Gulyás László: inspiráló most a mesterséges intelligenciát kutatni

Fenntartható-e a mesterséges intelligencia? Lesz-e valaha alapvető közszolgáltatás? Jól járnak-e a felhasználók, ha pár nagy cég kezében összpontosul a technológia fejlesztése? Ezekben a dilemmákban segít eligazodni Gulyás László, az ELTE Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense, aki a technológia kapcsán felmerülő legaktuálisabb kérdéseket tisztázza. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem áprilisban indult tudományos-ismeretterjesztő sorozata most új videóval folytatódik.

A mesterséges intelligencia aktuális kérdései

A mesterséges intelligencia (MI) kutatása napjainkban rohamosan fejlődik, rengeteg új eredmény születik, éppen ezért nagyon inspiráló ezt most kutatni – foglalja össze Gulyás László, az ELTE IK Mesterséges Intelligencia tanszékének docense, aki úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia kapcsán alapvetően két megközelítés létezik. Az optimista nézőpont az új megoldásokra és előnyökre fókuszál, míg a pesszimista álláspont a technológia veszélyeivel foglalkozik. A kutató szerint ahogyan a mesterséges intelligencia beépül az általunk használt eszközökbe, úgy válik egyre inkább a villanyhoz vagy vízhez hasonló közszolgáltatássá. Gulyás László szerint attól nem kell félni, hogy a mesterséges intelligencia átveszi az uralmat az emberiség fölött, azonban vannak olyan szempontok, amelyekről kevés szó esik, pedig hordoznak magukban kockázatot.

Az egyik ilyen kockázati tényező a mesterséges intelligencia energiafelhasználásának és fenntarthatóságának a kérdése. Azoknak a rendszereknek, amelyek számítógépen futnak és mesterséges intelligenciát használnak, más programokkal összehasonlítva jóval magasabb az energiaigényük. Szintén veszélyeket hordoz magában az MI iparban kialakuló potenciális monopol-oligopol helyzet, hiszen a mesterséges intelligencia kutatásokhoz olyan számítógépes és anyagi erőforrások szükségesek, amelyeket kevés szervezet és cég engedhet meg magának. Ez oda vezethet, hogy egyre kevesebb piaci szereplő lesz képes versenybe szállni az élenjáró alkalmazások fejlesztéséért. Ennek hosszútávú következménye az lehet, hogy a felhasználók kiszolgáltatottá válnak néhány nagy cég érdekeinek. Gulyás László hangsúlyozza, ezeket a kockázatokat a technológia jogi szabályozásával lehet érdemben csökkenteni, de legalább ennyire fontos a technológia önszabályozása is. Az Informatikai Karon intenzív kutatások zajlanak az ún. magyarázható mesterséges intelligencia esetében, amely azon eljárások és technikák összessége, amelyek révén jobban megérthetjük az algoritmus döntése mögött húzódó folyamatokat.

Többszereplős rendszerek, kollektív intelligencia, önszerveződés

A mesterséges intelligenciára általában úgy gondolunk, mint egyetlen, „mindent tudó” gépre. Ezzel szemben. ahogyan az MI egyre több alkalmazásban megjelenik, mindinkább egy olyan világot kell elképzelnünk, amelyben több, egymással kapcsolatban álló (együttműködő, versengő, stb.) intelligens gép van jelen. Ezek a gépek lehetnek egymástól független eredetűek, akár különböző gyártótól származóak, amelyek saját céljaikat helyezik előtérbe (versengenek). De egyre gyakoribbak azok az esetek is, amikor a feladat megoldása során dönt úgy a fejlesztő, hogy az egyes részfeladatokra külön, intelligens megoldásokat fejleszt, amelyek együttműködésétől várja a végleges eredményt. Ehhez hasonló, de eltérő megközelítés, amikor az egyes szereplők egyedileg nem rendelkeznek különlegesen magas szintű tudással, de egymással együttműködve kiemelkedő teljesítményre képesek.

A mesterséges intelligencia és a hálózatkutatás

Az elmúlt 15 évben megfigyelhető, hogy ahogyan fejlődik az alap, mélytanulásos technológia, úgy válik egyre könnyebben alkalmazhatóvá újabb fajta területeken és adatokon (képeken, videókon, majd szövegeken) is. Az utóbbi években a mesterséges intelligencia és a hálózattudomány egyre több területen kapcsolódik egymáshoz. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a gépi tanulás legújabb módszereivel bővítsük a hálózatok elemzésének eszköztárát. Másrészt viszont a mesterséges intelligencia alkalmazások egyre könnyebben tudnak olyan információkat feldolgozni, amelyek különböző dolgok (tárgyak, szereplők, stb.) kapcsolatairól szólnak. Ezáltal a mesterséges intelligencia nem csupán az egyes tárgyakról, szereplőkről képes információkat megtanulni, hanem azok egymáshoz való viszonyáról, azok kapcsolatáról is.

Az ELTE szerepe a hazai és nemzetközi mesterséges intelligencia ökoszisztémában   

Az ELTE Informatikai Kara nagy hangsúlyt helyez arra, hogy hallgatói a Kar számos ipari együttműködésének vagy projektjeinek keretében szerezzenek gyakorlati tapasztalatot, az önvezető autózástól az egészségügyi alkalmazásokig. Az ELTE számos egyéb konzorcium mellett tagja a Humane-AI-Net elnevezésű nemzetközi projektnek, amelyben Európa több mint 50 legrangosabb kutatóintézete tanulmányozza a technológia emberközeli alkalmazásának lehetőségeit. Az  EMAI4EU kezdeményezésben 12 rangos európai egyetemmel közösen egy új, az érzelmi elemekre is kiterjedő mesterséges intelligenciát oktató szakirány kialakításán is részt vesznek. Az Apollo 2028 projekt az egészségügyi dolgozók stressz-szintjének csökkentését tűzte ki célul, míg a Mesterséges Intelligencia EDIH európai innovációs hálózatban az európai közintézményeket továbbá a kis- és középvállalkozáskat segítik a legújabb technológiák felhasználásában. Az MI EDIH keretében az ELTE tanfolyamokat és konzultációs szolgáltatásokat nyújt, ezzel segítve a hazai piac fejlődését, miközben a hallgatók a mesterséges intelligencia hétköznapi felhasználásába nyerhetnek betekintést.