Az MI technológiával megtámogatott legaltech alkalmazások mind a jogi ügyvitelben, mind pedig a jogi megfelelési (compliance) projektekben arra adnak lehetőséget, hogy a jogászok kevesebb idő alatt pontosabb, adatvezérelt szemléletű, színvonalasabb szakmai válaszokat tudjanak nyújtani az ügyfeleiknek.
A technológia a jogi szakma részévé vált, az ügyvédek 87%-a szerint hatékonyabbá tette mindennapi munkáját. Ennek ellenére csupán kevesebb, mint a fele (46%) véli úgy, hogy teljes mértékben ki is használja a technológiában rejlő lehetőségeket (A jövő jogásza kutatás 2023)
A felmérésből kitűnik, hogy az IT beruházás legnagyobb akadálya szervezeti jellegű (44%), az ügyvédi irodák egy része ugyanis ragaszkodik a megszokott módszerekhez, belső folyamatokhoz és a lassú döntéshozatalhoz. További akadályt jelent a költség (10%), illetve a kellő készségek, ismeretek hiánya.
A technológia bevezetésének nyilvánvaló akadályai ellenére az ügyvédi irodák és a jogi osztályok többsége (58%) az elkövetkező években növelné az IT beruházásokra szánt összeget.
Interjúnkban Szabó Orsolyát, az InvestCEE LegalTech Consultancy legaltech tanácsadóját kérdezzük.
Mit jelent ma hazánkban a legaltech kifejezés? Milyen technológiai hátteret, IT beruházásokat sorolnak a legaltech eszközök közé?
Olyan technológiai megoldásokra érdemes a “legaltech” alatt gondolni, amiket kifejezetten jogi munkafolyamatok optimalizálására fejlesztettek. Elsősorban tehát jogász felhasználók részére, de tágabb értelemben vett jogi csapatokra is gondolhatunk, mert előfordulhat, hogy más végzettséggel bíró kollégák is használni fogják ezeket az eszközöket, jogi környezetben. Azért szükséges ezt a felhasználói kört elkülöníteni az egyéb IT beruházásoktól, mert a jogi feladatköröket sajátos szakmaiság jellemzi. Egészen mások a vállalati jogtanácsosok munkavégzéssel kapcsolatos igényei, mint az üzleti operáció egyéb osztályain dolgozó kollégáké. Például sok szervezet ismeri a ticketing rendszereket vagy hasonló agilis projektmenedzsment megoldásokat. Egy jogi ügyviteli rendszer azonban igazodik a jogászok hétköznapi munkaszervezéséhez, gondolkodásmódjához, és így elkerülhető, hogy mondjuk a sales vagy logisztikai csapat munkamodelljét erőltessük rá a jogi osztályra (miközben hatékonyságot várunk tőlük). Összességében tehát a “legaltech” olyan IT, ami tekintettel van a jogászok feladatköreire, munkavégzési szokásaira és éppen ezekben a sajátos szakmai folyamatokban tud hatékonyságot, precizitást, hozzáadott értéket teremtő eszközzé válni.
Hogyan látja a jogi szakma digitalizációs „érettségét” jelenleg Magyarországon? Milyen technológiai beruházások, IT fejlesztések történnek jellemzően az ügyvédi irodáknál, jogi osztályokon?
A digitális érettséget véleményem szerint folyamatában érdemes látni. A hagyományos jogi funkció elsősorban a kockázatok elkerülésére és/vagy azok kezelésére összpontosít, és ez a reaktív jellegű gondolkodásmód nem sok teret enged az innovációnak, bár kétségkívül ez a kiindulási pontunk. Így a jogi szakma digitalizációs érettségét itthon (és a régiónkban) nemcsak a digitális beruházásokra, fejlesztésekre való hajlandóság alapján mérjük – amiben egyébként nem állunk rosszul, de van egy további, szemléletváltásra irányuló szempontunk is – ami keményebb dió. Ugyanis a reaktív, ügyféligényt kiszolgáló jogászi attitűdöt továbbgondolva megérkezhetünk a proaktív, az ügyfelek számára stratégiai előnyöket létrehozó jogi szolgáltatásokhoz is. Ahol a jogász nem “szükséges rossz” és kötelező költség, hanem értékteremtő partner, sajátos tudás- és eszköztárral. Én úgy látom, hogy a hagyományos jogi funkciót alátámasztó legaltech beruházások már széles körben zajlanak (pld. ügyviteli szoftverek beszerzése). Az ügyfelekkel való stratégiai partnerséget is lehetővé tevő eszközök (pld. iratautomatizáció, digitális szerződéskezelés, vagy akár az okoskeresést és adatstrukturálást elősegítő analitikai megoldások) bevezetése egyelőre még szűkebb kört érint és inkább vállalati jogi osztályokra jellemző.
dr. Szabó Orsolya, legaltech tanácsadó (InvestCEE LegalTech Consultancy)
Mi az akadálya annak, hogy a technológiai innovációk nagyobb teret nyerjenek?
Véleményem szerint biztonságkeresés, kivárás és a helyzetfelismerés hiánya jöhet itt szóba. A hagyományos jogi funkció még sok esetben jól működik, például a járvány által érintett évek alatt is – a szakmájukat tekintve – a jogászok jellemzően nem kerültek hátrányos helyzetbe. Több-kevesebb nehézség árán, de sikeresen létrehozták a digitális munkakörnyezetet. További innovációhoz viszont fontos lenne felismerni, hogy melyek azok az új jogi szerepek, feladatok és felelősségi körök, amelyek 5-10-20 évvel ezelőtt még nem léteztek. Ilyenek például az adatelemzéssel kapcsolatos jogi lehetőségek – szerződéses, compliance, egyéb munkafolyamatokban, de a jogi-üzleti kommunikáció, együttműködés is új távlatokat tartogat azok számára, akik ezt észreveszik.
Milyen előnyei lehetnek a legaltech eszközök alkalmazásának ügyvédi irodák, jogi osztályok esetében?
A hatékonyság elcsépelt, de mindenképpen kulcsszó, ez alatt pedig azt értem, hogy a gondosan megválasztott jogi technológiák bevezetésével minőségi idő szabadítható fel a mindennapokban. Egyrészt olyan szakmai tevékenységekre, amiket egyébként is priorizálni kellene – például időt nyerhetünk elmélyült jogi elemzésre, fontos döntések meghozatalára vagy ügyfélkapcsolatok ápolására (rutin adminisztratív feladatok ellátása helyett). Másrészt olyan életterületekre is több idő és figyelem juthat, ami az életminőségünket emeli, gondolok itt magánéleti kapcsolatokra, sportra, egészséges életmódra. Egy jó vezető vagy döntéshozó (ügyvédi irodában és jogi osztályok esetében is) felismeri a technológia önmagán túlmutató előnyeit és az okos eszközöket a csapata szolgálatába állítja. A legnagyobb előny végső soron csak valami olyasmi lehet, hogy a legaltech kiváló szakmai közösségeket támogat, ahol jó dolgozni.
Vegyen részt a Wolters Kluwer Legal Meetup sorozatának következő alkalmán! Részletekért kattintson ide!
Mondana gyakorlati példákat arra, hogy a jogi munkafolyamatokat hogyan támogatnák a digitális megoldások? (Jogi adatközpont, iratsablonok automatizálása, okos szerződéskezelés, automatizált dokumentumkészítés, okos adatkeresés, rendszerezés és adatelemzés, digitális szerződéskötés stb.)
Remek gyakorlati példákat tudok megosztani a korábbi projektjeinkből, de azt is el kell mondanom, hogy nagyban segíti a digitális megoldások bevezetését, ha valamilyen ötlettel, elképzeléssel, vízióval keresnek meg minket. Ez a kezdeményezés a gyakorló jogászok részéről azért fontos, mert így már valamilyen meglévő igényre, valós kihívásra keresünk megoldást – hiszen sikeres digitális átállást elérni csak olyan jogi munkafolyamatokban lehet, ahol korábban már tapasztaltunk valamilyen elakadást, nehézséget, amin változtatni szeretnénk.
A Škoda autógyár cseh jogászai például nehezen tudták nyomon követni az üzleti osztályokról beáramló szerteágazó feladatokat, átlátni a peres eljárások teendőit, továbbá akadozott a jog-üzlet közötti kommunikáció és a jogi munkafolyamatokról is gyakorlatilag lehetetlen volt valós idejű kimutatásokat összeállítani a vezetőség részére. Ezt a kaotikus jogi operációt kezelték igen eredményesen egy ügyviteli jogi adatközpont bevezetésével.
A digitális tömeges szerződéskötés nagy segítség volt annak a regionális futárszolgálatnak, amely egy 32-lépcsős papír alapú folyamat helyett olyan online platformra hívta meg e-aláírásra a partnereit, ahol egyébként a szerződések sablonjait is tárolta, egy dashbordon nyomon tudta követni az aláírási folyamat egészét, és elektronikus formában archiválta is az időbélyeggel ellátott dokumentumokat.
Az ügyvédi irodák működésében jellemzően nagy támogatást jelent egy olyan ügyviteli és egyben kooperációs platform, ami ügyfél adatbázisként, projektvezetési felületként, email- és dokumentumkezelésben, munkaidő-nyilvántartásban és számlázásban is megállja a helyét.
A dokumentum automatizáció pedig mind ügyvédi irodák, mind pedig vállalati jogi osztályok kedvelt megoldása, hiszen az automatizált iratsablonok nemcsak gyorsabbá, de pontosabbá is teszik az iratszerkesztést. Ráadásul az így előkészített, választható szövegblokkokat tartalmazó iratsablonokból saját dokumentum portálokat is létre lehet hozni, amelyek front-end felületként az ügyfelek rendelkezésére állnak (például a vállalati intraneten), a back-end szerkesztési felületről pedig folyamatosan frissíthetőek a jogászok által (például jogszabályváltozás esetén). A FujiRebio vállalat belga jogi csapatát például egy ilyen dokumentum portál létrehozásában segítettük, ezzel biztosítva, hogy az üzleti osztályon dolgozó kollégáik mindig hozzáférjenek a naprakész szerződéses sablonokhoz.
Az MI előnyeiből milyen mértékben, és mely területeken tudna profitálni a jogi ágazat?
Ügyvédi irodák és vállalati jogi osztályok részéről egyaránt tapasztalunk kíváncsiságot és bizonytalanságot az MI konkrét, hétköznapi felhasználása tekintetében. Az MI technológiával megtámogatott legaltech alkalmazások mind a jogi ügyvitelben, mind pedig a jogi megfelelési (compliance) projektekben arra adnak lehetőséget, hogy a jogászok kevesebb idő alatt pontosabb, adatvezérelt szemléletű, színvonalasabb szakmai válaszokat tudjanak nyújtani az ügyfeleiknek.
Az MI felhasználási lehetőségei a jogi területen is sokrétűek. Az okoskeresést, adatstrukturálást, adatelemzést segítő, hagyományos MI funkciók, valamint az új távlatokat megnyitó, generatív MI funkciók is kiaknázhatóak a jogi ágazatban. A jogászok (és ügyfeleik) hétköznapi munkafolyamatait például nagyban elősegíthetik olyan feladatkörökben, mint az átvilágítási, jogi audit projektek, irattárak kutatása, szerződés management, peres ügyek kezelése (tényekre alapuló prediktív analitika), adatbányászat (versenyjog, szellemi tulajdonjog projektekben), jogi költségek kezelése, vagy akár tudásmenedzsment szervezeti szinten.
Véleményem szerint igencsak indokolt a generatív MI megoldások körültekintő, óvatos alkalmazása. Ugyanakkor nagy bizalommal vagyok az olyan szolgáltatói partnereink iránt, akik a saját biztonságos felületeikbe integrálták például a ChatGPT funkciókat. Így megoldották azt, hogy “cseveghessünk” a saját dokumentumainkkal, rákérdezzünk adattartalomra vagy összefoglalót kérjünk egy szerződésről, ugyanakkor ne lépjünk ki a biztonságos (ISO/IEC 27001:2013 tanúsítvánnyal rendelkező) szerződéskezelő adatbázisból. Ez az MI funkció nem elérhető, ha a ChatGPT nyilvános verzióját használja valaki, de jó példa arra, hogy milyen kreatív megoldások állnak a jogászok rendelkezésére már jelenleg is.
Sok jogi szakember attól tart, hogy az MI miatt elveszítheti a munkáját. Ám úgy tűnik – legalábbis nemzetközi viszonylatban -, hogy új jogi feladatkörök jönnek létre, pl. legal operations manager, legal change manager, legal solutions engineer, legal innovation manager. Hogyan látja, hol tart Magyarország ezen a téren?
Meglátásom szerint az MI térnyerése valóságos veszély lehet a munkavállalókra nézve, a legtöbb (jogi és nem jogi) munkakörben – korábban optimistább voltam ebben a kérdésben, de most úgy látom, sokkal komolyabban kell venni ezt az eshetőséget. Ami a jogi pályát illeti, az új feladatkörök valóban alternatív szakmai útvonalat jelenthetnek egyesek számára, de ha a bevezetett technológiák miatt a korábbi mondjuk 25 fős jogi csapat helyett már csak 15 jogászra lesz szükség a vállalatnál, akkor mégis megalapozott lehet a félelem. Ezt most még nem tudjuk, itthon és máshol is egyelőre gyerekcipőben jár az MI bevezetése, szabályozása, így most sajátos időablakban vagyunk szerintem. Ez egy felkészülési időszak, amikor vezetői és munkavállalói szinten egyaránt elgondolkodhatunk azon, hogy számunkra mi hordoz valós értéket, miben vagyunk igazán tehetségesek, milyen szakmai közösséghez kívánunk tartozni, miben kellene továbbképezni magunkat stb. Hogy amikor eljön az idő az okos megoldások bevezetésére egy ügyvédi iroda vagy vállalati jogi osztály mindennapjaiba, akkor vezetőként felismerjük az emberi szakmai tudás értékét, megbecsüljük az emberi munkaerőt, megvédjük a kiváló szakmai közösségünket, munkavállalóként pedig megmutassuk a tudásunk hozzáadott értékét, olyan feladatköröket vállaljunk, amelyekben kiemelkedően tudunk teljesíteni, és nem válunk kiszolgáltatottá egy gépesített munkafolyamatban. Ez szerintem egyéni felelősségvállalást, tudatosságot és sajátos vállalati kultúrát igényel, ami az MI-től ugyan független, de az MI bevezetése jó próbatétel lehet arra, hogy kiderüljön, Magyarország és a hazai jogászközösség hol tart ezen a téren.
(A cikk a Wolters Kluwer Hungary termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz)
