lenne is, a vitarendezés vérmérséklete és jellege függ a befogadó környezettől, a társadalomtól, amiben alkalmazásra kerül. Így egy nemzet funkcionáló módszere lehet, hogy egy más habitusú országban csődöt mondana – itt mutatkozik meg a társadalmi, szociológiai háttér, melynek ismerete nélkülözhetetlen a probléma megoldásához vezető úton.

Nem létezik tehát általánosan jó vitarendezési módszer a világon, azonban létezik működő mediáció, más-más országokban különböző típusú. A magyar tekintetben legjobban működő  vitarendezési rendszer  kialakítása  úgy  lehetséges,  hogy  egyrészt  vizsgáljuk a  más nemzetek megoldásait, illetve a nemzeti igényt és szociológiai, társadalmi hátteret a befogadó részéről. Így ki lehet választani azokat az elemeket, amelyeket működőképesnek találunk a hazai környezetben is. Először a beszélünk a mediációról, annak típusairól és megjelenésükről. Majd  összevetjük  az  Olaszországi  és  a  hazai  példákat,  és  végül  megnézzük  a  mediáció működését egy teljesen más kultúrában, Ázsiában: Szingapúrban és Japánban.

1.  ELMÉLETBEN

Működését  tekintve  négy  mediációs  ág  létezik, [36]   a  Freddie  Strasser-Paul Randolph szerzőpáros szerint e négy eltérő módszer tulajdonképpen két markáns vonalat képvisel, az egyik a segítő (narratív, transzformatív, facilitatív) a másik a kiértékelő (evaluatív) [37]  A négy mediációs ág bemutatása során három tényezőt vizsgálunk: ez a vitarendezés módja, a megállapodás megkötése mint cél és a tanácsadás biztosítása. Ezen elemek megléte vagy hiánya alapján különítjük el a két markáns vonalat.

A segítő jellegű mediációs eljárások körül elsőkén említjük meg a narratív jellegűt. Ennek a módszernek a kommunikációs és konfliktuskezelési munkamódja a pszichoterápiából ered és itt sem marad el. Nem célja ugyanis az eljárásnak a megállapodás megkötésének  elősegítése és tanácsadásra sem kerülhet sor. Ami ezt az eljárást összefoglalóan jellemzi, hogy az a felek viszonyrendszerének helyreállítását vállalja az alapkonfliktus kezelése által. Mint a szó is magába rejti, narratív a mediátori munka, ami annyit tesz, hogy a mediátor tulajdonképpen egy elbeszélő, ”fordító” szerepet vállal. A fordítás tárgya, a ”pszichoterápiás munka” tulajdonképpen abban rejlik, hogy a mediátor az ítélkezések és vádlások helyett az igények és szükségletek megfogalmazását segíti elő, segíti a feleket abban, hogy egymást valóban meghallják a konfliktusuk feszült légkörében.

A másik két típusa a segítő jellegű mediációs eljárásoknak a transzformatív és a facilitatív mediáció. A két ág szoros hasonlóságot mutat egymással, ezért is kerül tárgyalásra együtt. Mindkét esetben szükség van a narratív mediációnál említett ”pszichoterápiás munkára” itt azonban már megjelenik célként a megállapodás megkötésének elősegítése.  Közös pont továbbá a narratív és a transzformatív/facilitatív mediációs eljárási módszer között, hogy az utóbbiak esetében sem kerül sor tanácsadásra, a feleknek autonóm módon kell megállapodásra, a konfliktusuk megoldására jutniuk, abban a mediátor nem segíthet. A különbség a transzformatív és a facilitatív mediációs eljárás között abban rejlik, hogy a transzformatív eljárásban jellemzően maximum két fél konfliktusát kezeli a mediátor, ezzel szemben a facilitatív mediációban a mediátor más technika alapján kettőnél több fél, jellemzően csoporton belüli, vagy csoportok közötti vitát segíti rendezni. Magyarországon a bírósági közvetítés és a békéltetés is a transzformatív és a facilitatív mediációs módszertan alapján ”dolgozik”, narratív mediációval inkább szociális kapcsolatok rendezésénél, például iskolai vitáknál találkozhatunk.

[htmlbox jogtar_kepzes]

A másik markáns vonal és egyben negyedik mediációs eljárási típus az evalutatív mediáció. Ebben az esetben ugyanúgy van ”pszichoterápiás munka” a fent ismertetett módon, az eljárás célja akárcsak a transzformatív és a facilitatív mediációnál a megállapodás megkötése. Amiben az  evaluatív  mediáció  különbözik  a  többitől,  hogy  itt  már  van  tanácsadás  is többségében a mediátor részéről. Ebben az ”eljárási módban” nem csak a konfliktus kezelése, a felek közötti vita megoldási nyugvó pontra helyezése a mediátor feladata, hanem a mediátor, mint szakember hatékonyan és hatásosan részt is vesz a megállapodás kidolgozásában. Önmagában ezt a mediációs eljárást nem igazán tanítják, ebből kifolyólag ritkán alkalmazzák itthon, de nem is igen jellemző Európában az evaluatív mediációs eljárások biztosítása.

Az evaluatív mediáció leginkább az USA-ban terjedt el, a képzés általában jogi egyetemeken biztosított posztgraduális képzés formájában. Érdekessége, hogy nem csak jogászoknak adott a lehetőség az eljárás elsajátítására, hanem közgazdászoknak is, meglepő módon többségében közgazdászok végzik a kurzusokat. A képzés alapvetően az együttműködő (érdekalapú, úgynevezett integratív tárgyalás) módszertanát tanítja.

Ez a mediációs forma nagyon új, talán ez is az oka, hogy nem jellemző az Egyesült Államokon kívül máshol, pedig jellege, sikeressége és persze célszerűsége elhanyagolhatatlan. Úttörője lehetne a vitarendezésnek a bíróságon kívül, hiszen mivel a mediátornak itt van a legnagyobb tere a megegyezés elérésében, így tud leginkább a felek segítségére lenni, s ez a legcélszerűbb a felek számára.

2. OLASZ MEGOLDÁS

Az olasz jogrendszerben a mediáció egy intézményesített változata jelenik meg. Nem csak egy választható lehetőség a bírósági eljáráshoz képest, hanem a bírósági fokozatokban, a folyamat első (vagy akár mondhatjuk, hogy „nulladik”) lépéseként találkozhatunk vele, bizonyos jogviták tekintetében. A meghatározott esetekben (javarészt, amikor a mediációnak egyébként helye van) kötelezően az úgynevezett Békebíró (Giudice di Pace) jár el első fokon. [38]

A rendes bíróságok közé sorolható, [39] ugyanakkor mediációs szerepet tölt be: a felek „barátságos” (amichevole), megegyezéses megoldás keresésére is igénybe vehetik. [40]

Le kell szögezni azonban, hogy a Békebíró nem jogtanácsos, és nem is az egyik fél ügyvédje, ilyen céllal nem lehet hozzá fordulni – első sorban bírói fórum.

Az olasz állami polgári perrendtartás [41] 7. szakasza alapján a „kisebb ügyek” tartoznak a Guidice di Pace-hoz: azok, amelyekben a pertárgy ingó dolog, az értéke nem haladja meg az 5.000 eurót – és az ügyet más jogszabály nem utalja magasabb, más bírósági fok hatáskörébe. Szintén ide tartoznak az olyan kártérítési és jóvátételi ügyek, amelyek jármű vezetéséhez vagy szállításhoz kapcsolódnak és a kártérítési (vagy jóvátételi) igény nem haladja meg a 20.000 eurót. Láthatjuk, hogy ezek az olyan jellegű ügyek, amelyek mediációval megoldhatók, nem feltétlen szükséges a felsőbb bírósági fokozat.

Magyarországon általánosan, első fokon az illetékes Járásbíróság jár el. [42] Ez a szerv nem lehet megfelelője a Békebírónak. A Járásbírósággal párhuzamba állítható, általánosan első fokon eljáró szerv Olaszországban az úgynevezett (műfordításban) Rendes Bíróság (Tribunale Ordinario). [43] Ehhez képest egy elsőbb  („nulladik”)  fokot,  egy  előzetes  lépést  jelent  a Békebíróság. Olasz különlegesség, hogy a fent írt esetekben nem csak egy alternatívát, lehetőséget kínál az igazságszolgáltatás, hanem egy erősebb perjogi rendelkezéssel az adott esetekben kötelezővé tette először (a Tribunale-t megelőzően) a Giudice di Pace eljárását. Ha az ő döntésével nem elégedettek a felek és abban jogsértést vélnek felfedezni, akkor fordulhatnak másodfokú eljárásként a Tribunale Ordinaria-hoz.

Összefoglalva az általános első fok a Tribunale, ettől eltérést ír elő az olasz kódex, a fent írt esetek megvalósulásakor első fokon a Giudice di Pace jár el. Az eljárás a Giudice di Pace előtt főszabály szerint megegyezik a Tribunale (Rendes Bíróság) előtti szabályozással [44], ugyanakkor van néhány eltérés is attól, illetve különös szabály. Ide sorolható például a „hamis panasz” (querela falsa) esete. Akkor beszélünk hamis panaszról, ha valaki igénybe veszi a Békebíró eljárását, de igazi alapja nincsen rá. Nem, vagy nem olyan jogsértés történt, ami miatt hatásköre lenne a bírónak.  Ennek indoka például az időhúzás, vagy a másik fél számára költségek keletkeztetése lehet. Az ilyen ”húzásokkal” érdemi döntés nem is születhet, csak egymás – és a bíróság idejét húznák. Éppen ezért a nem alapos, vagy nem valós peres igényt a Békebíró bünteti, azaz felterjeszti. Tehát, ha kiderül, hogy az eljárás alaptalan, időhúzás a célja vagy esetleg megtévesztés, az ügyet azonnal a Tribunale elé kell terjeszteni. [45] Különös szabály, hogy nem csak írásban lehet perbe hívni valakit46, ez szóban is megtehető. Az eljárás jellege kevésbé formális, első sorban a megegyezésre törekszenek, ha ez nem lehetséges, a békebíró dönt.

Az olasz megoldás jellemzőit tekintve megjeleníti az evalutatív mediáció elemeit – jóllehet önmagában nem mondható annak egyértelműen.

2.  ÁZSIAI HOZZÁÁLLÁS

Az euroatlanti jogszemlélettől több ponton eltérő kelet-ázsiai, főként a konfucianizmusra és a nyugati individualizmussal szembeállítható kollektivizmusra épülő „keleti értékeknek” [47] köszönhetően a bíróságokon kívüli vitarendezés a térségben számarányát tekintve sokkal jelentősebb, mint a nyugati  kulturszférában. [48] Gondolatrendszerük lényege, hogy azzal foglalkoznak, hogyan lehet kiegyenlített társadalmat teremteni a világban. [49]

Szingapúr és Japán példáján keresztül kívánjuk bemutatni, milyen ázsiai törekvések léteznek az alternatív vitarendezés terén, és hogy családi vállalkozások szempontjából mindez miért releváns az adott országokban.

3.1. Szingapúr

A dél-kelet ázsiai városállam Hong Kong mintájára 2016-17-ben [50] fontos lépéseket tett a helyi- és nemzetközi alternatív vitarendezési gyakorlat előremozdításáért. Az ország robbanásszerű növekedésében az 1950-70-es években kulcsfontosságúak voltak a családi vállalkozások [51], melyek a harmadik generációváltáshoz közelednek a 2020-as évekkel. Világviszonylatban a harmadik generációváltást a családi vállalkozások 12%-a éli meg [52], ez Szingapúrban 13% [53] – mely közel azonos -, a törvényhozás és kormányzat részéről így érthető a törekvés az ezen vállalkozások számára kedvező környezet megteremtése – különösen a lassuló gazdasági teljesítmény fényében.

 

A KPMG kutatása szerint54  Szingapúr legnagyobb családi vállalkozásai három legnagyobb problémának – összhangban a világszinten is tapasztaltakkal – az utódlástervezést, a  növekedést  és  a  tehetségek  megtartását  nevezték  meg.  Az előbbi rendezetlenségekből származó bizonytalanság pedig nem kedvez az utóbbiaknak sem: a stabil középtávú terv a hatékony működés szempontjából elengedhetetlen.

A városállamban formális mediáció 1997 óta létezik, [55] a Singapore Academy of Law- nak alárendelt intézmény, az SMC keretein belül, noha az alternatív vitarendezés a térségben már az 1600-as évek maláj falvaiban is jelen volt, kezdetleges formában. A szingapúri mediációs gyakorlat kerüli az asszertív vitarendezési technikákat. Az SMC által kezelt esetek száma 2016-ban robbanásszerűen, 72%-kal növekedett [56] az előző évihez képest, köszönhetően a létrejövő kedvező jogi környezetnek.

A legújabb törvénycsomag (Mediation Act 2017) a nemzetközi üzleti mediáció számára teremt keretrendszert, elősegítendő, hogy a keleti és nyugati nagyvállalatok vitás ügyeiket (költséghatékonyan) az országban rendezzék. [57] A Mediation Act legfontosabb újítása, hogy az eddig csak peres eljárás keretében érvényesíthető mediációs megállapodásokat – bizonyos feltételek teljesülése esetén – bírói rendeletként rögzítik.   Emellett teljes körű titoktartást, a mediált esettel kapcsolatos egyéb jogi eljárások felfüggesztésének lehetőségét tartalmazza magában az elfogadott törvény. A biztosabb jogi háttér megteremtésétől a szingapúri kormány az  elsősorban  a  jövőben  is  együttműködni  szándékozó  felek,  így  a  családi  vállalkozások örökösei-alapítói közötti rövid, gyors vitarendezést vár.

3.2. Japán

Kelet-Ázsia legfejlettebb államának legismertebb vállalatai rendre családi vállalkozások, sok immár az ötödik-hatodik generációváltáson túl van. A csendes-óceáni szigetországban a bíróságokon belül és kívül is van mód a peres eljáráson kívül viták rendezésére. A bíróságon kívüli mediációs eljárásokat üzleti ügyekben a JCAA (Japanese Commercial Arbitration Association) felügyeli, a mediátorokat a felek választják, 2008 óta pedig – Szingapúrhoz és Hong Konghoz hasonlóan – egyre nagyobb szerepet vállalnak [58] a nemzetközi alternatív vitarendezésben is.

A japán társadalomban a törekvés a bíróságon kívüli vitarendezésre két okból elterjedt: [59] intézményi okokból (az ügyészekhez/bíróságokhoz sokáig szándékosan nehéz volt eljutni), illetve kulturális tényezők sokaságától.  Ez utóbbi lehet akár az elterjedt nézet is, miszerint a harmónia megbontása önmagában egy vétség, [60] annak a részéről is, akit sérelem ért, vagy a becsület és az adott személy környezet általi megítélésnek fontossága. Ez a szemlélet a Konfucializmus gondolataiban gyökerezik.

VII. KONKLÚZIÓ

Leszögezhetjük tehát, hogy a családi vállalkozások egyre inkább jelen vannak a piacokon, és a számuk egyre növekszik.

Általában hasonló kihívásokkal néznek szembe, amelyek jellemzően a középtávú tervezés során jönnek elő. Az újszerűségük révén számos sajátos, eddig megoldatlan helyzettel kell szembenézniük. Ezzel együtt jár, hogy az a vállalkozás, amely nem, vagy nem megfelelően veszi az új akadályokat, elvérzik. Egy kutatás szerint ez jelenleg a családi cégek kétharmadát súlyosan veszélyezteti – azaz nem megfelelően felkészültek.61 Az összes családi vállalkozás jövője attól függ, hogy hogyan veszik az újdonságukból és sajátosságukból fakadó akadályokat. A három ismertetett „neuralgikus pont” bár szerteágazó, a mediáció mindháromra egy  megoldási lehetőséget kínál. Lényege, hogy a közgazdaságban és a jogban járatos szakértő segít 

a vállalkozáson belül párbeszédet kialakítani, ismerteti a veszélyeket, illetve, hogy mire lehet számítani. Tervet készíthetnek, felkészülhetnek a vitás vagy konfliktusban gazdag helyzetekre. Ez vonatkozhat a jövőben bekövetkező vagy a már megtörtént eseményekre egyaránt A konfliktusokat a gyökerében igyekszik feloldani, és megoldási javaslattal is előáll.

Ennek azért van nagy jelentősége, mert ez egy alternatív útvonal a bírósági eljáráshoz képest. Nem feltétlenül szükséges a drága és hosszúra nyúló bírósági eljárás, és egy olyan döntés, amely inkább „csak” jogot szolgáltat, mint sem igazságot, ha más úton is rendezésre kerülhet az ügy.  Itt kerül képbe  az  alternatív  vitarendezés,  mint  egy  új  út,  amely  rugalmasabb  és könnyedebb  megoldást kínál, a speciális  esetekhez igazodva. A mediáció sikeressége tehát garancia lehet a családi vállalkozások sikerességére, itt található az összefüggés. A jól működő mediáció: a játszmák  nélküli racionalizált  kommunikáció, a felkészültség a problémákra, a gyakori training segíthet, hogy a vállalkozás a középtávú stratégiából átívelhessen a hosszútávúba, és túllendülhessen a neuralgikus pontokon. Ez lehet a kulcsa a családi vállalkozások sikerességének, az akadályokat a mediáció segítségével könnyebbe vehetik, mint az eddig létező módszerekkel: pl. bírósági eljárás.

A mediáció tehát megoldást nyújthat a családi vállalkozások problémáira. Ezen belül is ki kell, hogy emeljük az evaluatív módszert, amely inkább az Egyesült Államokra jellemző. A módszer magában foglalja az eljáró közvetítő tanácsadói szerepét – ez egy olyan plusz adalék, ami forradalmasíthatja napjaink bíróságon kívüli vitarendezését, nagy sikerrátás várakozásokkal.

[36] http://birosag.hu/media/aktualis/birosagi-kozvetites-gyakorlatban (utolsó letöltés: 2017-08-03)

[37] Freddie Strasser-Paul Randolph: Mediáció a konfliktusmegoldás lélektani aspektusai. Nyitott

Könyvműhely Kiadó, Budapest, 2005, 75. old.

[38] http://gdp.giustizia.it (utolsó letöltés: 2017-08-03)

[39] Online elérhető itt: http://www.giudicedipace.firenze.it/it/Content/Index/42736 (utolsó letöltés: 2017-

08-03) („magistratura ordinaria”)

[40] Online elérhető: http://www.giudicedipace.firenze.it/it/Content/Index/42736 (utolsó letöltés: 2017-08-03)

[41] Olasz     Polgári     Perrendtartás     (Codice     di     Procedura     Civile)     –     online      elérhető     itt: http://www.studiocataldi.it/codiceproceduracivile/libroprimo-i-degliorganigiudiziari.asp   (utolsó  letöltés:2017-08-03)

[42] Pp. 22. § (1) A járásbíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a törvényszék hatáskörébe.

[43] Olasz Polgári Perrendtartás (Codice di Procedura Civile) 9. szakasz (Articolo): A Tribunale hatáskörrel rendelkezik minden olyan ügyben, amely nem tartozik másik bíróság hatásköréhez.  – online elérhető (olaszul) itt: http://www.studiocataldi.it/codiceproceduracivile/libroprimo-i-degliorganigiudiziari.asp (utolsó letöltés: 2017-08-03)

[44] Olasz Polgári Perrendtartás (Codice di Procedura Civile) 311. Szakasz (Articolo) – online elérhető itt: http://www.studiocataldi.it/codiceproceduracivile/libroprimo-i-degliorganigiudiziari.asp (utolsó letöltés: 2017-08-03)

[45] Olasz  Polgázi  Perrendtartás  (Codice  di  Procedura  Civile)  313.  Szakasz  (Articolo)  („disciplina l’eventualità che venga proposta  querela di falso, che è di competenza del tribunale”) – online elérhető itt: http://www.studiocataldi.it/codiceproceduracivile/libroprimo-i-degliorganigiudiziari.asp  (utolsó letöltés:

2017-08-03)

[46] Olasz Polgázi Perrendtartás (Codice di Procedura Civile) 316. Szakasz (Articolo) – („si può proporre anche verbalmente, con verbale raccolto e redatto direttamente dall’ufficio dello stesso giudice di pace”) online elérhető itt: http://www.studiocataldi.it/codiceproceduracivile/libroprimo-i- degliorganigiudiziari.asp (utolsó letöltés: 2017-08-03)

[47] Religion and Culture: Individualism and Collectivism in the East and West, Adam B. Cohen, Michael Shengtao Wu, and Jacob Miller

[48] SÁRINE  Dr. SIMKÓ  Ágnes (szerk.): A mediáció: A közvetítői tevékenység,  Budapest, 2003, HVG- ORAC, (15-181) 61. oldal

[49] konfuciuszintezet.hu/index.php/Konfucianizmus A konfucianizmus, (utolsó letöltés: 2017-08-03)

[50] http://www.bakermckenzie.com/en/insight/publications/2017/02/singapore-passes-new-mediation-act/ (utolsó letöltés: 2017-08-03)

[51] Two  sides  of a  coin, KPMG, 2017.03. https://assets.kpmg.com/content/dam/kpmg/sg/pdf/2017/03/two-sides-of-a-coin.pdf    (utolsó  elérés: 2017. 08.07.)

[52] https://www.pwc.com/ee/et/publications/pub/pwc-global-family-business-survey-2016-the-missing-

middle.pdf (utolsó elérés: 2017.08.06.)

[53] Two sides of a coin, KPMG, 2017

[54] Two sides of a coin, KPMG, 2017

[55] Online megtekinthető: http://www.singaporelaw.sg/sglaw/arbitration-adr/arbitration-adr- institutions/singapore-mediation-centre  (utolsó elérés: 2017.08.11.)

[56] http://mediation.com.sg/assets/homepage/News-Release-Bumber-number-of-mediation-matters-for –

SMC-in-2016-Final-Amended.pdf (utolsó letöltés: 2017-08-03)

[57] http://www.bakermckenzie.com/en/insight/publications/2017/02/singapore-passes-new-mediation-act/

[58] Kluwer Arbitration, http://kluwerarbitrationblog.com/2009/04/08/new-international-commercial- mediation-rules-in-japan/  (utolsó elérés: 2017.08.10.)

[59] Mediation: Principles and Regulation in Comparative Perspective, Klaus J. Hopt and Felix Steffek,

2012

[60] Patterns of Behaviour, Takie Sugiyama Lebra, University of Hawaii Press, 1976

[61] HVG cikk, online elérhető itt: http://hvg.hu/kkv/20160913_A_csaladi_cegek_ketharmada_elverzik_a_generaciovaltasban   (utolsó letöltés: 2017-08-03)

---