Az év joghallgató tehetsége – Jogászdíj 2022-2023


A VI. Wolters Kluwer Jogászdíj 8 kategóriájának nyertesei olyan pályázatokkal indultak, melyek büszkévé tehetik a jogásztársadalmat, inspirációt nyújthatnak a szakmai közösségnek, és példaképet állíthatnak az eljövendő jogászoknak. A cikkben a kategóriagyőztes pályázatának rövid kivonata olvasható a bírálóbizottság értékelésével, és a díjazottal készített interjúval együtt.

A pályázat címe: Uniós platformszabályozás komplex szemlélettel

A díjazott: Bálint János – Mentor:  Dr. Gosztonyi Gergely

A díjazott a pályázatáról:  

Bálint János

2023 nyarán szereztem meg jogi diplomámat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Mindig is érdekeltek az új technológiák által jelentett társadalmi kihívások, valamint a rájuk adható jogalkotói és jogalkalmazói megoldások. Ennek megfelelően szabadon választható kurzusaimat az elektronikus kereskedelem, média- és versenyjog, az adatvédelem, adatgazdaság és adatvagyon, valamint az internet és a mesterséges intelligencia szabályozásának témakörében teljesítettem.  

A 2021–2022-es tanévben tagja voltam a Monroe E. Price Media Law Moot Court nemzetközi médiajogi és szólásszabadsági perbeszédversenyen részt vevő ELTE ÁJK csapatnak, amely a regionális döntőn 3. helyezést ért el, és elnyerte a Best Memorial díjat is. Ezen túlmenően egyéniben nekem ítélte a nemzetközi jogászokból álló zsűri a legjobb szóbeli teljesítményért járó Best Oralist díjat is. Ezzel bejutottunk a világ legjobb 24 csapata közé a University of Oxford által szervezett Világdöntőbe, ahol az előkelő 10. helyezést szereztük meg. A fiktív jogeset számos aktuális kérdés megvizsgálására adott lehetőséget, mint például letilthatja-e egy közösségimédia-oldal egy adott ország elnökét vagy prominens influencerét, vagy mennyiben tekinthetők jogforrásnak egy közösségimédia-oldal közösségi alapelvei. Az eset megoldása közben megismerkedhettem a nemzetközi emberi jogi bíróságok jogesetalapú ítélkezési gyakorlatával, valamint az írásbeli beadványok szerkesztése és a szóbeli védés során magas fokú és biztos angol nyelvismeretre is szert tehettem.  

Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasként a 36. OTDK Infokommunikációs Jogi Tagozatán „Platformszabályozás az online szólásszabadság védelmében” címmel bemutatott dolgozatomat különdíjban részesítette a zsűri. Az elkészült pályamű az NMHH által hírközlési és médiajogi témakörben OTDK dolgozatok elismerésére meghirdetett pályázaton is díjazásban részesült. Dolgozatomban kiterjedt magyar és nemzetközi szakirodalom, európai uniós bírósági és versenyhatósági esetek feldolgozásával elemeztem az online platformok szólásszabadságra gyakorolt hatásait, a digitális piacokon elfoglalt dominanciájuk kialakulását, valamint a DSA és DMA rendelkezéseit. Az uniós platformszabályozás és az online szólásszabadság kölcsönhatását elemző dolgozatommal pedig az Országgyűlés elnöke, az igazságügyi miniszter és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője által meghirdetett, „Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban” című pályázat 1. helyét nyertem el.  

Az egyetem mellett már korán, másodéves koromtól kezdve vállaltam tartósan gyakornoki munkát, először egy nemzetközi televíziós vállalat jogi osztályán, majd egy nemzetközi ügyvédi iroda technológiai és médiajoggal foglalkozó részlegén. Ez utóbbi helyen megismerkedhettem az adatvédelem gyakorlati oldalával, proaktívan követhettem az új technológiák szabályozására kialakulófélben lévő uniós és hazai jogszabályokat, hatósági és bírósági gyakorlatot, valamint több cikk és prezentáció elkészítésében is közreműködhettem. A sikeres záróvizsgákat követően szintén itt kezdtem meg ügyvédjelölti karrieremet, folytatva a közös munkát.  

2023 szeptemberében kezdtem meg doktori tanulmányaimat az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolában, kutatási témám címe az „Uniós platformszabályozás: társadalmi kihívások a 21. században”. Joghallgatóként tudományos tevékenységem alapján a kialakulófélben lévő „platformjog” vagy „felhasználóvédelmi jog” alapvető jellemzőjeként azonosítottam a konvergenciát, vagyis a klasszikus jogágak közötti határok elmosódását. Doktori kutatásom célja az eddigi kutatásom kiterjesztése olyan új jogterületekre, mint az adatvédelem és a fogyasztóvédelem, valamint az olyan kérdéskörök részletes vizsgálata, mint a sötét mintázatok, valamint a generatív mesterségesintelligencia-megoldások. 

A bírálóbizottság a jelöltről: 

A jelölt az ELSA Budapest diákszervezetben segítette a joghallgatók kapcsolatépítését és karrierlehetőségeit, mellette pedig egyetemi évei alatt számos innovatív megoldást és ötletet dolgozott ki, valamint digitális készségeket fejlesztett. Kutatásaiban az online platformok felelősségét és a tartalommoderáció kérdéseit vizsgálta, valamint versenyjogi és közgazdaságtani szempontból is elemezte a technológiai óriások hatását az online szólásszabadságra. Számos versenyen és pályázaton nyert elismeréseket. Doktori tanulmányait idén az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolán kezdte meg, ahol az „Uniós platformszabályozás: társadalmi kihívások a 21. században” című kutatását folytatja. Célja a kutatás kiterjesztése új jogterületekre, valamint olyan kérdéskörök részletes vizsgálata, mint a sötét mintázatok és a generatív mesterségesintelligencia-megoldások. A Jelölt eddigi eredményei, elszántsága és ambíciója alapján érdemes a Jogászdíj elnyerésére, hiszen munkássága és tevékenységei jelentős mértékben hozzájárulnak a jogászi közösség fejlődéséhez. 

A díjat átadta: Prof. Dr. Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora 


A NYERTEST KÉRDEZTÜK


A pályázatoddal kapcsolatban említetted, hogy az egyetem mellett már másodéves korodtól kezdve tartósan vállaltál gyakornoki munkát. Mi az, ami motivációt ad számodra, hogy többet letegyél az asztalra, mint az átlaghallgató? 

Úgy gondolom, ilyenkor nagyon hasznos megalapozni már egy szakmai életutat. Nagyon sok lehetőség, szakmai és tanulmányi programok vannak, amelyeket az egyetem és az egyetemen kívüli szakmai szervezetek, illetve irodák ajánlanak a hallgatók számára. Igyekeztem már az egyetemi éveim alatt mindenfajta tanulmányi tevékenységből kivenni a részemet, mint például perbeszédversenyek, publikációk, és a már említett szakmai gyakorlatok. Minden joghallgatót arra buzdítanék, hogy érdemes ilyen irányba elmozdulnia. 

Az uniós platformszabályozást választottad a pályázati anyagodban, ami nem egy tipikus ágazat. Mi jelentette a szakmai kihívást számodra ebben a témakörben?  

Az uniós platformjog egy nagyon aktuális kérdéskör, mindannyiunkat érinti, hiszen regisztrálunk online platformokra, és napi szinten, az újabb generáció már inkább óránként használja azt. A vonatkozó jogi keretek jelenleg a formálódás szakaszában vannak, így szerintem lehetőség van arra, hogy mi is hozzárakjunk a kialakulóban lévő jogi szabályozáshoz, illetve, hogy azt időben megértsük, és a jövőben hozzáértőként tudjunk megszólalni a témában. 

Mi a célkitűzésed a közeljövőben? 

Az ügyvédi szakvizsgát három éven belül szeretném letenni, a PhD-szakdolgozatomat pedig négy éven belül megvédeni. Úgy gondolom, az ügyvédi pályán helyezkednék el, azonban az akadémiai életben is aktívan részt kívánok majd venni. 

A Wolters Kluwer Jogászdíj kiadvány teljes egészében ingyenesen letölthető innen.



Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Amikor a mesterséges intelligencia megmérgezi magát: a beazonosíthatatlan szintetikus adatok problémája

A generatív mesterséges intelligencia terjedése maga után vonta a nem ember által létrehozott képek, szövegek videók rohamos elszaporodását is. Egyes új kutatások arra utalnak, hogy az ilyen „szintetikus adatok felhasználása új GAI (Generative artificial intelligence, azaz generatív mesterséges intelligencia) modellek tanítása során katasztrofális következményekkel járhat. Ez még inkább sürgetővé teszi a mesterségesen generált tartalmak explicit jelölésének kötelezettségét, amennyiben a jövőben továbbra is profitálni szeretnénk az MI nyújtotta gazdasági és társadalmi előnyökből.

2024. július 12.

Augusztus 1-jén hatályba lép az EU AI Act

2024. július 12-én kihirdették az Európai Parlament Hivatalos Lapjában a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt (AI Act), amely úgy ad lendületet az innovációnak, hogy közben garantálja biztonságunkat és alapvető jogainkat. A jogszabály 20 nap múlva, augusztus 1-jén lép hatályba, fokozatosan kell alkalmazni, de 24 hónap múlva már minden tagországban be kell tartani a rendelkezéseit.