Cél a szemléletváltás és a technológiai felzárkózás


Mennyire vált nyitottá a hazai jogi ágazat a technológiák alkalmazása tekintetében? Milyen módon tud érvényesülni a mesterséges intelligencia (MI) a jogi szolgáltatások terén? A hazai jogi szakma vezető személyiségei osztják meg ezzel kapcsolatos véleményüket.

 A Wolters Kluwer Legal & Regulatory divíziójának Jövő Jogásza 2023. évi felmérése során hétszáz jogásszal készült kvantitatív interjú ügyvédi irodákban, jogi osztályokon és üzleti szolgáltatásokat nyújtó cégeknél az Egyesült Államokban és kilenc európai országban – az Egyesült Királyságban, Németországban, Hollandiában, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Lengyelországban, Belgiumban és Magyarországon –, amelyek során azt vizsgálták, hogy milyen hatással vannak a jogi szakma jövőjére az ügyfelek elvárásai, a technológia és a piaci trendek, és mennyire készült fel a jogi szakma e változásokra. A felmérést a Wolters Kluwer megbízásából az egyik vezető nemzetközi kutatóvállalat folytatta le online formában, 2023. május 17. és június 4. között. A kutatás eredményeit 2023. november 8-án hozták nyilvánosságra, ennek kapcsán kértük meg a magyarországi legaltech szcéna véleményvezéreit dr. Jalsovszky Pált (Irodavezető ügyvéd, Jalsovszky Ügyvédi Iroda), dr. Orbán Miklóst (Társalapító, OPL gunnercooke; CTO, gunnercooke LLP; vendég professzor, Surrey Egyetem) és Szabó V. Lászlót (Legaltech advisor, LKT Legaltech Lab), valamint a Wolters Kluwer Hungary innovációs igazgatóját dr. Megyeri Andreát, hogy osszák meg gondolataikat a kutatás főbb pontjait illetően.

Mivel az alapvető technológiák már nagyrészt adottak, milyen technológiákat kellene a jogi szakembereknek prioritásként kezelniük, hogy következő lépésként valóban modernizálják környezetüket?

 Dr. Megyeri Andrea: Úgy gondolom, a Jövő Jogásza 2023 kutatásunk eredményeiből kiindulva, hogy a válaszok sokkal optimistább képet mutatnak, mint amit hazai jogászokkal beszélgetve tapasztalok.

Megyeri Andrea

dr. Megyeri Andrea

Az alapvető technológiák (szövegszerkesztő, online jogi adatbázis, email és távoli kommunikációt/közös munkát támogató eszköz) lehet, hogy már a helyükre kerültek, azonban tapasztalatom szerint hazánkban a jogászok “adat-írástudása” (data literacy, az adatok olvasásának, elemzésének, kommunikációjának képessége) még gyerekcipőben jár, és így még korántsem használják ki a jogi technológia által már most nyújtott előnyöket. Kritikus lenne belátni, hogy a technológia lehetővé teheti az egyszerűbb folyamatok automatizálását, például jogi dokumentumok összefoglalását, eredményesebbé teheti a jogi kutatómunkát, például fókuszálja a találatokat és kiemeli az addig rejtett összefüggéseket az egyre növekvő méretű adatbázisokból és egyre összetettebb dokumentumokból, és akár az ügyfeleikkel való kommunikációt is elősegítheti, például adatvizualizálás révén. Ezek nem ördöngösségek, hanem már létező és még csak nem is generatív AI-t használó megoldások.

A diszruptív technológiák, mint például a generatív mesterséges intelligencia alkalmazása jelenleg még inkább ellenérzést vált ki a jogi szakmában, amely amúgy is aggályosabb és lassabban alkalmazkodik a digitális transzformáció kihívásaihoz, mint például a pénzügyi területek.

A ma és a jövő jogászainak meg kell ismerniük és ki kell használniuk a digitalizáció és az innovatív megoldások nyújtotta lehetőségeket, hogy azok tudatos és sikeres alkalmazóivá válhassanak. Véleményem szerint a következő lépés a szemléletváltás, a nyitás az új felé. A kutatások szerint a legaltech alkalmazásának egyik fő akadálya a szükséges ismeretek és készségek hiánya. Ezek azonban fejleszthetők, az AI-ba vetett bizalom kialakítható, ha kipróbáljuk és saját szakterületünk és munkafolyamataink szempontjából megvizsgáljuk, hogy valóban hasznos segítő-e.

 Szabó V. László: Jelentős különbségek alakultak ki a közép-európai és a nyugat-európai, amerikai jogi irodák technológiai felszereltsége tekintetében. Ez 3 tényező – az iroda méret, a joghatóság / ország méret és a nyelvi populáció méret – együttes hatása eredményeképpen alakult ki.

Szabó V László

Szabó V. László

Az iroda méret erősen befolyásolja, hogy milyen komplexitású, méretű és árú szoftverek; milyen technológiájú (AI és ML alapú) szoftverek; digitális kapcsolattartást szolgáló rendszerek beszerzése gazdaságos; adatbiztonságra és adatvédelemre fordítható költségvetések és az innovációs kiadások méretének a nagyságát.

A joghatóság mérete nagyban meghatározza, hogy milyen méretű és funkcionalitású adatbázisok épülnek fel, a technológia rendszerek milyen komplexek és milyen specializáltságot tesznek lehetővé, milyen szinten van a digitális kormányzat és e-ügyintézés kiépülése.

A nyelvi populáció mérete megszabja, hogy milyen komplexitású, technológiájú és specializáltságú szoftvereket fejlesztenek ki, milyen nagyságú adatbázisok és azokon milyen AI és ML rendszerek fejleszthetők ki, milyen nyelvtechnológiai és digitális kommunikációs rendszerek építhetők fel, milyen szabványosítási keretek alakíthatók ki.

Ezek azt eredményezték, hogy a közép-európai nagyobb helyi irodák technológiai felkészültsége elmarad a nyugat-európai és főleg az amerikai nagy irodák színvonalától, de az ottani közepes irodákétól is. Ezért az első lépés a technológiai felzárkózás megcélzása.

Ennek megfelelően a közép-európai irodák feladata, hogy minél jobban kihasználják a nem jogi, hanem üzletviteli technológiákat, a nem joghatóság specifikus rendszereket és minél jobban éljenek a nyelvfüggetlen és digitális fordítást alkalmazó rendszerek igénybevételének lehetőségeivel. Ezt segíti a felhőalapú szolgáltatások gyors terjedése, amelyek helyhez nem kötődő technológiai szolgáltatások igénybevételét teszik lehetővé. További feladat, hogy ösztönözzék, hogy minél fejlettebb digitális kormányzati fejlesztések valósuljanak meg.

A pandémiára válaszul sok jogi osztály és ügyvédi iroda gyorsan alkalmazni kezdte az alapvető technológiai megoldásokat. Mit kell tenniük annak érdekében, hogy ezt a lendületet tovább vigyék, és az új technológiák segítségével hozzáadott értéket érjenek el?

Orbán Miklós: Azt gondolom, hogy ez egy téves értékelése a történteknek. Az én olvasatomban az történt, hogy amikor a karantén rákényszerítette a szolgáltató szektort arra, hogy otthonról dolgozzon, akkor az ügyvédek is hirtelen rájöttek, hogy van kamera a számítógépükön és a VPN-en keresztül majdnem ugyanúgy lehet dolgozni, mint az irodában – pedig ez mind elérhető volt már vagy 20 éve. Ez nem egy gyors adaptáció, hanem egy kényszerű és meglehetősen megkésett használat.

dr. Orbán Miklós

dr. Orbán Miklós

Azért sem szeretem az adaptáció szót használni általánosan, mert szerintem kevés jogi csapat adaptálódott a virtuális vagy hibrid működéshez. Az adaptáció szerintem többet jelent, mint a lehetőség, hogy otthonról is lehet dolgozni heti pár napot. Azt jelenti, hogy innentől a lehetséges munkatársak köre nem a város, ahol dolgozunk, hanem globális, hiszen valóban teljesen mindegy, hogy honnan dolgozunk. Azt is jelenti, hogy az egy csapatban dolgozás nem merül ki a közös telefonhívásokban és e-mailek egymásnak történő küldözgetésében, hanem közösen megteremtjük azt a virtuális teret, amiben folyamatosan dolgozunk és kommunikálunk. Sok tekintetben tehát ez egy óriási lehetőség, amin keresztül újra lehetne gondolni, hogy kik, hogyan és milyen eszközökkel végezzük a jogi munkát. Egy ilyen virtuális tér egyszerre tud adni több szabadságot, és több interakciót, közös együtt gondolkodást és egyben jóval több adatot is teremtünk vele. Szerencsére vannak erre jó példák is már a jogi világban, nagyrészt külföldön persze.

Azt gondolom amúgy, hogy a digitalizáció, az adatlapú megközelítés és a mesterséges intelligencia is alapvetően gondolkodásmódot jelentenek, és nem egy-egy eszköz használatát. Ezért aztán azok a csapatok tudják előbb és jobban használni ezeket az eszközöket, akik előrébb tartanak a gondolkodásban is. Nyilván könnyebb mondjuk AI-t bevezetni egy olyan csapat munkájába, ahol már strukturáltan gyűjtik az adatokat, tudásbázist építenek, munkafolyamatokban gondolkodnak és sok helyről szerzik be az információikat. De ez nemcsak az AI-ra igaz, hanem majdnem minden újdonságra.

Ez alapján nem azt ajánlom, hogy holnaptól mondjuk alkalmazzon mindenki generatív AI-t a munkájában. Inkább azt mondom, hogy a saját technológiai és üzleti „érettségének” megfelelően próbáljon ki újdonságokat, és tesztelje azok hatását – bármi is legyen az. Biztos vagyok benne, hogy ez a megközelítés viszi jó irányba mind a gondolkodását, mind az üzletet.

Jalsovszky Pál: Véleményem szerint a jogi társadalom általánosan nem nyitott a változásra, új technológiák napi munkában való implementálására. Ezt nagyon jól tükrözi az, hogy más iparágakkal való összehasonlításban a jogi világ még mindig mennyire alulfejlett modern technológiai megoldások alkalmazásában. Mi még mindig azon a szinten mozgunk, hogy egy Microsoft/Word, dokumentumkezelő szoftver és időelszámolás-kezelő szoftver egyvelegével a mai ügyvédi irodák 95%-a teljesen ki is meríti a technológia használatát. Érdekes módon, már 20-30 évvel ezelőtt felmerült az, hogy milyen radikális változásokat fog majd a jogi szakmába hozni a technológia, és ez a gondolkozás azóta is évről-évre minden legaltech konferencián előjön – miközben a valóságban, gyakorlati szinten alig változik valami.

dr. Jalsovszky Pál

dr. Jalsovszky Pál

A pandémia természetesen rákényszerítette a jogi szakmát néhány olyan technológia elfogadására és adaptálására, amely nélkül nem tudtak volna dolgozni. De ezen a „strict minimum” változtatásokon túlmenően a pandémia sem tudott látványos hatást elérni a jogi technológia terén való áttörésben. Miért? A válasznak sok összetevője van. Egyrészt, a jogi tanácsadás – az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában különösen – még mindig egy rendkívül profitábilis tevékenység, az óradíjak folyamatosan emelkedtek az elmúlt években és nincs olyan pénzügyi kényszer, amely rávenné az ügyvédi irodákat a változtatásra. Másrészt, az ügyvédi irodákat rendszerint gyakorló ügyvédek vezetik, vagy legalábbis a vezető testületekben az ő szavuk számít a legtöbbet. Márpedig gyakorló ügyvédek, akik ráadásul a legtöbb esetben komoly egóval és erős szakmai öntudattal rendelkeznek, nehezen fogadják el és gondolják természetesnek, hogy a saját és kollégáik munkája automatizálható, gép által megoldható lehet.

Valamennyire a saját lábuk alól húznák ki a talajt, hiszen így elfogadnák, hogy az ő munkájuk is jelentős részben rutinokra, ismétlésre és sémákra épül. Mind szakmai gőgből, mind pedig motiválatlanságból eredően nem nyitottak a változtatásra, az abban való közreműködésre. Márpedig hiába indul el egy felsővezetői testület irányításával valamely jogi technológiai projekt, az csak akkor tud sikeres lenni, ha mind a kialakítás során, mind később a technológia használata során a gyakorló jogászok komoly támogatást nyújtanak. Márpedig ez ritkán van meg egy-egy jogi cégnél, egy multinacionális ügyvédi irodánál pedig legkevésbé.

A változást valószínűleg az segítené elő, ha a szemléletváltáson túlmenően és valamennyire a konkurenciától való félelem által is vezérelve, az ügyvédi irodák vezető jogászai pénzügyileg is motiválva lennének arra, hogy ilyen projektekben részt vegyenek és az azok által létrejött termékek használatát támogassák. Enélkül ugyanis a nemzetközi ügyvédi irodák nagy fejlesztőközpontjaiban létrehozott jogi technológiai termékek (amik vannak bőven, hiszen nemzetközi ügyvédi irodák nagyon komoly pénzeket áldoznak jogi technológiai fejlesztésekre) terméketlen talajra hullanak.

 Szabó V. László: Véleményem szerint a világjárványra válaszul egyes technológiák átvétele valóban meggyorsult. A virtuális tárgyalási és konferencia rendszerek, a felhőalapú dokumentum kezelés és tárolás, a digitális aláírás és okirat kezelés, egyes esetekben a virtuális ügyfélszolgálat, az online képzések és e-learning platformok, valamint a projektmenedzsment és kollaborációs eszközök alkalmazása is teret nyert. Sok szektorban ez valóban egyedülálló tempóban zajlott, a jogi szolgáltatási területen is igaz ez, de azért mérsékeltebb mértékben.

Ahhoz, hogy ezt a lendületet fenn lehessen tartani az üzleti és szolgáltatási célokkal összhangba levő technológiai stratégiát kell meghatározni, az ügyfelek elvárásait és igényeinek a változását figyelemmel kell kísérni és a fejlesztési célokat ehhez kell igazítani, a belső innováció támogatása elengedhetetlenül szükséges és folyamatos képzést és készségfejlesztést kell megvalósítani. Nem utolsósorban a technológiai és jogi szakemberek közötti együttműködés kulcsfontosságú a további technológiai fejlődéshez, más professzionális szolgáltatási területek fejlesztési eredményeinek nyomon követése sok ötletet adhat újabb megoldások kidolgozásához. Továbbá meg kell kezdeni az új jogi területhez kapcsolódó új szakmák képzését, mint a legal engineer, jogi adatanalitikus vagy jogi chatbot készítő.

Ön szerint hol lesz a legnagyobb hatása a mesterséges intelligenciának az ügyvédek számára a jövőben?

Jalsovszky Pál: Mint minden más terület kapcsán, a jogi szolgáltatások terén is nagyon nehéz előre megjósolni, hogy a mesterséges intelligencia (MI) milyen módon tud majd érvényesülni a mindennapi munka során. Valószínűleg azok a modellek tudnak majd jól működni, amikor a jogász és az MI együttműködéséből lehet eredményt elérni.

Az MI területe elsősorban azokat a feladatokat fogja kiváltani, amelyek mechanikusak, rutinszerűek, algoritmizálhatóak. Egy nagyon jó példa erre a fordítószoftverek fejlődése. Várhatóan ehhez hasonló utat fog bejárni mind a szerződéskészítés, mind a jogszabálykutatás, mind pedig a jogi átvilágítás folyamata. Ezek mind-mind olyan területek, amelyek szinte kiáltanak az MI használatáért. De már egy-egy, MI segítségével kivitelezett jogi kutatás vagy elkészített szerződés sem lesz értelmezhető ügyfelek számára anélkül, hogy annak a konklúzióit és az abból leszűrhető következményeket egy hús-vér ügyvéd elmagyarázná. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, mint amikor az orvos a páciens tüneteit betáplálja egy gépbe és a kijövő eredményt elemzi a beteg számára. Ezeken a területeken tehát meg fog maradni az ügyvédek szerepe, de az MI nagyon komoly támogatást fog nekik nyújtani.

Hasonlóan nem képzelhető el az MI egyeduralma egy-egy üzleti tárgyalás, bírósági per során, amikor az ügyfélnek, a jogi támogatáson túlmenően üzleti, pszichológiai, morális és egyéb, nem mechanikus támogatásra is szüksége van. Az emberi döntést, a megérzést, empátiát az MI nem fogja átvenni, márpedig az ügyvédek munkájának sokszor ezt a területet is le kell fednie. Szintén nehéz gépesíteni azt a képességet, hogy hogyan kell különböző szofisztikáltságú és érzékenységű ügyfelek felé jogi megoldásokat megfelelően kommunikálni és őket támogatni döntéshozatalukban. Ehhez várhatóan a jövőben még mindig rengeteg emberi képességre lesz szükség.

Az viszont igaz, hogy számos olyan feladatot, amit jelenleg junior ügyvédek, ügyvédjelöltek látnak el, a jövőben MI-n alapuló gépek fognak elvégezni. Várhatóan előbb-utóbb bekerül majd a jogi oktatásba a jogi technológia kezelése, programozása és napi szintű használata is, mint gyakorlati tárgy, hiszen egyre több, a jogi egyetemről kilépő hallgató számára ilyen állások lesznek nyitottak. A kulcskérdés azonban az, hogy ha a jogászok, ügyvédjelöltek nem fognak végig menni ugyanazon a gyakorlati tanulási lépcsőkön, mint amin a mi generációnk végigment (mindannyian írtunk saját kezünkkel társasági szerződéseket, ingatlan adásvételi szerződéseket, készítettünk jogi átvilágítási jelentéseket stb.), akkor hogyan fog kitermelődni az a tapasztalt „gray hair” ügyvédi generáció, akire viszont valós szükség lesz egy MI-vel ötvözött világban.

Szabó V. László: Az MI legnagyobb értéke a következő területen lehetséges: dokumentum készítés, elemzés és összefoglalás; jogi kutatás automatizálása (precedensek, esetek, bírósági döntések és jogszabályok felkutatása); vitarendezési stratégiák kidolgozása; jogi chatbotok és automatizált ügyfélszolgálati rendszerek létrehozása; prediktív elemzések (lehetséges ellenvélemények előrejelzése, tárgyalás kimentek feltérképezése); jogi szakemberek képzése és továbbképzése; marketing anyagok, prezentációk, social media tartalmak készítése.

Ennek értékét azonban alapvetően befolyásolni fogja, hogy a megrendelők, a vállalatok és a külvilág

igényei hogyan fognak megváltozni. Számítani lehet arra, hogy dokumentum készítés nagy volumenű és standardizálható területeit belsőleg végzik el, a jogi kérdések priorizálása eredményeképpen a kisebb értékű, standard témákat szintén belsőleg oldják meg. A konfliktus kezelés kisebb és közepes fajsúlyú ügyeit chatbotokkal és virtuális asszisztensekkel fogják megvalósítani.

Így a vállalatok, a megrendelők egyre inkább olyan külső jogi szolgáltatásokat fognak keresni, amelyek digitálisan érett megoldásokat kínálnak és hatékonyan alkalmazzák a korszerű technológiai megoldásokat, beleértve a mesterséges intelligenciát is. Másrészt ezek a tevékenységek újfajta specializált technológiai jogszolgáltatók megjelenését fogják eredményezni, ami egyes felkészült jogi irodák számára is új üzleti lehetőségeket fog jelenteni. A rutin, adminisztratív jellegű, egyszerűbb feladatokat ellátó jogi szolgáltatások iránti igény azonban csökkeni fog, ami a kisebb és technológiailag kevésbé felkészült irodák számára elég nehéz helyzetet tud teremteni.

Dr. Megyeri Andrea: Véleményem szerint az ügyvédek számára a közelebbi jövőben az egyik legnagyobb értéke az MI alkalmazásának az lesz, hogy segít az egyszerűbb munkafolyamatok automatizálásában és hatékonyabbá teszi a jogi kutatómunkát. A távolabbi jövőt tekintve az MI támogatást nyújthat a jogi tanácsadás és stratégiaalkotás területén, azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy az ügyvédek adatalapú döntéseket hozzanak, gyorsabban és pontosabban elemezzék a bonyolult jogi helyzeteket. Türelmetlenül várom, hogy eljöjjön az áttörés a szakma szemléletmódjában, és az aggályok helyét az előnyök kihasználása vegye át.

Tudjon meg többet a Wolters Kluwer Jövő Jogásza 2023 kutatásról, töltse le az ingyenesen riportot! (A Wolterskluwer Hungary Kft. a jogaszvilag.hu kiadója – a szerk.)

legaltech,mesterséges intelligencia

legaltech,mesterséges intelligencia

Wolters Kluwer logo




Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Megjelenhet a mesterséges intelligencia által generált tartalom a jogi állásfoglalások között?

Formális szabályozás hiányában az ügyvédeknek és az eDiscovery (számítástechnikai kutatás peres eljárásokhoz szükséges digitális bizonyítékok esetén – a ford.) szakembereknek gondoskodniuk kell felkészültségükről, és hatékony stratégiákat kell kidolgozniuk a mesterséges intelligencia által generált tartalom azonosítására, érvényesítésére és a felülvizsgálati és eDiscovery folyamatba való integrálására.

2024. február 20.

Készül a jogszabály a platformviták alternatív vitarendezéséről

Az NMHH rendelettervezete az alternatív vitarendezési fórumra vonatkozó részletszabályokat tartalmazza, amelynek feladata a „platformviták”, azaz az online platformot üzemeltető szolgáltatók és a platformszolgáltatások igénybe vevői közötti jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése lesz.