Az alternatív vitarendezésben rejlő lehetőségek – különös tekintettel a Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységére II. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Pénzügyi Békéltető Testület kialakulásának szempontjából egy olyan ideális helyzet állt elő, melyben a bírósági szervezetrendszer túlterheltnek bizonyult a jelentős számú deviza alapú hitelezésből származó vitás ügy miatt, míg ezzel párhuzamosan a korábban bemutatott uniós irányelvek és tendenciák mind az alternatív vitarendezési módok kialakításának és megerősítésének irányába mutattak.

III.  A Pénzügyi Békéltető Testület

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 2011-ben létrehozott a fogyasztói jogviták gyors és költséghatékony rendezése érdekében egy alternatív vitarendezési fórumot, a Pénzügyi Békéltető Testületet, mely a mai napig jelentős szerepet tölt be a pénzügyi fogyasztóvédelem területén. Korábban Magyarországon nem volt kifejezetten pénzügyi tárgyú békéltetés, a fogyasztók – amennyiben nem kívánták igényüket bírósági úton rendezni – a lakhelyük szerint illetékes kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekben fordulhattak. [21] A PBT létrehozásának hátterében többek között az a probléma állt, hogy ezeket a békéltető testületeket – pontosabban az általuk foglalkoztatott, a pénzügyi ügyekben eljáró személyeket – gyakran érte az a vád, miszerint a pénzügyi szektorban előforduló problémákra nincs megfelelő rálátásuk, nem kellően felkészültek. [22] A fogyasztók természetesen minden további nélkül élhettek a bírósághoz fordulás lehetőségével is, azonban a pénzügyi tárgyú perekben az eljárások általában kifejezetten hosszúnak és – mivel jellemzően szakértők bevonása is szükséges az eljárásba – költségesnek bizonyultak. A bírósági eljárásban a „hétköznapi fogyasztókkal” szemben a mai napig jól felkészült pénzügyi szolgáltatók állnak, így a jogviták ritkán vezetnek eredményre.

[multibox]

A Pénzügyi Békéltető Testület kialakulásának szempontjából egy olyan ideális helyzet állt elő, melyben a bírósági szervezetrendszer túlterheltnek bizonyult a jelentős számú deviza alapú hitelezésből származó vitás ügy miatt, míg ezzel párhuzamosan a korábban bemutatott uniós irányelvek és tendenciák mind az alternatív vitarendezési módok kialakításának és megerősítésének irányába mutattak. A PBT létrehozásának hátterében tehát az a cél állt, hogy a pénzügyi szolgáltatók ügyfeleikkel való együttműködése kikényszeríthető legyen, a pénzügyi tárgyú  jogvitákban  egyezség  létrehozása érdekében  szakmailag  jól  felkészült,  tapasztalt,  a pénzügyekben jártas jogászok és közgazdászok járjanak el egyszerű, gyors és költséghatékony módon, a bírósági utat elkerülve. [23]

A Pénzügyi Békéltető Testület 2011. július 1. napján kezdte meg működését. A Magyar Nemzeti Bank honlapján található, PBT-re vonatkozó önmeghatározás szerint  „a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) a Magyar Nemzeti Bank mellett működő, bíróságon kívüli, alternatív vitarendezési fórum, mely a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók között fennálló szerződésből eredő jogviták kezelésével foglalkozik.” [24] A PBT létrehozásához kapcsolódott az igény, hogy a Testület a létrehozásával teljesítse a 98/257/EK Bizottsági ajánlásban és a 2011/310/EK ajánlásban foglaltakat, valamint az, hogy a pénzügyi szolgáltatók fogyasztó ügyfeleikkel történő egyeztetése kikényszeríthető legyen, illetve, hogy a pénzügyi tárgyú jogviták során olyan szakemberek – jogászok és közgazdászok – járjanak el, akik szakmailag jól felkészültek, tapasztaltak és a pénzügyekben kifejezetten járatosak.

2013-ban a PBT az MNB szervezeti keretei közzé került át, mely elsősorban hatékonyságot javító, az újszerű kihívásoknak való megfelelést elősegítő strukturális és működési rendbeli változással járt, a Testület működési alapelveit nem érintette.

„A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület”, [25] mely a Jegybanktörvény (2013. évi CXXXIX. törvény) 96-130. § szabályainak megfelelően látja el feladatait. A Pénzügyi Békéltető Testület a PBT elnökéből, a hivatalvezetőből, a békéltető testületi tagokból, valamint a hivatalból áll. „A Pénzügyi Békéltető Testület munkáját a Pénzügyi Békéltető  Testület  elnöke  irányítja”,  akit  az  MNB elnöke  nevez  ki  hat  évre. [26]   „Békéltető testületi tag az lehet, aki jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával vagy közgazdasági egyetemi diplomával  rendelkezik.” [27]    A tagok  osztályokba  szerveződve  végzik  tevékenységüket,  a pénzügyi fogyasztói jogvitákkal kapcsolatos döntési jogkörükben nem utasíthatók. Az adminisztratív feladatok jelentős részét a Hivatal munkatársai (jogi referensek, békéltetési szakértők, szóvivő és asszisztensek) látják el.

A Pénzügyi Békéltető Testület feladata „a fogyasztó és a pénzügyi szervezet között létrejött – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – tárgyú jogviszony létrejöttével, szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyek bírósági eljáráson kívüli rendezése.” [28]

A Pénzügyi Békéltető Testületi előtti általános eljárás [29] megindításának alapvető feltétele, hogy a pénzügyi fogyasztó először közvetlenül a pénzügyi szolgáltatóval kísérelje meg rendezi vitás ügyét, hiszen „a PBT-hez olyan viták rendezésére irányuló kérelemmel lehet fordulni, amelyekben az ügyfél által a szolgáltatónál közvetlenül kezdeményezett panaszkezelési eljárás az ügyfél számára eredménytelenül zárult.” [30]

Az általános eljárást a fogyasztó az e célra rendszeresített formanyomtatvány segítségével kezdeményezheti – a benne foglalt állítások igazolása érdekében mellékelt okiratokkal együtt – postai úton, személyesen, elektronikus formában ügyfélkapun keresztül, kormányablakokon, illetve az Európai Unió online vitarendezési platformjának honlapján. [31] A hagyományos bírósági eljárásokhoz képest a PBT eljárásának nagy előnye, hogy az ingyenes. A fogyasztót eljárási díj illetve illeték nem terheli, azonban az eljárás igénybevételével kapcsolatosan esetlegesen felmerült költségek megtérítésére nincs mód, azokat a felek maguk viselik.

A PBT célja „a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők jogos érdekeinek védelme és a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése…” [32] A Testület a pénzügyi fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése céljából „egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.” [33] A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása a hiánytalan kérelem PBT-hez történő beérkezését követően kezdődik, a Testület innen számítva 90 napon belül köteles befejezni az eljárását. [34]

A meghallgatásokra Budapesten, a PBT székhelyén kerül sor. A kérelmező személyesen vagy meghatalmazott útján is képviseltetheti érdekeit, míg a pénzügyi szolgáltatók együttműködési kötelezettségük miatt személyesen jelennek meg a meghallgatáson. A Pénzügyi Békéltető Testület egy vagy három tagból álló tanácsa egyezség létrehozását kísérli meg a felek között. Amennyiben ez sikerül, a felek közötti egyezséget jóváhagyja. Ha ez nem sikerül, akkor a pénzügyi szolgáltató alávetésétől függően a PBT az eljárást megszüntetheti, ajánlást tehet, vagy kötelezést  tartalmazó határozatot hozhat.  Az  eljárás  megszüntetésére akkor  kerül sor,  ha  a fogyasztó visszavonja a kérelmét, a felek közösen kérik az eljárás megszüntetését, az eljárás folytatása lehetetlen, vagy az eljárás folytatására bármely okból nincs szükség. Ajánlás akkor születik, ha a pénzügyi szolgáltató a PBT döntését kötelezésként nem ismeri el, azonban a fogyasztó kérelme megalapozott. Amennyiben a szolgáltató – akár általános alávetési nyilatkozat, akár a konkrét ügyben tett egyedi alávetési nyilatkozat révén – a PBT döntését magára nézve kötelezőnek ismerte el, és a fogyasztó kérelme megalapozott, a PBT kötelezést tartalmazó határozatot hoz. [35] [htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

A Pénzügyi Békéltető Testület döntésével szemben, a döntés megváltoztatása érdekében bíróság előtti jogorvoslatnak van helye, melyet kérelem formájában a PBT-hez kell benyújtani, de az adott ügyben illetékes bíróságnak kell címezni. A kötelezést tartalmazó határozat és ajánlás ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a bíróságtól kérhető annak hatályon kívül helyezése, ha a tanács összetétele vagy az eljárás nem felelt meg a 2013. évi CXXXIX. törvény rendelkezéseinek; a PBT-nek nem volt hatásköre az eljárásra; a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye; vagy ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. [36]

Amennyiben bármelyik érintett fél élt jogorvoslati jogával,a Pénzügyi Békéltető Testület határozatának végrehajtása  nem kezdődhet  meg  addig,  míg a  bíróság a  kérelem tárgyában döntést nem hozott.

A Pénzügyi Békéltető Testület jelentősége óriási a pénzügyi tárgy jogviták terén. A Testület előtt megkötött és az általa jóváhagyott egyezségek száma folyamatosan növekszik, sőt, számos esetben a felek eljáráson kívül állapodnak meg. „Ez nagyon pozitív, hiszen azt jelzi, hogy a pénzügyi szolgáltatók nem megvárva a  mi  eljárásunk eredményét,  egyezséget  ajánlanak és kötnek is a korábbinál nagyobb számban. Pozitív fejlemény az is, hogy egyre több fogyasztó van tisztában a rá vonatkozó szabályokkal és tapasztalatunk szerint egyre többen értik és képesek értelmezni az általuk aláírt pénzügyi szolgáltatási szerződéseket. Javul tehát a fogyasztók pénzügyi ismerete, kultúrája.” [37]

IV. Szemelvények a Pénzügyi Békéltető Testület joggyakorlatából

Dolgozatunk e fejezetében a Pénzügyi Békéltető Testület igen színes és sokrétű joggyakorlatának néhány esetét szeretnénk bemutatni, ezt követően pedig a jogesetek alapul vételével kísérletet teszünk kiinduló hipotézisünk alátámasztására, és megpróbálunk rávilágítani az alternatív vitarendezés nyújtotta előnyökre.

Ahogyan azt már korábban többször hangsúlyoztuk, a PBT elsődleges célja az, hogy a felek között egyezség szülessen, amelyet a Testület jóváhagy. Ha ennek elérése nem sikerül az eljárás során, akkor a PBT eljáró tanácsa az eljárását megszüntetheti, ajánlást tehet, vagy kötelezést tartalmazó határozatot hozhat. Az általunk a következőkben bemutatandó egyezség, illetve eljárást megszüntető határozat létrejötténél csapatunk egyik tagja, Gajdos Martina is jelen volt, ezért ezen esetek kapcsán az általa gyűjtött, a tárgyalások során szerzett személyes tapasztalatait is közöljük. Az ajánlást és a kötelezést tartalmazó határozatot a PBT döntéseinek interneten fellelhető gyűjteményéből választottuk ki.

1.   Egyezség

A Jegybanktörvény 96. § (1) bekezdése értelmében „a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet között  – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági  eljáráson  kívüli  rendezése.   E  célból  a  Pénzügyi  Békéltető  Testület  egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.”

Az adott esetben a kérelmező a pénzügyi szolgáltatóval fennálló, szerződésből fakadó jogvitájának felülvizsgálata érdekében fordult a PBT-hez. A tényállás szerint a kérelmező a pénzügyi szolgáltatóval fennálló biztosítási szerződésének terhére betöréses lopást, mint biztosítási eseményt jelentett be. A kérelmező szerint a bejárati ajtó megrongálásával betörtek az ingatlanba, és számos ingóságot, valamint készpénzt is eltulajdonítottak. A pénzügyi szolgáltató a kár megtérítése érdekében kérte az igény elbírálásához szükséges iratok benyújtását, úgy, mint az ingósági kárbejelentőt, beszerzési bizonylatokat, rendőrségi helyszíni szemle jegyzőkönyvét, tanúkihallgatási jegyzőkönyvet, zárcserével kapcsolatos számlákat, valamint a zárvizsgálati jegyzőkönyv benyújtását. A kérelmező a szükséges iratokat az utóbbi kivételével benyújtotta, azonban a pénzügyi szolgáltató ennek hiányában nem teljesített, amelyet a kérelmező sérelmezett és a PBT-hez fordult. A meghallgatás során mindkét fél hangsúlyozta, hogy az összegszerűség tekintetében nem áll fenn köztük vita, az eljárás során a biztosítási esemény bekövetkezése kapcsán a jogalap részletes megvitatására került sor.

A kérelmező sérelmezte, hogy a pénzügyi szolgáltató a rendőrségi határozat alapján nem teljesített számára szolgáltatást, és ragaszkodik a zárvizsgálati jegyzőkönyvhöz. A pénzügyi szolgáltató a meghallgatásokon elhangzottak alapján elfogadta a rendőrségi határozatban rögzített zárrongálási megállapítást, és egyezségi ajánlatot is tett, amelynek összegét a kérelmező megfelelőnek találta és elfogadta azt. A Pénzügyi Békéltető Testület egyezséget jóváhagyó eljárást megszüntető határozatot hozott.

Az adott ügyben a maghallgatásra a pénzügyi szolgáltató képviselője műszaki szakértőjével érkezett, akinek hozzáértése sokat lendített előre az egyezség létrehozásának irányába. Szaktudásának következtében belátta, hogy a rendőrségi határozatba foglalt zárvizsgálati megállapítás önmagában elfogadható annak bizonyítására, hogy betöréses lopás történt, aminek hatására a pénzügyi szolgáltató eltekintett a zárvizsgálati jegyzőkönyv beszerzésének szükségességétől. Mivel a pénzügyi szolgáltató korábban kárfelmérést hajtott végre, melynek során részletesen megállapításra került, hogy a biztosítás mire (a készpénzre nem,  csak az ingatlanban lévő különböző ingóságokra) terjed ki, így a felek között az egyezség könnyen megszülethetett, hiszen összegszerűség tekintetében a felek között tényleg nem volt ellentét. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egyezség a felek kölcsönösen engedő hozzáállása nélkül sosem születhetett volna, annak létrehozásában fontos szerepet játszott mind a pénzügyi szolgáltató képviselőjének és szakértőjének, mind pedig a kérelmezőnek a kompromisszumkészsége.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

2.   Eljárást megszüntető határozat

A Jegybanktörvény 112. § (3) bekezdése szerint „a tanács az eljárást megszünteti, ha a fogyasztó a kérelmét visszavonja; a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak; az eljárás folytatása lehetetlen; az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve a kérelem megalapozatlanságát is – nincs szükség; a 107. §-ban meghatározott valamely körülmény a tudomására jut.”

A kérelmező kérte a Pénzügyi Békéltető Testületet a pénzügyi szolgáltatóval fennálló, szerződésből fakadó igényének felülvizsgálatára. A felek között meghatározott ingatlanra nézve vagyonbiztosítási szerződés jött létre, mely ingatlan fala vizesedés jeleit mutatta. A kérelmező ezt, mint káreseményt bejelentette a pénzügyi szolgáltatónál, illetve kárfelmérés is történt, azonban a pénzügyi szolgáltató különféle indokokra hivatkozva megtagadta a szolgáltatás nyújtását. A kérelmező ezt követően fordult a PBT-hez, és kérte, hogy a pénzügyi szolgáltató térítsen meg számára egy meghatározott összeget biztosítási szolgáltatás jogcímén.

A PBT előtti eljárás során a pénzügyi szolgáltató úgy nyilatkozott, hogy nem vitatja a tényt, hogy a vízkár, mint biztosítási esemény bekövetkezett, azonban ez a kockázatviselés kezdete előtt történt. Érvelése szerint a kár folyamatos ázás eredményének tekinthető, amelyet az okozott, hogy a zuhanyzóhely kialakítása nem volt megfelelő. A kérelmező előadta, hogy folyamatos biztosítással rendelkezett, jelen biztosítás előtt egy másik biztosítóval volt hasonló szerződése. A vizesedés észlelésekor a másik biztosítónak nem jelentették be a kárt, hanem a falat saját maga javította ki. A pénzügyi szolgáltató szerint a helyiségek és a lefolyók szakszerűtlen kialakítása miatt következett be a káresemény, a kár bekövetkezése erre vezethető vissza. A pénzügyi szolgáltató álláspontja szerint, mennyiben mégis bebizonyosodna, hogy a kár a kockázatviselést követően következett be, akkor is vizsgálni kellene a károsulti közrehatást.

Az egyeztetést követően a kérelmező végül arra az álláspontra jutott, hogy a körülmények figyelembe vétele és mérlegelése következtében kérelmét visszavonja. Ezt követően a Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tagja az eljárását befejezetté nyilvánította és kihirdette a PBT eljárást megszüntető határozatát.

A meghallgatáson a pénzügyi szolgáltató képviselője saját műszaki szakértőjével együtt vett részt, ami egyértelműen pozitív hatással volt az eljárás végkimenetelére. A szakértő szaktudásával jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kérelmező megértse azt, hogy a beázás egy hosszú folyamat eredménye, nem pedig egy egyik napról a másikra kialakuló jelenség.  A jogesetből nem tűnik ki, azonban az kérelem visszavonásának hátterében valójában a Pénzügyi Békéltető Testület oktató-nevelő tevékenysége áll. Az eljáró tag, valamint a pénzügyi szolgáltató képviselője és szakértője érvelésének segítségével a kérelmező megértette, hogy – mivel a beázás kezdete valószínűleg a korábbi biztosítás idejére tehető – érdemes lenne felkeresnie azt a pénzügyi szolgáltatót, amelynél korábban biztosítással rendelkezett, és meg kellene próbálnia tőle követelni a biztosítási összeg megtérítését. A PBT eljáró tagja rávilágított arra, hogy a kérelmezőnek érdemesebb visszavonnia a kérelmét, mert ha jelen ügyben érdemi döntést hoz, akkor nem tud a javára dönteni, azonban abban az esetben, ha a kérelmét most visszavonja, meg tudja keresni a korábbi pénzügyi szolgáltatót, akit megpróbálhat a kockázatviselésre felszólítani. Abban az esetben, ha a korábbi pénzügyi szolgáltató sem teljesít a biztosítási szerződésnek megfelelően, akkor a kérelmező az adott ügyben ismételten a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat, ekkor már mindkét pénzügyi szolgáltatót bevonva az eljárásba.

3.   Ajánlás

A Jegybanktörvény 113. § b) pontja alapján egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében „ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a 39.  §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.”

Az adott ügyben [38] a kérelmező a pénzügyi szolgáltatóval szemben fennálló, kötelező gépjármű- felelősségbiztosításból fakadó igényével kapcsolatos jogvitája felülvizsgálatát kérte a Pénzügyi Békéltető Testülettől. A tényállás szerint a kérelmező villamosvezetőként dolgozott, amikor az általa vezetett villamos elé szabálytalanul kikanyarodva az érintett pénzügyi szolgáltatónál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező személy (biztosított) balesetet okozott. A kérelmező, mivel forgalmi baleset részese volt, ezért nem részesülhetett a munkáltatójánál kiírt balesetmentességi célprémiumban, ezért a kérelmező a pénzügyi szolgáltatóhoz fordult azért, hogy az elvesztett prémium miatti kárát térítse meg a felelősségbiztosítás terhére. A pénzügyi szolgáltató a panaszt elutasította az okozati összefüggés hiányára hivatkozva, mivel nem róható a károkozó terhére az a kár, amit nem látott előre és nem is kellett előre látnia.

A kérelmező ezt követően a PBT-hez fordult, és kérte a pénzügyi szolgáltató kötelezését a kártérítésre. A PBT előtti érvelése során a pénzügyi szolgáltató korábbi bírói döntésekre, illetve a régi Ptk. Kommentárjára is hivatkozott, míg a kérelmező arra hivatkozott, hogy más biztosítók hasonló estekben nyújtanak kárterítést a balesetmentes közlekedésért járó célprémium elvesztése miatt.

A Pénzügyi Békéltető Testület szerint a bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a balesetért a biztosított volt felelős, így az érintett pénzügyi szolgáltató köteles a káreseményből eredő kárigény kielégítésére.  A Testület továbbá azt is megállapította, hogy jelen ügyben a régi Ptk. kártérítésre vonatkozó szabályai irányadóak, amely szerint az okozati láncolat megléte előfeltétele a felelősség megállapításának. A PBT megítélése szerint életszerű az, hogy a munkáltató a balesetek elkerülése érdekében a munkavállalót prémiumban részesíti, amely jelen esetben az elmaradt munkabérhez hasonlítható, ezért a károkozó – mint elmaradt hasznot – köteles azt megtéríteni. A biztosított magatartása (szabálytalanul a villamos elé hajtott) és a kérelmező kára (elmaradt prémium) között okozati összefüggés áll fenn, ezért a pénzügyi szolgáltató köteles a kár megtérítésére.

4.   Kötelező határozat

A Jegybanktörvény 113. § (1) bekezdés a) pontja alapján egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében „kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet általános alávetési nyilatkozatában, kereskedelmi kommunikációjában közölt vagy az eljárás kezdetekor, vagy legkésőbb a döntés meghozataláig tett nyilatkozatában a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte.”

Az ügy [39] kapcsán a kérelmező a pénzügyi szolgáltatóval szemben fennálló, kiterjesztett garancia biztosításból fakadó igényével kapcsolatos jogvitája felülvizsgálatát kérte a PBT-től. 

A tényállás szerint a kérelmező egy mobiltelefont vásárolt, amelyre nézve garancia biztosítási szerződést is kötött a pénzügyi szolgáltatóval. A szolgáltatóhoz intézett kárbejelentése szerint telefonja egy kirándulás során kiesett a zsebéből és használhatatlanná vált. A pénzügyi szolgáltató elutasította a panaszt arra hivatkozással, hogy a káresemény nem tekinthető baleseti meghibásodásnak, valamint a kérelmező kármegelőzési kötelezettségét is megszegte. A PBT- hez forduló kérelmező szerint a pénzügyi szolgáltató álláspontja nem fogadható el. A pénzügyi szolgáltató  szerint  a  biztosítási  szerződés  alapján  „Baleseti  meghibásodás:  a  biztosított termékben hirtelen, váratlan, előre nem látható külső behatás következtében bekövetkező károsodás, kivéve, ha azt a Szerződő/Biztosított szándékossága, vagy súlyos gondatlansága idézte elő. […]”, tehát a károsult kötelezettsége a kárveszélyes helyzetek elkerülése, amelyből következően a kérelem elutasításakor jogszerűen járt el a szolgáltató.

A Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tagja szerint a körülmények vizsgálata alapján megállapítható, hogy a készülékben hirtelen, váratlan, előre nem látható külső behatás következtében következett be a sérülés, tehát a baleseti meghibásodás, mint biztosítási esemény bekövetkezett. A PBT szerint: „a súlyos gondatlanság a vonatkozó bírósági gyakorlat szerint az adott helyzetben elvárható gondos magatartás olyan feltűnő elhanyagolása, az elemi biztonsági intézkedések   olyan   szintű   elmulasztása,   amely   súrolja   a   szándékosság,   az   eredmény kívánásának a határát.” Önmagában tehát a vonatkozó szabályok megszegése, az óvatlanság vagy figyelmetlenség nem elegendő a gondatlanság súlyos voltának megállapításához.  Nem állja meg a helyét továbbá a pénzügyi szolgáltató azon álláspontja, amely szerint veszélykereső, veszélyeztető magatartás lenne az, hogy a kérelmező egy kirándulás során nem zárható zsebben tárolta telefonját. A Pénzügyi Békéltető Testület megállapította, hogy a kérelmező kérelme megalapozott, így  kötelezte a pénzügyi szolgáltatót arra, hogy a  rendelkező részben foglal biztosítási szolgáltatást teljesítse, és az általa megállapított biztosítási összeget 15 napon belül a kérelmező részére fizesse meg. 

5.   Az alternatív vitarendezés előnyei a joggyakorlat tükrében

Ha a fenti jogeseteket – illetve az azokból levont következtetéseket – összevetjük a bírósági eljárásban született  ítéletekkel,  akkor  nyilvánvalóvá  válik  számunkra,  hogy  az  alternatív vitarendezési eljárásoknak számtalan előnye van.

Az AVR egyik legnagyobb előnye abban rejlik, hogy az eljárásban a felek a közöttük fennálló konfliktus rendezését általuk meghatározott – a személyes problémamegoldó képességüket is figyelembe vevő – módon rendezhetik, így a végkifejlet mindkét fél számára előnyös, a jövőben is fenntartható, az anyagi igazságosság érvényesülését biztosító lesz. Az eljárás fő mozgatórugója az önkéntesség és a megegyezésre törekvés, így az eljárásban kiemelt hangsúlyt kap a felek közti bizalom. Ebből következően főszabályként maga az eljárás sem nyilvános, csak az érintettek, esetleges képviselőik, illetve a pártatlan harmadik fél vesz részt rajta. Az eljárás önkéntességéből fakadóan – és arra való tekintettel, hogy a felek gyakran szeretnék megőrizni a közöttük meglévő jó viszonyt – a felek teljesítési hajlandósága is jóval nagyobb a végrehajtás során, hiszen a vitát lezáró megállapodást saját maguk, egyéni igényeiket egyeztetve kötötték meg, nem pedig egy felülről kimondott ítéletet kell teljesíteniük. [40] A peres eljárás emellett költséges is, gondoljunk csak a szakértői, vagy ügyvédi díjra. Ezen kiadások az alternatív vitarendezés esetén jóval csekélyebbek, az AVR költséghatékonyabb és gyorsabb vitarendezést eredményez a bírósági eljáráshoz képest. Ezen kívül az eljárás konszenzusos jellegéből kifolyólag az ún. „pszichés költség” is lényegesen alacsonyabb, a feleket érő stressz mértéke is kisebb. A bírósági úton történő vitarendezés egyik legnagyobb hátránya az eljárások elhúzódása, a hosszas pereskedési idő. Az alternatív vitarendezés általában sokkal gyorsabb – például a Pénzügyi Békéltető Testület esetében átlagosan 52 nap [41] – lefolyású. Mindig szem előtt kell tartani, hogy minden eset egyedi elbírálást igényel és ehhez azt a vitarendezési mechanizmust kell választani, ami annak a legjobban megfelel. Az AVR eljárások esetében az ügy feletti rendelkezései jog is a feleknél marad, hiszen ők dönthetnek arról, hogy részt kívánnak-e venni az eljárásban, melyik vitarendezési módot szeretnék alkalmazni, valamint mely kérdések megvitatását tartják fontosnak. Az eljárás rugalmassága is előnyként értékelhető a peres úttal szemben, hiszen nem függnek a bíróság leterheltségétől, maga az eljárás is köteletlenebb és kreatívabb, hiszen nem kell figyelembe venni a szigorú formális szabályokat, illetve az eljárás helyét és idejét is a felek jelölhetik ki saját igényeik alapján.

Az alternatív vitarendezésben rejlő erősségeken túl a kifelé ható impulzusokat sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az AVR eljárások képesek enyhíteni az igazságszolgáltatásra nehezedő súlyos terheken és csökkentik a költségeket, ami hozzájárulhat a Kincstár részbeni tehermentesítéséhez. „A jövő kihívása a törvényhozás számára, mind Európában, mind Magyarországon az, hogy létrehozzanak a jogi viták kezelésére szolgáló differenciált vitarendezési mechanizmusokat. Ez azzal jár, hogy a törvényhozónak fel kell ismernie saját felelősségét a társadalom tagjainak egymás közötti és állammal szembeni konfliktusainak megoldásában.” [42]

Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy az alternatív vitamegoldási rendszer sem tökéletes. Annak hátrányai azonban elsősorban az előnyök más szempontból való megközelítésében rejlenek. Az AVR eljárások elsődleges jellemvonása a nagyfokú rugalmasság, azonban ezzel összefüggésben a bírósági eljárás során biztosított garanciák szerepe gyengébb. Mivel az eljárás teljes mértékben önkéntes, ezért elengedhetetlen a felek közti bizalom megléte, hiszen ennek hiányában nincs lehetőség az eljárás megindítására. Nem garantált az ügy befejezése sem, hiszen az eljárás során előfordulhat, hogy a felek nem tudnak kialakítani egy mindkettőjük számára elfogadható kompromisszumot, ebben az esetben pedig az ügy bírói úton való megoldására lehet szükség. Emellett hátrányt jelenthet az is, ha a felek egyenlőtlen helyzetben vannak, hiszen a peres út garanciáinak és biztosítékainak hiányában az előnyösebb pozícióban lévő fél akár a másik számára előnytelen megállapodást is kiharcolhat magának. [43] Mindent egybevetve úgy véljük, hogy az alternatív vitarendezési módok létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg. Ezt támasztja alá az, hogy az utóbbi években számos jogterületen nyílt lehetőség az alkalmazásukra, a gyakorlatban tapasztalható számos előny pedig egyértelműen felülírja a módszer hatékonyságát megkérdőjelezők vélekedéseit.

[21] Szabó Péter: Alternatív jogvita rendezési eljárások, különös tekintettel a Pénzügyi Békéltető Testület működésére, Szakdolgozat, Budapest, 2016., 20. o.

[22] A vádak elsősorban a pénzügyi szolgáltatók felől érkeztek, akik nem voltak kötelesek az eljáráson történő megjelenésre, gyakran erre hivatkozással nem voltak hajlandók alávetni magukat az eljárásnak. A szolgáltatók részéről az együttműködési készség meglehetősen alacsonynak bizonyult.

[23] Az MNB (PBT) honlapja – A PBT története; https://www.mnb.hu/bekeltetes/bemutatkozas/a-pbt- tortenete (2017. 07. 10.)

[24] Az MNB (PBT) honlapja – Pénzügyi Békéltető Testület (PBT); https://www.mnb.hu/archivum/Felugyelet/root/fooldal/pbt (2017. 07.10)

[25] 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról; 96. § (2)

[26] Jelenleg a PBT elnöke: dr. Kovács Erika

[27] 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról; 97. § (3)

[28] Az MNB (PBT) honlapja – Mit tegyünk, ha pénzügyi panaszunk van?;

http://www.mnb.hu/letoltes/mittegyunkpenzugyinc.pdf (2017. 07. 18.)

[29] Jelen dolgozatban a PBT egyéb eljárásainak (például elszámolási ügyekkel kapcsolatos eljárásának) részletezésétől eltekintünk.

[30] Az MNB (PBT) honlapja – Pénzügyi Békéltető Testület; http://www.mnb.hu/letoltes/pbt-nc-2.pdf (2017.07. 08.)

[31] A kérelemnek tartalmaznia kell a fogyasztó nevét, lakóhelyét; az érintett pénzügyi szolgáltató nevét és székhelyét; a fogyasztó álláspontjának rövid leírását és az azt alátámasztandó bizonyítékokat; a fogyasztó nyilatkozatát a vitás ügy rendezésének megkísérléséről; az elutasított panaszt, nyilatkozatot arra nézve, hogy az ügyben közvetítői eljárás vagy polgári peres eljárás nem indult; és a döntésre irányuló konkrét indítványt.

[32] Az MNB (PBT) honlapja – A PBT története; https://www.mnb.hu/bekeltetes/bemutatkozas/a-pbt- tortenete (2017. 07. 10.)

[33] 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról; 96. § (1)

[34] E határidő indokolt esetben ügyenként egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható; E határidőbe természetesen nem számít bele a hiánypótlás időtartama.; 2016-ban az átlagos eljárási idő 52 nap volt.

[35] Gárdos Péter – RÁCZ András: Néhány gondolat a Pénzügyi Békéltető testületről; https://gfmt.hu/cikkek/nehany_gondolat_a_penzugyi_bekelteto_testuletrol.php?lang=hun (2017. 07. 12.)

[36] Gárdos – Rácz i.m.

[37] Jelentés a Pénzügyi Békéltető Testület éves tevékenységéről 2016; 6. o. https://www.mnb.hu/letoltes/pbt-eves-jelentes-2016-vegleges.pdf (2017.  08. 09.)

[38] A-PBT-A-3/2015. Ajánlás; https://alk.mnb.hu/data/cms2431917/keksz_11244903.pdf (2017. 08. 03.)

[39] H-PBT-H-1634/2017. Kötelező határozat; https://alk.mnb.hu/data/cms2453637/keksz_14514494.pdf

(2017. 08. 03.)

[40] Rúzs Molnár Krisztina: Mediáció a munkajogban, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2007., 19-20. o.

[41] Jelentés a Pénzügyi Békéltető Testület éves tevékenységéről 2016; 12. o. https://www.mnb.hu/letoltes/pbt-eves-jelentes-2016-vegleges.pdf (2017.  08. 09.)

---