DÁP – áttekintés az elektronikus közigazgatás magyar és európai fejleményeiről

2024. szeptembertől a DÁP mobilalkalmazással aktiválható a digitális állampolgárság és kipróbálhatók a legújabb funkciók. A mobilalkalmazás már letölthető, a programba bárki regisztrálhat. A formálódó hazai és európai szabályozást áttekintő írásunk alapja a parlament honlapján megjelent infojegyzet.

A „digitális állampolgár” fogalma nem új, 2013-ban már rendeztek Budapesten konferenciát a témában és tanulmánykötetet is kiadtak. Jelentése azonban érezhetően módosult azóta: tíz évvel ezelőtt elsősorban a digitális eszközökkel együtt élő, azokat használó embert értették alatta, mára inkább a hivatalos, állampolgárként intézhető ügyek és igénybe vehető szolgáltatások egyre szélesebb körének online térbe költöztetésén, az állam és az állampolgár közötti interakciók elektronikussá válásán van a hangsúly.

Ebben az értelemben használja a fogalmat a Nemzeti Digitális Állampolgárság Program (NDÁP 2022) is, amelyet a magyar kormány 2022 végén fogadott el azzal a céllal, hogy az állampolgárok 2026-ra a lehető legtöbb közigazgatási ügyet mobiltelefonjukról is elintézhessék (hiszen mobiltelefonon keresztül a lakosság sokkal nagyobb hányada éri el az internetet, mint számítógépen vagy laptopon keresztül). A program további célokat is kitűzött:

• az egyes állami szerveknél keletkező adatok hatékonyabb összekapcsolását az ügyintézés további gyorsítása érdekében;
• egy nemzeti felhőtechnológia kiépítését, amely a további digitális fejlesztéseket megkönnyítené, és költségmérséklő hatása is lenne;
• az összes online állami ügyintézési felület egységes vizuális megjelenítését és nyelvi egyszerűsítését.

A NDÁP azt is ígéri, hogy a program megvalósulásakor a digitális állampolgár rendelkezésére fog állni:

• az elektronikus tárcája, amely az összes okmány digitális változatát tartalmazza majd, s így lehetővé teszi a személyazonosság online ellenőrzését;
• az elektronikus aláírása, amellyel az Európai Unió egész területén érvényes módon hitelesítheti online dokumentumait;
• a digitális postaládája, ahol elérhetőek lesznek az ügyintézés során érkező hivatalos levelek;
• az elektronikus dokumentumtára;
• az elektronikus fizetés lehetősége, amellyel elsősorban az állam felé róhatja le fizetési kötelezettségeit.

2022-ben, már a program előkészítésének jegyében állt fel a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) azzal a megbízatással, hogy a kormányzati informatika teljes spektrumát – beleértve a területen tevékenykedő intézményeket is – felügyelje és gondoskodjon az elektronikus közigazgatás folyamatos továbbfejlesztésével járó teendőkről. 2023 év végén elfogadták a szabályozási keretet adó törvényt, amelynek azóta már a módosítása és a végrehajtási kereteket adó kormányrendeleteinek jórésze is megjelent.

A www.dap.gov.hu oldalon megtalálható minden naprakész információ a DÁP-ról, amelynek indulásáig már csak pár hónapot kell várni. Az e-ügyintézést szolgáló applikáció „alapjaiban változtatja meg az állampolgárok elektronikus közigazgatáshoz fűződő viszonyát”, egyre egyszerűbben, kényelmesebben és hatékonyabban intézhetik majd ügyeiket. A mobilalkalmazás 2024. május 18-tól letölthető, a honlapon olvasható információk szerint ahhoz, hogy valaki digitális állampolgárrá váljon betöltött 14. életév, személyazonosító okmány és megfelelő okostelefon szükséges.

A DÁP-ról, valamint a szabályozási kereteket adó jogszabályokról és azok változásait bemutató írásainkat itt gyűjtöttük össze, és folyamatosan frissítjük 

Az e-kormányzati szolgáltatások Magyarországon

2023 júniusában tízből hat ember (5,7 millió fő) rendelkezett Magyarországon hozzáféréssel az Ügyfélkapuhoz, amelyen keresztül – a felhasználónév és a jelszó megadását követően – már mintegy 4400 ügyet lehet a magyarorszag.hu portálon elektronikusan elintézni (BM Monitoring Adatok 2023/1).

Az itt elérhető ügyek száma az elmúlt öt évben a hatszorosára nőtt, s mára már havonta 8 millióan látogatnak el a portálra. 2022-ben több mint 20 millió ügyet intéztek el itt elektronikusan, szemben a 2019-ben mért 4 milliós esetszámmal.

A legnépszerűbb elektronikus szolgáltatások:

• a Jármű Szolgáltatási Platform (JSZP), amelyen díjmentesen lekérdezhetők bármely, Magyarországon forgalomba helyezett jármű életútjának adatai;
• az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), amely az egészségügyi ellátás során keletkezett minden adatot és dokumentumot tartalmaz;
• a hatósági erkölcsi bizonyítvány igénylése;
• az ingatlankereső online földhivatali szolgáltatás;
• a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ügyfélportáljának szolgáltatásai;
• az Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés (AVDH), amely az elektronikusan keletkezett hivatalos dokumentumokat hitelesíti, így azok már kinyomtatás, aláírás és beszkennelés nélkül is elküldhetők.

A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása az online közigazgatás területén is megjelent, amennyiben 2023. június végéig 378 MIA Pontot (Mesterséges Intelligencia Asszisztenst) helyeztek ki országszerte kormányablakokban, postahivatalokban és úgynevezett Digitális Jólét Pontokon (DJP) abból a célból, hogy a megfelelő technikai eszközökkel nem rendelkezők számára is biztosítsák – a szükséges személyazonosítást követően – az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Az érintőképernyős terminálok bankautomatához hasonlítanak és rajtuk keresztül 10 különböző hivatalos ügy intézhető, például a vezetői engedély és a személyi igazolvány pótlása, de igényelhető anyakönyvi kivonat és erkölcsi bizonyítvány is.

A projekt az internethez, s így a digitális szolgáltatásokhoz hozzáférők és az azokhoz hozzá nem férők között meglevő digitális szakadék áthidalására irányuló kezdeményezés, de az okmányirodai ügyintézőket is tehermentesíti.

Az e-kormányzat Európai Uniós megközelítésben

Az Európai Unió már a 21. század elején felismerte a közszolgáltatások online térbe helyezésében rejlő lehetőségeket: a hatékonyság növekedését, az anyagi megtakarítást a polgárok, a vállalkozások és a kormányok számára egyaránt, valamint az átláthatóság erőteljesebb érvényre jutását. Mindezek szellemében fogalmazta meg az Európai Bizottság (EB) az alapvető célkitűzéseket „eEurope 2002” elnevezésű stratégiai jelentés ében , amelyet a rákövetkező években további jelentések követtek.

A 2020 decemberében elfogadott Berlini Nyilatkozatban a 27 tagállam az európai egységes piac olyan alapvető elemének ismerte el a közszférát, amely az európai gazdaság élénkítéséhez is hozzájárul. Célként fogalmazták meg ezért, hogy minden polgár számára lehetővé váljon a digitális szférában való részvétel (Berlin Declaration 2020).

A 2020-as éveket az EU Európa digitális évtizedévé nyilvánította, s ennek keretei között zajlik a közszolgáltatások digitalizálásának folyamata. Az európai digitális személyiadat-tárca bevezetéséről szóló rendeletet  (eIDAS 2.0) is elfogadták 2024 áprilisában. A rendelet alapján minden európai uniós polgár Európa-szerte jogosulttá válik személyes adatainak biztonságos kezelése mellett online szolgáltatások igénybevételére.

Az e-kormányzati teljesítmény mérése

Az Európai Bizottság 2001 óta folyamatosan figyelemmel kíséri és külön jelentésben értékeli a tagországok e-kormányzatainak teljesítményét (eGovernment Benchmark). Azt értékelik, hogy az egyes országokban (eGovernment Benchmark 2023):

• milyen mértékben nyújtanak online szolgáltatásokat, különös tekintettel a mobiltelefonon is intézhető ügyekre;
• mennyire egyértelmű a szolgáltatások nyújtásának módja, érvényesül-e az átláthatóság az egyes digitális szolgáltatások tervezése, a személyes adatok kezelése során;
• milyen technológiai támogatás áll rendelkezésre a szolgáltatások nyújtása során;
• a külföldről érkező polgárok milyen könynyen férhetnek hozzá az online szolgáltatásokhoz, számukra milyen külön segítség érhető el.

A legutóbbi, 2021-re és 2022-re vonatkozó jelentést 2023 szeptemberében hozták nyilvánosságra. A vizsgált országok körébe az EU 27 tagországán kívül további nyolc európai országot: Albániát, Észak-Macedóniát, Izlandot, Montenegrót, Norvégiát, Svájcot, Szerbiát és Törökországot is bevonták.

A legjobb eredményt Málta érte el 96 pontos teljesítménnyel, az e-kormányzat terén mindig élen járó Észtország a második helyre került. Magyarország a középmezőnyben található 68 pontos eredménnyel, kevéssel a 70 pontos átlag, illetve a 73 pontos európai uniós átlag alatt. Figyelemre méltó fejlődést könyvelhet el Törökország, amely 10 ponttal kapott többet az előző, egy évvel ezelőtti méréshez képest, Görögország és Szerbia pedig 8–8, Lengyelország 7 ponttal lépett előbbre (eGovernment Benchmark 2023).

Jó gyakorlatok egyes tagországokban

Ausztria 2023 decemberében áll át egy korábbinál modernebb és több funkciót is magába foglaló mobiltelefonos alkalmazásra „ID Austria” néven, amely elsősorban személyazonosításra alkalmas, s ezen keresztül lehetővé teszi a digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint az elektronikus dokumentumok digitális aláírását.

Csehországban 2024 januárjától tölthetik le az állampolgárok személyi igazolványuk elektronikus változatát egyszerű alkalmazásként az App Store-ból vagy a Google Play Áruházból, s a hatóságok kötelesek lesznek azt a hagyományos személyazonosító kártyával egyenrangúként elfogadni (Expats.cz, 15 September 2023).

Dániában ezzel szemben 2021 óta már a második generációs elektronikus személyi igazolvány (MitID) fokozatos bevezetése zajlik. Az új virtuális okmány nemcsak a hivatalos ügyek online intézésnek alapkelléke, de digitális bankoláshoz is használható és biztonságos hitelesítési eszköz a dán állampolgárok számára (Signicat.com).

Finnország a 2019 óta zajló Aurora program során mesterséges intelligencia által vezérelt szolgáltatásokat vezet be arra törekedve, hogy az online közszolgáltatások minél zökkenőmentesebben és személyre szabottan, az adott élethelyzetnek megfelelően álljanak az állampolgárok rendelkezésére (DigiFinland).

Észtországban az állam által nyújtott szolgáltatások már 2017-ben is szinte teljes egészében elérhetően voltak elektronikusan, kivételt csak azok az ügyek képeztek – mint a házasságkötés vagy a válás –, amelyek esetén a személyes megjelenés elengedhetetlen (Index 2017. július 3.). Megoldandó problémát számukra már inkább az online kormányzat működésének nagy energiaigénye jelent, ezért a digitális állam ökológiai lábnyomának csökkentésén, az elektronikus közigazgatást működtető szerverek méretén, a technológia racionalizálásán dolgoznak. Észtország nemzeti digitális menetrendje azt tűzte ki célul, hogy az ország 2030-ra a világ legzöldebb digitális kormányával rendelkezzen (E–Estonia, 2 November 2023).

(Forrás: Jogászvilág és Parlament.hu – Infojegyzet 43. )

---