Hamradik országbeli állampolgár kiutasítása

Ellentétes az uniós joggal, ha a huzamos tartózkodás jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárt pusztán a korábbi szabadságvesztésre ítélése miatt utasítják ki, anélkül, hogy az eset egyedi körülményeit mérlegelnék.


WT Spanyolországban huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező marokkói állampolgár. WT megjelent a spanyol rendőri hatóságoknál a külföldi jogállásához kapcsolódó formaságok teljesítése érdekében, amikor a felelős rendőri tisztviselő észlelte, hogy 2011 és 2014 között több büntetésre, többek között három, egy évet meghaladó szabadságvesztés‑büntetésre ítélték. Ezután közigazgatási kiutasítási eljárás indult a WT ellen.

Az eljárásban WT többek között arra hivatkozott, hogy a vele szemben korábban hozott büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletek önmagukban nem igazolhatják a spanyol államterületről való kiutasítását, és mivel több mint tíz éve ebben a tagállamban tartózkodik, beilleszkedett a spanyol társadalomba és kultúrába. Szintén ebben az országban vannak kötődései családi és szakmai téren.

A guadalajarai kormányzati alkirendeltség határozatában elrendelte WT spanyol államterületről történő kiutasítását, mivel úgy ítélte meg, hogy esetében teljesülnek a kiutasítás feltételei.

WT keresetet indított a határozattal szemben, azonban ez nem járt eredménnyel, ezért a bíróság döntése ellen a Tribunal Superior de Justicia de Castilla‑La Mancha (Kasztília‑La Mancha felsőbírósága, Spanyolország) előtt a 2003/109 irányelv 12. cikkének megsértésére hivatkozva.

A Tribunal Supremo felfüggesztette az eljárást és az EUB-hoz fordult előzetes döntéshozatalért.

európai unió jogrendszere

Az EUB döntése 

A kérdésével a Tribunal Supremo lényegében arra kereste a választ, hogy a 2003/109 irányelv 12. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely – ahogyan azt a nemzeti ítélkezési gyakorlat a 2001/40 irányelvre hivatkozással értelmezi – előírja bármely, huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező olyan harmadik országbeli állampolgár kiutasítását, aki legalább egy év szabadságvesztés‑büntetéssel büntetendő bűncselekményt követett el, anélkül hogy meg kellene vizsgálni, hogy e harmadik országbeli állampolgár tényleges és kellően súlyos veszélyt jelent‑e a közrendre vagy a közbiztonságra, vagy figyelembe kellene venni az e tagállam területén való tartózkodása időtartamát, életkorát, az érintett személyre és családtagjaira gyakorolt következményeket, valamint a tartózkodási helye szerinti tagállamhoz való kötődését vagy a származási országához fűződő kapcsolatok hiányát.

Az EUB emlékeztetett, hogy a López Pastuzano ügyében hozott ítéletében ugyanezen rendelkezést bírálta el, amely során megállapította, hogy a 2003/109 irányelv 12. cikkével ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely – ahogyan azt e tagállam bíróságainak egy része értelmezi – a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kiutasítása elleni védelemre vonatkozó feltételek alkalmazását nem írja elő minden kiutasításra vonatkozó közigazgatási határozatra, függetlenül attól, hogy ezen intézkedés milyen jellegű, vagy milyen jogi módon történik.

Ebből az következik az EUB szerint, hogy a 2003/109 irányelv 12. cikkével ellentétes, ha valamely tagállam kiutasítási határozatot hoz egy huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárral szemben, kizárólag a vele szemben a múltban meghozott, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletek alapján, és nem határozzák meg, hogy e harmadik országbeli állampolgár tényleges és kellően súlyos veszélyt jelent‑e a közrendre vagy a közbiztonságra e tagállamban, és nem veszik figyelembe az e cikk (3) bekezdésében felsorolt különböző körülményeket, vagyis ezen állampolgár említett tagállam területén való tartózkodásának időtartamát, életkorát, a kiutasítás rá és családtagjaira gyakorolt következményeit, valamint a tartózkodási hely szerinti országhoz való kötődését vagy a származási országához fűződő kapcsolatok hiányát sem.

(curia.europa.eu)



Kapcsolódó cikkek:


Milyen lesz a „jövő” ügyvédi irodája?
2020. július 10.

Milyen lesz a „jövő” ügyvédi irodája?

A jövő jogásza kutatás kendőzetlenül és objektíven kereste a választ arra a kérdésre, hogy mi vár az ügyvédi irodák, vállalati jogászok, és úgy általában a jogi szektorban dolgozó cégek többségére a technológiai újítások és a koronavírus okozta kihívások közepette.

20 millió forint eljárási bírság az RTL-nek
2020. július 1.

20 millió forint eljárási bírság az RTL-nek

A Gazdasági Versenyhivatal 20 millió forint eljárási bírságot szabott ki a Magyar RTL Televízió Zrt.-vel (M-RTL) szemben, mert a járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel kapott határidő-hosszabbítás ellenére is akadályozta a tényállás feltárását és ezzel elhúzta az eljárást.

Haladékot kaptak az adózók a felkészülésre
2020. június 29.

Haladékot kaptak az adózók a felkészülésre

A NAV bizonyos esetekben szankciómentességet biztosít a számlaadat-szolgáltatási kötelezettségüket nem, vagy nem megfelelően teljesítők részére a 2020. július 01. és 2020. szeptember 30. közötti időszakban.