A technológia fejlődésével párhuzamosan egyre inkább felmerül a kérdés, hogy vajon a mesterséges intelligencia képes lesz-e etikus döntéseket hozni? A cikk az MI és az etika kapcsolatát, valamint a felmerülő problémákat vizsgálja.
Bár a mesterséges intelligencia perökonómiai szempontból kiváló lehetőségeket nyújt, a technológia nem megfelelő használata súlyos kockázatokkal jár.
A generatív mesterséges intelligencia terjedése maga után vonta a nem ember által létrehozott képek, szövegek videók rohamos elszaporodását is. Egyes új kutatások arra utalnak, hogy az ilyen „szintetikus adatok felhasználása új GAI (Generative artificial intelligence, azaz generatív mesterséges intelligencia) modellek tanítása során katasztrofális következményekkel járhat. Ez még inkább sürgetővé teszi a mesterségesen generált tartalmak explicit jelölésének kötelezettségét, amennyiben a jövőben továbbra is profitálni szeretnénk az MI nyújtotta gazdasági és társadalmi előnyökből.
Gyakorlott vizsgáztatók is nehezen veszik észre a mesterséges intelligencia által generált válaszokat – derült ki az angol Reading Egyetem friss tanulmányából. A kutatók az MI lehetőségeit és kockázatait vizsgálták a kutatás, a tanítás, a tanulás és az értékelés területén. Tanácsaikat el is küldték az érintetteknek.
Egyszerű utánzógép vagy egy mindent felforgató technológia? Milyen hatással lesz a munkaerőpiacra, az egészségügyre, az oktatásra vagy éppen a művészetre a mesterséges intelligencia? Hogyan alakítja át az üzleti folyamatokat? Hogyan lehetünk tudatos médiafogyasztók egy olyan világban, amelyben már a szemünknek sem hihetünk? Ilyen és ehhez hasonló, mindannyiunk életére hatással lévő kérdésekre keresi a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) most induló podcastsorozata.
Cikksorozatunk második részében bemutatjuk, hogy milyen eredményei és konklúziója lett a Meta-learningen alapuló gyakorlati kísérletnek, melynek alapját adózási joggyakorlaton alapuló dokumentumok képezték.
Az új uniós rendelet választ ad a szolgáltatók és a felhasználók közötti felelősségi kérdésekre, valamint arra, hogy hogyan nézhet ki a végrehajtás Európában a GDPR után.
Az elmúlt évben a mesterséges intelligencia területén elért jelentős fejlődések hatással voltak a technológiai ipar értékére. Az AI-alapú modellek és kutatási eredmények publikálása óta az ipar piaci kapitalizációja jelentősen emelkedett, milliárdos értékű részvényesi értéket teremtve. Ugyanakkor a technológiai óriásoknak még mindig küzdeniük kell az AI-alapú szoftverek értékesítésével, amelyek bevételei még mindig alacsonyak.
Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, hozzátéve: a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra.
A cím hallatán vélhetően sokaknak egy jövőbeni, tárgyalótermi 3D-s hologram ugrik be, azonban nem kell ennyire távoli, futurisztikus jelentre gondolni! A videós avatarok már 2024-ben is dolgoznak „helyettünk”.
