Útkeresés a bizonytalanságban: szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
Innováció, avagy tollal írt jogászforradalom
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nagyszámú minőségi dolgozatot elismerendő, első alkalommal, a kiváló írásokat elismerő kategóriával bővült az Arsboni 2018-as cikkíró-pályázata, melynek ünnepélyes díjátadója szimbolikus helyszínen, a Kossuth Klubban volt, ahonnan sok korabeli változás indult.
Alig létezik olyan jogi verseny ma Magyarországon, ahol a tényleges tudás számít, s nem a zsűritagok „egyetemi besorolása” – nagyjából így összegezte az Arsboni által életre hívott, immár ötödik alkalommal meghirdetett és a napokban a díjátadóval zárult cikkíró-pályázata lényegét Németh Márton, a kiíró Arsboni Kft. ügyvezetője, amikor a Kossuth Klubban sor került a 2018-as ünnepélyes eredményhirdetésre. A verseny egyébként – vélhetően épp a lényegből fakadóan – idén is nagy sok résztvevőt vonzott, hiszen a megmérettetésre több mint százan adták be írásművüket a legkülönbözőbb és legérdekesebb témákban, olykor meghökkentő, de elgondolkodtató megközelítésben, jogi megvilágításban. Ezért a korábbi évektől eltérően idén új kategóriában is díjazták a dolgozatokat: a szakmai zsűri Kiváló írás minősítésben részesített tíz cikket, amelyek bár ténylegesen nem lettek díjazottak, mégis kiemelkedő minőségűek voltak.
A cikkíró-pályázat két főtámogatója a Bird&Bird nemzetközi ügyvédi iroda és a Wolters Kluwer Kiadó Kft. volt, a különdíjakat pedig négy szponzor ajánlotta fel, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda, az Orbán és Perlaki Ügyvédi Iroda, a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, valamint a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda.
Németh Márton megnyitójában azt is hangsúlyozta, az Arsboni elkötelezett a jog és a jogi hivatás aktuális kérdéseinek őszinte felvetése és megválaszolása iránt, részt vállalva egy innovatív, a társadalmi felelősségét vállaló szakma megteremtésében.
Ugyan ezekkel a célokkal hívták életre a cikkíró-pályázatot is, ami ugyancsak egyfajta közösségalkotás; ha e munkával az avítt, sokszor körülményes jogfelfogással szemben újító, friss szemléletű, elemző tudásanyagot sikerül felhalmozni, a jogtudomány ilyetén fejlesztése végső soron a közjót szolgálja.
Halász Bálint, Bird&Bird vezető ügyvédje hangsúlyozta, fontos az Arsbonival való együttműködésük, kiemelendő annak közösségépítő és újító szellemiségét. „Ha merjük elmondani a véleményünket, az az ügyfeleink érdeke is” – fogalmazott. A pályázat is hozzájárul a fiatal jogászok pályán maradásához, helytálláshoz.
Takács Tibor, a Wolters Kluwer vezető munkatársa emlékeztetett arra, a kiadó és az Arsboni kapcsolata több évre nyúlik vissza. A pályázat lényege, hogy szakmai tapasztalat nélküli, ugyanakkor felkészült fiatalok publikálhatnak komoly cikkeket aktuális jogi problémákról. Ez egyfajta jogi információs tartalomszolgáltatás, ami fontos az átalakuló jogi környezetben. Jól jelzi ezt, hogy a Wolters Kluwer által kiadott Jogászvilág.hu portálon közzétett, korábbi pályázati publikációk a leglátogatottabbak között volt.
Az Arsboni elkötelezett a jog és a jogi hivatás aktuális kérdéseinek őszinte felvetése és megválaszolása iránt, részt vállalva egy innovatív, a társadalmi felelősségét vállaló szakma megteremtésében
Lakatos Péter, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda vezetője nosztalgiázva emlékeztetett egyetemi, majd pályakezdő éveire, amikor 30 éve a társaival maguk is szerettek volna az Arsbonihoz hasonló kezdeményezést életre hívni, például felváltani a jogi szakkönyvek avítt szellemiségét, ám ez akkoriban korántsem működhetett megfelelő színvonalon. Az ügyvéd kiemelte a díjátadónak otthont adó Kossuth Klubot, utalva a szimbolikus, történelmi helyszínre, ahonnan sok korabeli változás indult. Irodájuk e friss, sokat ígérő szellemiség miatt is állt az Arsboni kezdeményezése mellé.
Sárhegyi Zoltán, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda vezetője szerint „ki kell mondani a dolgokat őszintén”. A mai jogi oktatási rendszer rossz, öt évig csak pazarolják a hallgatók idejét, ezért is fontos az Arsboni mint közösség és annak kezdeményezései, például a cikkíró-pályázata. A mai szakmai-felsőoktatási versenyeken is gyakori, hogy nem az nyer,, aki megérdemli, ezzel szemben az Arsboni megmérettetése, illetve annak szalmai zsűrije egy egészen más megközelítéssel értékeli a munkákat. A pályázat – miként a kiírója is – innovatív, fiatalos, felvállalja és befogadja az ötleteket, javaslatokat, a hallgatókat és a pályakezdőket felkarolva vezeti őket valamerre a jog világában.
Orbán Miklós, az Orbán és Perlaki Ügyvédi Iroda vezetője némiképp kritikusabb hangot ütött meg a pályaművekkel és íróikkal szemben. Felvezetésképp úgy fogalmazott, mi magyarok hajlamosak vagyunk elhitetni magunkkal, hogy a nagy találmányok, Nobel-díjas felfedezések sokasága mögött megtalálhatók a magyarok. Igen ám, de e felfedezők közül nagyon kevés lett itthon neves újító. Magyarországon ugyanis sok segítségre nem számíthat az innovatív gondolkodó, így egy ilyen típusú jogász sem. Ezért sem mellékes tény, hogy a dolgozatokból kiolvasható a kontextus hiánya. Az alapgondolatot – legyen az bármennyire is jó – jogi környezetbe kell helyezni, ugyanis nem minden felvetés jogi probléma is egyben. Az újítás alapja: abból kell kiindulni, ami van, és ezt nem lehet megfordítani. Ám sok pályázó mégis ezt teszi. Sokan leírták, mit kellene tenni, miközben nem tudják, valójában mi is van. Jogi innováció csak ennek felismerése alapján születhet – fogalmazott Orbán Miklós.
A 2018-as cikkíró-pályázat díjazottjai és dolgozatuk címe
- Almási Dániel: Minél szigorúbb szabályozás, annál nyíltabb internet?
- Sziládi Péter: Személyiségsértés algoritmussal?
- Szénási Anna: A termelőtől a konyhaasztalig
- Czabán Samu: Freud és Adam Smith harca a jogi gondolkodásért
- Labancz Andrea: A #DeleteFacebook margójára
- Gecse Dániel: Az okostelefon munkások
- Vincze Gabriella Anita. Mennyibe kerül az ingyenjáték?
- Kis Kelemen Bence: A tömeg közé lőhet-e a kerítést védő katona?
- Mohácsi Marcell: Jogi armageddon, de legitim pénzügyi önrendelkezés
- dr. Szabó András: E-kézjegy vagy csak dísz?
Kiváló írás minősítést kaptak
Vajda Szabolcs: A 13-as csapdája
Füredi Bálint: „MARS HAZA!” – EZ AZ ENYÉM!
Pardy Balázs: Lőfegyvert otthon műanyagból?
Bordács Bálint: Algoritmusok egy füstös szobában
Szolnoki Barbara: Az embrió tragédiája
Szivós Kristóf: Kötelezettségek a polgári perben, különösen a bizonyítás
Drienyovszki János: Ellopott kriptopénznek bittel üthetjük a nyomát?
Kandikó Csanád: Alkotmányellenes alkotmány, avagy az R) cikk (3) csapdája
Pataki Bettina: Az új Be. előkészítő üléséhez kötődő terhelti együttműködés
Szegedi Levente: Digitális platformok, mint a sharing economy munkáltatói?
Közönségdíj
A Közönségdíjat Albert Lili nyerte Jönnek a “jobot”-ok! című cikkével.
Különdíjasok
A kriptovalutákkal foglalkozó legjobb írás különdíját Masszi Bálint nyerte el Kriptót a kriptoboltból – mit adnak nekünk a kriptotőzsdék? című pályaművével.
A jog jövőjével foglalkozó legjobb írás különdíját Albert Lili Jönnek a “jobot”-ok! című munkája nyerte el.
A legmegnyerőbb stílusú írás különdíját a zsűri dr. Kaveczki Andrea Az Aranyember sötét oldala című cikkének ítélte oda.
A pályaművek részletes leírását és méltatást az alábbi linkre kattintva olvashatják el.