Az alternatív vitarendezésben rejlő lehetőségek – különös tekintettel a Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységére IV. rész

Szerző: Gerse Márton
Dátum: 2017. november 16.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alternatív vitarendezés által megfelelően biztosítható az anyagi igazságosság érvényesülése, valamint az ügy feletti rendelkezési jog is a feleknél marad. Nem elhanyagolható az alternatív vitarendezés költséghatékony jellege sem, hiszen általa többek között megspórolható az ügyvédi és szakértői díj is.


VI. Egy nagyon jó irány

Napjainkban Magyarországon alternatív vitarendezéssel a bírósági közvetítők, a bíróságon kívüli mediátorok, a pénzügyi és egyéb békéltető testületek, a választottbíróságok, valamint a regisztrációs döntnök foglalkoznak, melyek eljárásai a hosszadalmas és költséges bírósági perekhez képest számtalan előnnyel járnak. Minderre tekintettel nem csoda, hogy az elmúlt néhány esztendő tapasztalatai alapján évente többtízezer esetben sikerrel működnek közre a jogviták békés rendezésében és a felek közötti egyezségek létrehozásában, a vitás ügyek gyorsabb és költségkímélőbb megoldása érdekében, elősegítve a peren kívüli megállapodások elérését. Kezdetét vette egy nagyon jó irány az alternatív vitarendezés népszerűsítését illetően is, melyből 2016-ban többek között a Pénzügyi Békéltető Testület is jelentős mértékben kivette a részét.

[multibox]

1.   Alternatív Vitarendezés Magyarországon Konferencia

Tavaly a Pénzügyi Békéltető Testület önként vállalt kihívást teljesített, melynek keretében a Magyar Nemzeti Bankkal és az Országos Bírósági Hivatallal közösen életre hívta az első olyan magyarországi konferenciát, amely az alternatív vitarendezés teljes spektrumát felölelte és a lehető legszélesebb körben mutatta be az egyes alternatív vitarendezési formákat, az e területen működő szervezeteket, azok helyzetét és elért eredményeit.

Az Alternatív Vitarendezés Magyarországon Konferencia 2016. november 30-án és december 1-jén került megrendezésre, melynek szervezésében és lebonyolításában a Pénzügyi Békéltető Testület jelentős szerepet vállalt,  elősegítve ezzel is az alternatív vitarendezési kultúra fejlődését, elterjesztését, népszerűsítését, valamint az ezzel foglalkozó szervezetek tevékenységének további szakmai és társadalmi támogatását.

A konferencia elsődleges célja az volt, hogy átfogó képet adjon az alternatív vitarendezés magyarországi jelenlegi helyzetéről, annak történeti előzményeiről, illetve az elért eredményekről. A konferencia célkitűzései között szerepelt az is, hogy a magyar alternatív vitarendezéssel foglalkozó szervezetek, a bírósági és a bíróságon kívüli közvetítők, a békéltetők, a választottbíróságok és a regisztrációs döntnök jobban megismerhessék egymás tevékenységét, feladatát  és  céljait,  és  hogy  ezek  a  jövőben egymással  szorosabb  kapcsolatba  kerüljenek, egymást rendszeresen tájékoztassák, és megvalósuljon közöttük egyfajta szakmai tapasztalatcsere. [65] Természetesen a konferencia nem titkolt célja volt az is, hogy az alternatív vitarendezést megismertesse és népszerűsítse a hétköznapi emberek körében,  segítve  őket abban, hogy az  egyes alternatív vitarendezési lehetőségeket  megismerve felelősen tudjanak dönteni a tekintetben, hogy ügyeik kapcsán mikor melyik alternatív vitarendezési szervezetet érdemes igénybe venniük.

Dr. Kovács Erika, a Pénzügy Békéltető Testület elnöke a konferencián beszámolt a PBT működéséről, előadta, hogy a pénzügyi békéltetés folyamatában a Testület feladatát tekintve joghelyzetet tár fel, közvetít, valamint pénzügyi ismeretterjesztést is végez. Elsődleges célja a felek közötti konszenzus létrehozása, de ha jogsértés van és a felek között nincs megállapodás, akkor döntést hoz. Tapasztalatai alapján egyre több olyan kérelem érkezik a Testülethez, mely minden szempontból alkalmas eljárás megindítására és érdemi lefolytatására, amely a pénzügyi tudatosság növekedését mutatja.[66]

A konferenciát hatalmas érdeklődés fogadta, azon 270 fő vett részt, akik közel 100 szervezet képviseletében voltak jelen. A felkért előadók névsora, az esemény helyszíne, a programok, valamint a szervező és támogatók szakmai elismertsége is jelentős mértékben hozzájárultak a rendezvény színvonalának emeléséhez. A sajtó részéről szintén nagyban megélénkült az érdeklődés mind a téma, mind pedig a konferencia irányában, ami reményeink szerint hozzá fog járulni az alternatív vitarendezéssel foglalkozó szervezetek ismertségének növeléséhez és az effajta vitarendezési formák népszerűsítéséhez.

2.   Országos Alternatív Vitarendezési Verseny

2017. március 17-én, Budapesten került megrendezésre az első országos alternatív vitarendezési verseny az European Law Students’ Association (ELSA) Hungary és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. A rangos hazai vetélkedő a Pénzügyi Békéltető Testület és a Réti, Antall és Társai PwC Legal Ügyvédi Iroda támogatását is élvezte. A verseny védnöke Prof. Dr. Kecskés László, az MKIK mellett szervezett Választottbíróság elnöke, az MTA levelező tagja, a PTE ÁJK dékánja volt.

A verseny célja egyfelől az volt, hogy a joghallgatók egyetemi tanulmányaikat kiegészítve, a modern piaci igényeknek megfelelő gyakorlati készségekkel gazdagodjanak, melyeket később eredményesen alkalmazhatnak majd az üzleti tárgyalásokon vagy a hétköznapokban, másfelől az, hogy a szervezők a meghívott résztvevők számára, a verseny üléseinek nyilvánossá tételével betekintést nyújtsanak az alternatív vitarendezési módszereket alkalmazó tárgyalások világába, ezzel is népszerűsítve a jogászi és üzleti körökben az alternatív vitarendezést.

Az ELSA-BKIK Alternatív Vitarendezési Versenyre valamennyi magyarországi egyetem állam- és jogtudományi karának hallgatója nevezhetett 2-2 fős csapatokban. A versenyre több mint 100 diák jelentkezett, akik közül 40 főt (20 csapatot) válogattak be az országos megmérettetésre.

A verseny során a csapatok egymástól kölcsönösen tanulva mérhették össze képességeiket valósághű környezetben, egy statuált közvetlen üzleti tárgyaláson, melyben a cél nem a saját véleményük uralomra juttatása, hanem sokkal inkább az egymás érdekei felé történő kölcsönös közelítés, melynek eredményeként a felek olyan megállapodást érhetnek el, amely mindkét fél számára kedvező, s amelyet a későbbiekben maguktól be is fognak tartani.

A versenyzőknek két, a nemzetközi ügyvédi irodák gyakorlatából átemelt vitás esetet kellett megoldaniuk, a polgári és gazdasági anyagi jogi ismereteik mellett az alternatív vitarendezési módszerek közül – a vitarendezés első lépcsőjének számító – tárgyalásos módszert alkalmazva. A verseny első feladata egy adás-vétel lebonyolítása volt, melyben egy magyar akart megvásárolni egy német vállalatot. A feleknek számos problémás kérdésben kellett megállapodniuk. Meg kellett egyezniük a banki finanszírozás kérdésében; abban, hogy a német cég  tulajdonosának  fia megtarthatja-e  korábbi  pozícióját;  egy  leányvállalat  helyzetéről;  a licenszelt technológia sorsáról; illetve végső soron a feleknek meg kellett egyezniük egy kompromisszumos árban. Az elődöntőbe jutott négy csapat feladata egy magyar és német cég között fennállt kizárólagos forgalmazási szerződés felbontásával kapcsolatos elszámolási jogvitában történő egyezség létrehozása volt, melyben a feleknek meg kellett állapodniuk egy lehetséges közös megegyezéses megszüntetés főbb feltételeiben és annak lényegi pontjaiban, illetve. Mindkét feladat során a tárgyalás előtt néhány perccel megkapott „bizalmas információk” okoztak igazán nagy csavart a versenyzőknek, ugyanis ezek olyan tényeket tartalmaztak, amelyek teljesen felboríthatták a felek előre kialakított elképzeléseit és érvelési logikáját.

Tapasztalatom szerint a versenyen történő részvétel valóban rendkívül hasznos volt, hiszen amellett, hogy valóban olyan gyakorlati készségeket sajátíthattunk el a versenyen történő részvétel során, amelyre máshol nemigen lett volna lehetőségünk, s amelyeket a jövőben biztosan kamatoztathatunk majd, a dobogó első három helyén végzett csapat jutalma is jelentős volt. A helyezettek választásuk szerint az MNB Pénzügyi Békéltető Testületénél; a Réti, Antall és Társai PwC Legal Ügyvédi Irodánál vagy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál tölthetik le gyakorlati idejüket.

VII. Záró gondolatok

Kiinduló hipotézisünket – miszerint az alternatív vitarendezésé a jövő, illetve az AVR-ben megjelenő előnyök a (pénzügyi) fogyasztóvédelemben a leghangsúlyosabbak – úgy gondoljuk, hogy dolgozatunkban megfelelő módon alátámasztottuk.   A Pénzügyi Békéltető Testület működésének és eljárásnak áttekintése, valamint néhány – a joggyakorlatából vett – eset elemzése után arra a következtetésre jutottunk, hogy a fogyasztók számára ez a konfliktuskezelési mód a hagyományos bírói úton történő vitarendezésre képest számtalan előnyt kínál. Reményeink szerint sikerült megfelelően hangsúlyoznunk azt, hogy az alternatív vitarendezési eljárások előnyét elsődlegesen a fogyasztói jogvitában érdekelt felek közötti egyezség létrehozásában látjuk, hiszen nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az alternatív vitarendezés eredményeként egy felülről érkező ítélet helyett a felek között konszenzus jön létre, amelynek kialakítása során figyelembe vették saját érdekeiket és igényeiket. Mindemellett hangsúlyoznánk, hogy az alternatív vitarendezés által megfelelően biztosítható az anyagi igazságosság érvényesülése, valamint az ügy feletti rendelkezési jog is a feleknél marad. Nem elhanyagolható az alternatív vitarendezés költséghatékony jellege sem, hiszen általa többek között megspórolható az ügyvédi és szakértői díj is. Továbbá előnyként értékelhető az is, hogy a sokszor hosszú évekig elhúzódó pereskedésekkel szemben az alternatív vitarendezési módok alkalmazása által a konfliktus-feloldási idő jelentősen megrövidül.

Alternatív vitarendezés útján történő hatékony igényérvényesítés azonban csakis ott lehetséges, ahol ezek az eljárások jelen vannak, működési kereteik biztosított, és megfelelően vannak működtetve.  Dolgozatunkban „Az Európai Unió szerepe” cím alatt ismertetettek alapján egyértelműen látszik, hogy az alternatív vitarendezés elterjedésében jelentős szerepet játszik az Európai Unió, és közösségi szinten is kiemelt preferenciaként kezelik az AVR elterjedését. Magyarország az európai trendeket követve, az Unió által megfogalmazott elvárásoknak eleget téve megteremtette az alternatív vitarendezési módok alkalmazásának lehetőségét, a Pénzügyi Békéltető Testület 2011-es felállításával pedig létrejött a pénzügyi fogyasztóvédelem eredményességét biztosító fórum is. Az állam ezzel megteremtette az alternatív vitarendezés alkalmazásának lehetőségét. A módszer a jogalkalmazás során érdemesnek bizonyult a szélesebb körben történő terjesztésre, a módszert alkalmazók már felismerték annak létjogosultságát, azonban a fogyasztók részéről az alternatív vitarendezés – és a PBT – hazai ismertsége rendkívül alacsony.

Ahhoz, hogy a jogszabályok hatékonyak lehessenek, szükségszerű, hogy széles körben ismertté is váljanak az emberek számára. Sajnos az alternatív vitarendezési eljárások nem elég népszerűek, mert a fogyasztók egy része egyáltalán nem, más része csak felszínesen ismeri a jogait. Sajnálatos módon a magyar fogyasztók pénzügyi kultúrája nem megfelelő, a fogyasztók többsége az alapvető pénzügyi fogalmakkal és mechanizmusokkal sincs tisztában. A pénzügyi kultúra fejlesztése tehát elengedhetetlen. Átfogó megoldásnak kellene születni arra vonatkozóan, hogy a fogyasztók minél szélesebb körűen megismerhessék jogaikat, és lehetőségeiket az igényérvényesítés terén. Erre vonatkozóan igyekeztünk javaslatokat megfogalmazni,  amelyek   véleményünk   szerint megoldást  jelenthetnek,   vagy   legalább segíthetnek   az   alternatív   vitarendezés  népszerűsítésében,   illetve   a   pénzügyi   kultúra fejlesztésében. Szükségesnek tartjuk, hogy a fogyasztók számára is nyilvánvalóvá váljon, hogy a bírói út mellett az alternatív vitarendezési módszerek is igénybe vehetőek a konfliktusok kezelése érdekében.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Emellett fontos, hogy az eljárások igénybevételének lehetősége is egyszerűsödjön. Ahhoz, hogy az alternatív vitarendezési eljárások hatékonyak legyenek, természetesen a fogyasztón kívül a vitában érintett másik félnek – a pénzügyi szolgáltatónak is – hajlandónak kell lennie az eljárásban való részvételre. Az együttműködési kötelezettség már önmagában jelentős mértékben hozzájárul az alternatív vitarendezési eljárások eredményességének növeléséhez, azonban – ahogy azt dolgozatunk javaslatai között megfogalmaztuk – a cél az alávetési nyilatkozatok számának növelése, illetve a kötelező jogszabályi alávetés fokozatosan történő kiterjesztése kell, hogy legyen. Mindezek mellett nagyon fontos az, hogy az egyezség létrehozását elősegítő személyek – jogászok, közgazdászok – kellően felkészültek legyenek, megfelelő szakértelemmel rendelkezzenek a viták hatékony feloldása érdekében. Ennek érdekében egyrészt szükség lenne az egyetemeken az alternatív vitarendezés kötelező tananyag részeként történő oktatására, másrészt pedig fontos lenne, hogy az alternatív vitarendezési eljárásokat lefolytató személyek folyamatosan képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Reményeink szerint az alternatív vitarendezés népszerűsödésével párhuzamosan a jövőben sokat fog még javulni a helyzet a fogyasztói jogok célzatosabb ismertetése, a tudatos fogyasztóvá nevelés jelensége és az igényérvényesítés lehetőségeiről történő széleskörű tájékoztatás terén is.

Örömmel tapasztaltuk azt, hogy az utóbbi években számos kezdeményezés indult az alternatív vitarendezés népszerűsítése érdekében, mint például az említett konferencia és verseny. E rendezvények elsődlegesen a jogásztársadalomnak szóltak, azonban nem titkolt céljuk volt az is, hogy az alternatív vitarendezést megismertessék és népszerűsítsék a „hétköznapi emberek” körében. A sajtó részéről hatalmas volt az érdeklődés mind a téma, mind pedig a rendezvények irányában, ami reményeink szerint hozzá fog járulni az alternatív vitarendezéssel foglalkozó szervezetek ismertségének növeléséhez és e vitarendezési formák népszerűsítéséhez.

Összességében úgy véljük, hogy az alternatív vitarendezésben hatalmas a potenciál, számos lehetőség rejlik benne. Azt sem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy a távoli jövőben, bizonyos jogterületeken az alternatív vitarendezési módok a bírósági eljárások szerepét is át fogják venni, hiszen, ahogy azt a sokat emlegetett mondás is tartja, „a legrosszabb egyezség is jobb, mint a legjobb ítélet.”

[65] Alternatív Vitarendezés Magyarországon Konferencia programterve; https://www.mnb.hu/letoltes/avr- konferencia-programterv-vegleges.pdf (2017. 08. 09.)

[66] Jelentés a Pénzügyi Békéltető Testület éves tevékenységéről 2016; 69-76. o., https://www.mnb.hu/letoltes/pbt-eves-jelentes-2016-vegleges.pdf (2017.  07. 02.)

Kapcsolódó cikkek:


Fókuszban az új generáció
2018. december 7.

Fókuszban az új generáció

A magyar bírósági szervezet kiemelten figyel az új generációra, a 2019-es képzési koncepció komplexen foglakozik a fogalmazók, bírósági titkárok és bírák képzésével, de a fiatalok a tudományos munka területén és nemzetközi szinten is kipróbálhatják magukat – hangsúlyozta köszöntőjében Dr. Gyarmathy Judit, az OBH elnökhelyettese a Consilium Peritorium alkalmából tartott ünnepségen.

Minél szigorúbb szabályozás, annál nyíltabb internet?
2018. november 8.

Minél szigorúbb szabályozás, annál nyíltabb internet?

Félő, hogy a netsemlegesség eltörlése demotiváló tényező lesz a versenyhelyzet megteremtésében. Nagy valószínűséggel sosem jut a tudomásunkra, milyen ötletek nem tudtak valóra válni, milyen vállalatok nem tudtak piacra jutni a netsemlegesség eltörlése következtében.

Az emberi embrió jogi helyzete
2018. október 2.

Az emberi embrió jogi helyzete

A cikk szerzője szerint a jogalkotónak kimerítően szabályoznia kellene az emberi embrióval kapcsolatos kutatás és bioetikai kérdések feltételeit. A legtöbb esetben ugyanis a jog nem képes kellően lépést tartani a tudományos fejlődés lehetőségeivel.