300 millió embertől veheti el állását a mesterséges intelligencia


Az MI előretörése az amerikai és európai munkahelyek negyedének automatizációjához vezethet, állítja a Goldman Sachs befektetési bank által végzett kutatás.

A Goldman Sachs jelentése szerint ezek a rendszerek egy évtizeden belül akár 7%-os éves GDP-növekedést is hozhatnak világszinten. A gazdasági fellendülés azonban a munkaerőpiac jelentős átalakulását vonhatja maga után. A kutatás azt is hangsúlyozza: a generatív mesterséges intelligencia, amely képes az emberi munkától megkülönböztethetetlen tartalmakat létrehozni, „jelentős előrelépés”.

Foglalkoztatási kilátások

A mesterséges intelligencia a legtöbb ember munkafolyamatainak kevesebb mint a felét veszi át. A bank becslései szerint az USA-ban ez a csoport 63%-ot tesz ki. A munkavállalók egyharmadát nem érinti az AI fejlődése, de az automatizáció más formái rájuk is hatással lehetnek: például fizikai és kültéri munkák esetében.

Az Egyesült Királyság kormánya igyekszik előmozdítani a mesterséges intelligenciába történő beruházást mondván, az „végső soron a gazdaság teljes termelékenységét fogja növelni”, és igyekezett megnyugtatni a közvéleményt annak hatásait illetően. „Biztosítani szeretnénk azt, hogy a mesterséges intelligencia kiegészíti, nem pedig megzavarja a szigetországban végzett munkánkat, vagyis jobbá teszi a munkánkat, nem pedig elveszi azt” – fogalmazott Michelle Donelan technológiai miniszter a The Sun című napilapnak adott interjújában.

A Goldman Sachs-jelentés kiemeli, hogy a mesterséges intelligencia hatása eltérő lesz az egyes ágazatokban: az adminisztratív és a jogi szakmákban a feladatok 46%-a automatizálható, de az építőiparban csak 6%, a karbantartásban 4%. Kutatásuk szerint az AI képes lesz egyebek mellett kisvállalkozások adóügyeinek intézésére, összetett biztosítási igények elbírálására, de bűnügyi helyszíneken gyűjtött adatok dokumentálására is.

Alacsonyabb bérek

„Az egyetlen dolog, amiben biztos vagyok az, hogy nem lehet tudni, hány munkahelyet fog helyettesíteni a generatív mesterséges intelligencia” – hangsúlyozta Carl Benedikt Frey, az Oxfordi Egyetem Oxford Martin Schooljának a jövő munkaügyeivel foglalkozó illetékese a BBC Newsnak. „A ChatGPT például átlagos íráskészséggel rendelkező emberek számára teszi lehetővé, hogy esszéket és cikkeket készítsen. Az újságíróknak tehát nagyobb versenyben kell majd helytállniuk, ami a bérek csökkenését eredményezné, hacsak nem tapasztaljuk az ilyen munkák iránti kereslet jelentős növekedését” – tette hozzá.

Közelmúltbeli példaként a GPS-technológia és az Uberhez hasonló platformok bevezetését hozta fel. Ezek megjelenésével hirtelen London összes utcájának ismerete sokkal kevesebbet ért, így a taxisofőröknek nagymértékű bércsökkenést kellett elszenvedniük: mintegy 10%-kal lett kevesebb a bevételük. De nem a  sofőrök száma csökkent le. A bérük lett alacsonyabb. Mint mondta, a generatív mesterséges intelligencia valószínűleg a kreatív feladatok szélesebb körére is hasonló hatást gyakorol majd.

A hosszú távú hatás bizonytalan

A jelentésben idézett kutatások szerint a munkavállalók 60%-a olyan munkakörökben dolgozik, amelyek 1940-ben még nem léteztek. Más kutatások alapján viszont az 1980-as évek óta bekövetkezett technológiai változások gyorsabban kiszorították a munkavállalókat, mint ahogyan munkahelyeket teremtettek. És ha a jelentés szerint a generatív mesterséges intelligencia olyan, mint a korábbi informatikai fejlesztések, akkor rövid távon csökkentheti a foglalkoztatást.

A mesterséges intelligencia hosszú távú hatása azonban rendkívül bizonytalan, mondta Torsten Bell, a Resolution Foundation agytröszt vezérigazgatója a BBC Newsnak, „ezért minden határozott előrejelzést fenntartásokkal kell kezelni”. „Nem tudjuk, hogyan fog fejlődni a technológia, vagy hogy a cégek hogyan integrálják azt a munkájukba, de a lemaradás kockázatára is oda kell figyelniük, ha mások jobban alkalmazkodnak a technológiai változásokhoz” – fogalmazott.

Vészjósló nyílt levél

Közben Elon Musk, a Tesla, a SpaceX és a Twitter vezérigazgatója, csaknem ezer mesterséges intelligencia-szakértő és cégvezetővel karöltve nyílt levélben követelte, hogy fél évre szüneteltessék a GPT-4-nél erősebb mesterséges intelligencia rendszerek kiképzését, mert az szerintük mindaddig potenciális kockázatot jelenthet a társadalomra és az emberiségre, amíg a biztonsági protokollokat független szakértők ki nem dolgozzák és ki nem próbálják.

„A nagy teljesítményű mesterséges intelligenciarendszereket csak akkor szabad fejleszteni, ha teljesen bizonyos, hogy hatásuk pozitív, kockázataik kezelhetőek lesznek” – fogalmaz a levél, amelyet többek mellett Yuval Noah Harari, izraeli történész, író, Steve Wozniak, az Apple társalapítója, Stuart Russell, a Berkley számítástechnika professzora, vagy Evan Sharp, a Pinterest társalapítója is aláírt. Közös állásfoglalásukat a nonprofit Future of Life Institute adta ki.

Forrás: BBC, Reuters, futureoflife.org

(hu.eruonews.com)


Kapcsolódó cikkek

2023. május 11.

Az ordre public-elv tartalma és érvényesülése az európai büntetőjogban

Az „ordre public”, a magyar terminológiában „közrendi záradék” döntő jelentőségű a nemzetközi és a nemzeti jog találkozásánál. Egyrészről elengedhetetlen az államok jogrendszerének védelméhez. Másrészről, ha visszaélnek vele, ellehetetlenítheti a nemzetközi jog érvényre jutását.