Milyen kihívások elé nézett és néz jelenleg a Magyar Ügyvédi Kamara? Az online térbe áttevődő ügyintézés, az elektronikus ingatlannyilvántartásra való felkészülés, a kötelező ügyvédi továbbképzési rendszer, a pénzmosás elleni küzdelem és a mesterséges intelligencia is szóba kerül az interjúban.
Két éve tölti be a MÜK elnöki tisztségét Dr. Bánáti János MÜK elnök utódjaként, elhagyva három ciklus után a Győri Ügyvédi Kamara elnöki székét. Milyen kihívások elé nézett és néz jelenleg a Magyar Ügyvédi Kamara?
Folytatva a hagyományokat, de bevezetve újításokat, szembenézve a kihívásokkal álltam az új elnöki feladathoz. Jelentős a jogszabályváltozás, a módszerbeli változás a területi Kamaráknál is. Megtapasztalhattuk, hogy az elektronizáció, a videókoferenciák korszaka nemcsak a Covid időszakra koncentrálódott, hanem gyakorlatilag mindenki rájött ennek előnyeire is és számos személyes megjelenés, rendezvény áttevődött az online térre.
A „távügyintézésnek” ügyvédi körökben részben örültek, részben meg a saját belső viszonyaink tekintetében kevésbé. A személyes kapcsolattartás, a konzultációk, a szakmai találkozók lehetősége megritkult, de szerencsére a területi kamarák is ragaszkodnak ahhoz, hogy az oktatási programjaikat jórészt élő szavas előadások keretében folytassák le, és emellett élvezik azokat az előnyöket, amiket a MÜK Oktatási Bizottsága által legyártatott programok biztosítanak. Egyszerűbb egy kellemes szobában egy szakmai programot videón követni és a kredit pontokat jóváiratni. Ezek nagy előnyt jelentenek.
Gyakoratilag jól vizsgázott a kötelező továbbképzési rendszer?
Igen. Az 5 éves ciklus végére az ügyvédek 99% elérte azt a szükséges 80 kreditpontot, ami az eredményes teljesítéshez kellett. Most indítjuk a következő időszakot: új témakörös filmek is készülnek. Sikertörténetnek tartom a kötelező továbbképzést, hiszen kitűnő szakmai stábot alkotó kollégák alkotják az Oktatási és Akkreditációs Bizottságot.
Az új feladatok, mint az elektronikus ingatlan-nyilvántartás például, folyamatos felkészülést igényelnek. A 2021. évi C. törvényt az ingatlan-nyilvántartásról az Országgyűlés a 2021. június 15-i ülésnapján fogadta el és hatályba lépése 2025. január 15-én várható. Föl vannak az ügyvédek készülve a rendszerre avagy még akadályokba ütköznek?
Dr. Havasi Dezső ügyvéd, a MÜK elnöke (fotó: Havasi Ügyvédi Iroda)
Nemcsak az E-ing törvény hatálybalépése csúszott, hanem vannak olyan változások, amik a korábbiakhoz képest új feladatokat adtak az ügyvédeknek, hiszen az olyan elektronikus formák, mint az ügyvédi meghatalmazás e-személyivel, vagy AVDH-val történő aláírása kikerült a programból és helyette a DÁP, (digitális állampolgársági program) aláírás lesz alkalmazható mobil telefonos applikáción keresztül.
Hozzátenném, hogy a DÁP aláírási programja egyelőre csak kísérleti jelleggel működik, de reméljük a törvény hatályba lépéséig ez már működőképes lesz.
A jogalkotó úgy döntött a Magyar Ügyvédi Kamarával egyeztetve, hogy a január 15-ei hatályba lépést követő bevezető időszakban (ami lehet akár fél év is), párhuzamosan együtt lehet használni az elektronikus beadást és a papíralapú beadást is, így az e-aláírás sem lesz kötelező, sőt a cégek számára nem is lesz lehetséges a cégképviselők aláírása csak papír alapon – ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos közreműködésével.
Tehát az E-ING rendszer a hagyományos eljárási móddal párhuzamosan kerül majd bevezetésre és amikor a kezdeti kísérleti időszak elér egy olyan sikeres beadási ügyszámot, és az adatátvitel is zökkenőmentesen működik a különböző adatbázisok között, akkor megszüntetik a papíralapú benyújtás lehetőségét. A MÜK honlapja és hírlevele naprakészen frissítve folyamatosan tájékoztatja az ügyvédeket minden változásról, a törvényben előírt felkészítést és számonkérést elkezdtük, sőt már közel 5000 ügyvéd le is tette az elméleti vizsgát, ami a feletétele az eljárási jogosultságnak. Az informatikai program kezeléséről szóló bemutató videók egy része is rendelkezésre áll. Sajnos „éles” tesztre csak később kapunk lehetőséget. A videók megtekintése után kiadjuk az e-ing jogosultság bejegyzéséhez szükséges képzési igazolást. Felelősségbiztosítónk, a MÜBSE is elkészítette kiegésztő biztosítási ajánlatát és ennek megfelelően 2024. október 1-től lehet előjelentkezni a területi kamaráknál a jogosultság bejegyzésére az Országos Ügyvédi Nyilvántartó Rendszerbe. Számukra 2025. január 15-től már nem lesz akadálya az új elektronikus bejegyzési eljárás használatának. Az ezévi jogalkotási tervben szerepel még a 2021. évi XCII. törvény a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló törvény, ami még nem lépett hatályba, de ebben a formában valószínűleg nem is fog, hanem csak jelentős változtatásokkal. Ennek részleteit még nem ismerjük, de a jogbiztonság érdekében az új törvény is előírja a nyilvántartási eljárásban a kötelező ügyvédi közreműködést. Hasonló automatizmusok előfordulhatnak majd, mint az E-ING rendszerben, de az egyszerű társasági formáknál a bejegyeztetés gyorsabb lesz és a bíróság hatásköre tulajdonképpen a rendes bíróságra tolódik át felülvizsgálati szerepkörben.
Ha jól tudom nem csak az irodai elektronizáció, a videó konferenciákra alkalmas felszerelés, a környeztudatosság volt, amit elnök úr bevezetett, hanem a szakbizottságok, elnöki tanácsadói bizottságok létrehozása is Önhöz köthető. Ügyvédi szempontból fontos szerepet játszik ez a pénzmosás ellenőrzése területén?
A területi kamarák, mint ellenőrző hatóságok számára, állami és EU oldalról is egyre szigorúbb ellenőrzési követelményeket támasztanak. Az ügyédi titkot nagyon szigorúan védelmezzük, és ennek csorbítására irányuló törekvéseket próbáljuk elhárítani. Indokolt az óvatosság, hiszen a terrorizmus finanszírozása, a pénzmosás negatív jelenségének megakadályozása ügyvédi feladat is. A kiemelt közbizalmi jellentősége miatt külön foglalkozunk az ügyvédi letétkezelés biztonságosabbá tételével. Ez kiemelt fontosságú arra is tekintettel, hogy az Alkotmánybíróság egy 2024 júliusi határozata jogalkotási kötelezettséget írt elő az Országgyűlésnek az ügyvédi letét biztonságát fokozó szabályozásra.
Ennek előkészítése és a jogalkotóval történő egyeztetése komoly kihívást jelent számunkra a következő hónapokban. Eddig is komolyan vettük a letéti nyilvántartást és ellenőrzést, valamint drákóian büntettük letéttel való visszaélést, de ezt még fokoznunk kell. Mindez, jelentős szabályozási és szervezési változásokat igényel. Olyan nem lehet, hogy valaki nem fizeti ki a letéti összeget.
Ez kvázi egy objektív felelősséget igényel?
Igen. Ezt várja el az Alkotmánybírósági döntés a jogalkotótól és ez komoly fejtörést okoz most mindannyiunknak. Ugyanis – szélsőséges értelmezés szerint – akár a bűncselekménnyel eltüntetett pénzekért is az ügyvédi közösségnek kell helyt állnia, ha az az elkövetőn nem hajtható be. Ennek a módjait, kiszűrési lehetőségeit, minimális előfordulását vagy nulla értékhatárban tartását próbáljuk elérni a jogalkotási javaslatainkkal. A jelenlegi Kormányzat számít a véleményünkre és nagyon érdekeltek vagyunk, hogy ne egy szélsőséges szabályozás szülessen, ami anyagilag és szervezetileg is ellehetetlenítené az egész letétkezelési rendszert.
Rég várt fejlemény lesz a jogalkotásban, hogy az ügyvédek kifogásolták a polgári és közigazgatási ügyekben a bíróság által megállapított perköltségeket ahol gyakorlatilag jelentős bírói mérséklések történtek, különösebb indokolás nélkül vagy sematikus indokolással. Itt már „végstádiumban” vagyunk az egyeztetések során. Az Igazságügyi Minisztérium partnerként kezelt bennünket és nagyon sok javaslatunkat elfogadva pár hónapon belül megszületik az IM rendelet, melynek leglényegesebb változása az lesz, hogy nem szűnik meg ugyan az eltúlzottnak tartott perköltségek mérséklési lehetősége, viszont nagyon konkrétan az ügy tényállásához, az elvégzett munkához kapcsolódó nagyon részletes, tárgyszerű indokolását kell adnia a bírónak, hogy miért kívánja a felek által megállapodott és adott estben már az ügyfél által ki is fizetett perköltséget mérsékelni, hiszen ezáltal az ügyfél nem jut hozzá a kifizetett munkadíjhoz. A pernyertes fél ugyanis jogosult a pervesztestől követelni a jogi képviselőjével megállapodott és kifizetett perköltségét.
A másik oldalról viszont fölvetették, hogy a joghoz való hozzájutást korlátozná, ha elijesztő mértékű perköltséget alkalmazhatna a másik fél. Ügyvédi szándék, kérés volt, hogy ennek a csökkentésnek legyen egy korlátja, ami a tervezetben 50 %-os mértékben lett meghatározva, és csak kirívó esetben lehet ennél nagyobb mérséklést meghatározni. Bízunk benne, hogy a többség számára megnyugtató megoldás fog születni.
Közeljövőről beszélve, közeledik a hagyományos novemberi Magyar Ügyvéd Nap megünneplése, díjkiosztóval. Idén díszvendégként, meghívott előadóként kikre számíthatunk?
Meghívott díszvendégünk Dr. Sulyok Tamás Köztársasági elnök úr lesz, az ünnepélyes ülés után kitüntetéseket fogunk átadni, melyet egy közös ebéd és estély fog követni.
Jövő áprilisában készülnek nagyszabású rendezvénysorozattal megünnepelni az „1874. évi XXXIV. törvénycikk az ügyvédi rendtartásról” megszületését, mely alapján létrejöttek a fegyelmi jogkört is gyakorló ügyvédi kamarák. A Magyar Ügyvédek Napja egyfajta előfutára lesz ennek a jubileumi ünnepségnek?
Jövő év áprilisában fogjuk a Parlamentben megünnepelni az Ügyvédi Kamarák felállításának 150. születésnapját több rendezvénysorozat kíséretében, hazai és nemzetközi vendég előadókkal. Erre is már elkezdődtek az előkészületek. Sok külföldi vendéget várunk, hiszen a Magyar Ügyvédi Kamara számos nemzetközi szervezetben vesz rész, évek óta magas szinten képviselik az ügyvédséget Szecskay Andás, Köves Péter, S. Szabó Péter kollegák, hogy csak párat említsek.
A 150 éves jubileumi ünnepség kapcsán a Magyar Nemzeti Bank emlékérmét fog kibocsátani és a Magyar Posta is emlékbélyeggel emlékezik e jeles ünnepre.
Elnök úrnak van egy személyes szeretett nemzetközi szervezete, éspedig az Olaszul Beszélő Jogászok Nemzetközi Szövetsége (AIGLI). Mi ebben a vonzó?
Az AIGLI mintegy 30 tagországból verbuválta tagjait és létszáma egyre bővül. Nemrég volt a szervezet éves konvenciója Salernoban, ahol a világ 21 országából voltak e közös nyelven beszélő ügyvédek.
Mit szeret ezekben a találkozókban?
Szinesíti az ember látásmódját. Gyakorlatilag számos – többek között Európán kivüli – jogrendszer sajátosságait hasonlíthatjuk össze, ez alkalommal például az ingatlan átruházások gyakorlatát. Nagyon hasznosak ezek a találkozók, amelyek tapasztalatait a napi munka mellett még – meghívott előadóként – a jogi kari oktatásban is tudom hasznosítani.
Önt, illetve a területi kamarai tagokat mennyire befolyásolja a digitalizáció?
A digitalizáció bizonyos értelemben minden korosztály szemléletét befolyásolja. Az idősebb ügyvédi korosztály egy része nem akar részt venni az E-ING rendszerben, feladják a praxist, vagy nem kívánnak ezzel a területtel foglalkozni. Az ügyvédek nagy része még mindig igényli a rendszeres személyes találkozást az ügyféllel és egymással és a kollégákkal. Ez életformájuk része. A fiataloknál könnyebb az átállás, a kapcsolattartás áttevődött informatikai térre. Ezt a folyamatot erősíti, hogy a perek száma is folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, talán a családjogi ügyek kivételével. Azoknak is el kell kezdeniük tartósabb ügyfélkör felkutatását, esetleg más szakterületre való átállással, akik kifejezetten „peres” ügyvédnek számítottak.
Az ügyvédi tanácsadás megszűnő félben van? Komoly konkurenciát jelenthet az internet és a mesterséges intelligencia jelenléte?
Olyan helyzetben vagyunk, mint az orvosok, hogy a beteg konkrét diagnózissal megy az orvoshoz, mert ezt „olvasta” az interneten és elvárja, hogy az olvasottakat a doktor megerősítse vagy megcáfolja. Az ügyvédeknél is gyakran kicsúszik az ügyfél szájából, hogy „Ügyvéd úr ezt nem így olvastam!”, vagy „Tényleg, igaza lehet, mert ezt olvastam”. Ehhez hozzá kell szokni. Az ügyvédi közreműködés, az ügyvédi intuíció az ügyféllel való személyes találkozás egyelőre a mesterséges intelligenciával konkurál, hiszen mindig lehetnek olyan pontok az ügyfél élethelyzetében, amire előre betáplált mesterséges intelligencia nem tud megoldást kínálni, ott már az ügyvéd ráérzésére vagy empatikus, pszichológiai érzékére van szükség. Ilyen értelemben azonban folyamatosan változni fog ügyvédi munka. Mindenképpen egyfajta elszemélytelenedés, szakmai uniformizálódás lép fel a mai világban. Az ügyvédtámogató rendszerek szerencsére egyre korszerűbbek, mint például a jogi adatbázisok, amelyek nagyon segítik az ügyvédet. Nem kell közlönyök, könyvek százait bújni ahhoz, hogy adekvát jogszabályokat, vagy jogeseteket találjunk. Azt gondolom, hogy ki kell használni ezeknek az előnyeit. A mi feladatunk is a kamarában, hogy eszközökkel, oktatással segítsük elő, hogy az ügyvédek ne ellenfélnek, hanem partnernek tekintsék a mesterséges intelligenciát.
Ezen a téren szeretnék további lépéseket tenni, fejlesztéseket megvalósítani. Meg kell haladni a „Jó ez így, nem kell ezen változtatni! „Ha eddig jó volt, ezután is jó lesz!” szemléletet. Megőrizve a jó hagyományokat, szemléleti és technikai megújulás kell, mert az az ügyvédi hivatás univerzálódik, nagyobb lett a konkurencia, igényesebbek lettek az ügyfelek, ki kell szolgálni őket magasabb szinten.
Ezt a szép hivatást meggyőződésem szerint, lehet úgy is végezni, hogy a hagyományainkat megőrizzük, de a korszerűbb módszereket beemeljük és alkalmazzuk.
