Útkeresés a bizonytalanságban: szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Milyenek a felvételi rendszerek, miben különböznek, illetve miben térnek el a jogi képzések?
Jogászképzés az USA-ban
Az Egyesült Államok-beli jogászképzés alapvetően különbözik a magyar rendszertől. Első, s talán legfontosabb eltérés, hogy a jogi képzésre csak, már nemzeti szinten akkreditált diplomával bíró személy jelentkezhet. „[a] diákoknak, akik jogi diplomát kívánnak szerezni, előtte bírniuk kell egy négy éves, nemzeti szinten akkreditált főiskolai vagy egyetemi diplomával. Mindemellett a leendő diákoknak le kell tenniük a standardizált „Jogi Felvételi Tesztet (LSAT)” (Law School Admission Test), vagy egy azzal egyenértékű vizsgát. Az LSAT kizárólag jogi képzésre érvényes, más képzésre való felvételhez nem használható.”[1] Emellett a személyes elbeszélgetés, a diák motivációja és számos egyéb tényező is befolyásolja a felvételi eredményt.[2] Mindezen tényezőket a magyar felvételi rendszer, a jogászképzés tekintetében, teljesen figyelmen kívül hagyja. Álláspontom szerint ez az amerikai rendszer egyik legnagyobb előnye, s egyben hátránya is. Előnyös, hiszen a hallgatót mint individuumot értékelik, s nem csupán egy pontszám szerepel a neve mellett. Ugyanakkor a motiváció, s egyéb ilyen tényezők értékelése szubjektív, így visszaélésekre adhat lehetőséget. Ennek ellenére a jogászképzésre való felvétel során egy motivációs elbeszélgetés bevezetését indokoltnak tartanám.
A felvételi vizsga, azaz az LSAT, szerepe legalább annyira fontos, mint a magyar oktatásban az érettségi vizsga, amelynek eredményei határozzák meg a jövőbeli továbbtanulás lehetőségét. A LSAT vizsgára a LSAC (Law School Admission Council)[3] internetes honlapján keresztül lehet regisztrálni, ahol számos információval látják el azon diákokat, akik a jogászképzésre való jelentkezést fontolgatják.[4] Mindemellett próbatesztek is elérhetőek[5] a honlapon, amely segítségével a jelentkezők, illetve a vizsgára készülő, már felvett hallgatók is ismerkedhetnek a számonkérés módjával, annak feladattípusaival. A tájékoztatás részeként informálják az érdeklődőket a J.D. és az LLM képzés közti különbségről, illetve arról, hogy miként tudják elindítani a felvételi eljárást, valamint a későbbi teendőkről is előzetesen, részletes információk érhetők el.
A költségekről, illetve az igénybe vehető támogatásokról szintén az LSAC honlapja nyújt támogatást. Ezúton értesülhet, példaként említve, a felvételiző arról, hogy mennyi az LSAT vizsgának a díja.[6]
A sikeres felvételi vizsgát követően a hallgatók egy három éves, úgynevezett J.D. (Juris Doctor) képzésben vesznek részt, ahol előadások, gyakorlatok és jogklinikák segítségével sajátíthatják el a jogtudomány alapjait.[7]
Az oktatás kevésbé formalizált, mint hazánkban, habár vannak főtárgyak, amelyeket kötelező felvennie a hallgatóknak, azonban a megadott kreditszámon belül az amerikai diákok sokkal személyre szabottabb órarendet állíthatnak össze, mint magyar társaik. Példaként említhető a Harvard Law School[8] és Yale Law School[9] kurzusválasztéka, amelynek célja, hogy a hallgató az őt foglalkoztató kérdésköröket tárgyaló kurzusokat vegyen fel. Az egyéniesített órarend motiváltabbá teszi a hallgatót, aki ezáltal az alapvető órai ismeretek mellett további tudásanyagot fog elsajátítani. Hazánkban is lehetősége van egy joghallgatónak olyan fakultatív órákat felvennie, amik az érdeklődési körébe tartoznak, viszont csupán igen kis mértékben. Egy szegedi jogi képzésben megvalósuló gyakorlati példán keresztül érzékeltetvén: a jogászképzés 10 féléve során 300 kreditet kell teljesítenie egy hallgatónak, ami félévenként 30 kreditet jelent. Ellenben a harmadik félévben 30, a negyedikben pedig 34 kredit a kötelező tárgyak által összegyűjtött kreditszám. Tehát a 30 krediten felül vehet fel érdeklődésének megfelelő fakultatív tárgyat a hallgató, viszont, ha a tizedik félév végén 330 kreditnél többet teljesített, azaz túlteljesítette az elvártat, akkor a 330 krediten felüli kreditekért fizetnie kell. Röviden összefoglalva, ha egy joghallgató túlzottan érdeklődő, s túlteljesít, pénzügyi retorzióra számíthat. Ellenben, ha nem teljesít olyan kötelező tárgyakat, amelyeket nem fog használni a gyakorlati életben, akkor nem diplomázhat le. Mindezek fényében a jelenlegi rendszer hatékonysága enyhén szólva is megkérdőjelezhető.
A magyar rendszerrel összehasonlítva, a másodéves amerikai hallgatókat tekintve (bár a harmadik évfolyam kredit-követelményei is ezzel megegyezőek), a követelmények a következők: 56 teljesítendő kredit, amelyből minimum 36 tanteremben hallgatott kurzusból, maximum 12 kredit jogklinikából, maximum 12 kredit írásbeli teljesítésből, maximum 12 kredit pedig másik oktatási intézményben áthallgatott, vagy együttesen hallgatott kurzusból áll.[10] Az első éves hallgatók számára számos kurzus kötelező jelleggel teljesítendő[11], azonban a második évben már a kurzusok az imént felsorolt kreditkorlátok között szabadon választhatók. Természetesen ezen rendszer is bír egy igen jelentős hátránnyal, nevesül a joghallgató másodéves korától kezdve kizárólag egy bizonyos jogterületre koncentrálhat, ami csökkenti a látókörét, valamint egyes jogtárgyak ismeretének teljes hiányához vezethet. Ezzel szemben a magyar jogi oktatás során a nyolcadik, kilencedik szemeszterben is új jogterületről kötelezően hallgat kurzust a diák, így még a végzéshez közel, számos releváns jogi tudás ismeretében, is felfedezhet olyan, eddig ismeretlen jogterületet, ami az érdeklődési körének leginkább megfelelővé válhat a későbbiekben. A magyar rendszer tehát széles látókörű joghallgatókat képez, akik számos jogág, jogterület alapvető szabályait megismerik képzési idejük alatt.
Az amerikai és a magyar rendszer közös vonása, hogy a képzés végén mindkét ország hallgatói jogosulttá válnak a dr. iur. cím viselésére.
Összegzés
Összegzésképpen kijelenthető, hogy a magyar és az USA-beli jogászképzés alapvetően eltérő, s mindegyik rendszer számos előnnyel és hátránnyal bír, amelyek közül csupán néhányat említettem a cikk hasábjain.
A hazai rendszer előnyeként nevezhetjük meg, hogy fiatal, frissen érettségizett hallgatók is lehetőséget kapnak a jog világában való elmélyedésre, amely rendkívül hasznos, hiszen a jog behálózza a mindennapi életünket. Minderre amerikai társaiknak legalább 4 évet várniuk kell, hiszen diploma nélkül nem jelentkezhetnek jogi egyetemre. Habár így tapasztaltabbak lesznek a jelentkezés pillanatában, mégis elveszítenek négy évet, amelyet már jogi tanulmányok folytatására fordíthattak volna.
A felvételi rendszer tekintetében azonban az amerikai módszer talán célravezetőbb és hatékonyabb, hiszen ott a diák nem csupán egy felvételi pontszám, hanem a személyes elbeszélgetés, motivációk ismerete nyomán, egy individuum. Ezáltal az oktatási intézmény megismeri a hallgatót, s a hallgató is visszajelzést kap az iskolai attitűdről. A hazai felvételi során az érettségi eredményen, s néhány plusz ponton (nyelvvizsga bizonyítvány, országos sporteredmény) kívül a felvételiző csupán egy pontszám alapján kerül felvételre vagy éppen elutasításra.
A jogi oktatás s a kreditrendszer nyújtotta szabadság hazánkban jelenleg kevésbé érvényesül, hiszen a hazai jogi egyetemek által nyújtott mintatantervek nem a hallgató érdeklődési körét tekintik prioritásnak, hanem minél több jogterület bemutatását. Az USA által képviselt rendszer ellenben, az első év szigorúbb óraszabályozását követően, a felsőbb éves hallgatóknak már szinte „szabad kezet” ad, ami személyre szabottabb oktatást tesz lehetővé. Noha mindez egyes jogterületek meg nem ismerését is magában foglalhatja, mégis a hallgató érdeklődése egy olyan jelentős motivációs tényezőként van jelen a képzés során, amely mellett a sokszínű, ám olykor felesleges tárgyakat is magában foglaló mintatanterv háttérbe kell, hogy szoruljon.
A fenti elemzésből levonható tapasztalatok alapján a két rendszer elegyét tekinteném a legjobb jogi képzési megoldásnak, amelyben a hallgatók az érettségi vizsgát követően jelentkezhetnek jogi egyetemre, de a felvételi pontszámokba az egyetemen folytatott személyes elbeszélgetés, motiváció is beleszámítana. Amennyiben a hallgató felvételt nyer az egyetemre, az első évtől eltekintve, csupán 2-3 db kötelező tárgyat lenne köteles felvenni, amelyek a kreditkeretének maximum egyharmadát alkothatnák. A fennmaradó kétharmados keret terhére a hallgató érdeklődési körének megfelelő fakultatív kurzus felvételét, jogklinikán való részvételét támogatnám. Ideális képzési időnek a 4 éves periódust tartom, hiszen a szükséges főtárgyak és egyéb kurzusok teljesítése mellett, a jogászi gondolkodásmód alapjainak kialakulásához, álláspontom szerint, 4 év elegendő időtartam.
Végső soron e rövid cikk csupán arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a jogászképzés mind hazánkban mind a tengerentúlon számos előnnyel és pozitívummal bír, ámde a fontolva haladás jegyében érdemes lenne egyes elemeket a másik rendszer gyakorlatából átemelnünk, meghonosítanunk, annak érdekében, hogy felkészült, motivált, széles látókörrel rendelkező jogászokat nevelhessünk.
A szerző PhD hallgató az SZTE-ÁJTK Alkotmányjogi Tanszékén.
Forrásjegyzék
5/1991. (IV. 4.) IM rendelet
Horace L. Wilgus: Legal Education in the United States, University of Michigan Law School Scholarship Repository, 1908
Nagy Zsolt: Az angolszász jogi oktatás fejlődésének „önálló” útja az Egyesült Államokban, Jogelméleti Szemle 2002/3. sz. http://jesz.ajk.elte.hu/nagy11.html
Nagy Zsolt: A magyar jogi oktatás történeti vázlata, Jogelméleti Szemle 2003/3. sz. http://jesz.ajk.elte.hu/nagy15.html
Schweitzer Gábor: Legal education and ethos of the legal profession in Hungary in the Civil Era, Journal on European History of Law, Vol. 2/2011., No. 2.
Nagy Zsolt – Tóth J. Zoltán: A jogi oktatás helyzete (Felmérés a jogi oktatást befolyásoló tényezőkről), Jogelméleti Szemle 2002/4. sz.
Sandra R. Klein: Legal education in the United States and England: A comparative analysis, Loyola of Los Angeles International and Comparative Law Review, 1991
Felvi. hu hivatalos tájékoztató a Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudomány Kar jogász szak, nappali tagozat tekintetében http://www.felvi.hu/felveteli/egyetemek_foiskolak/!IntezmenyiOldalak/meghirdetes.php?meg_id=6763&elj=15a
Felvételi adatok a Debreceni Egyetem államilag támogatott képzéseiről 2011. október, http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/togyib/Masolat_eredetijefelveteli_adatok_2011_oktober_5._jogorvoslattal_all_fin.pdf
Felvételi adatok a Debreceni Egyetem államilag támogatott képzéseiről 2012. július 24., http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/togyib/Masolat_eredetijefelveteli_adatok_20120724all_tam_honlap1.pdf
Felvételi adatok a Debreceni Egyetem állami ösztöndíjas képzéseiről (összehasonlítás a 2012. évi kari adatokkal) 2013. évi általános felvételi eljárás, http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/togyib/Masolat_eredetijefelvitablak_20130724_allami_jogorvoslattal.pdf
Felvételi adatok a Debreceni Egyetem állami ösztöndíjas képzéseiről (összehasonlítás a 2013. évi kari adatokkal) 2014. évi általános felvételi eljárás, http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/felvitablak_2014_allami.pdf
Felvételi adatok a Debreceni Egyetem állami ösztöndíjas képzéseiről (összehasonlítás a 2014. évi kari adatokkal) 2015. évi általános felvételi eljárás, http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/RH/STAT/felvitablak_2015_allami_150813.pdf
ELTE ÁJK Tanrendi tájékoztatók 2015/2016. tanév őszi szemeszter, http://www.ajk.elte.hu/tanrend
SZTE ÁJTK Tanrend 2015/2016. tanév I. félév, http://www.juris.u-szeged.hu/download.php?docID=46794
Az SZTE ÁJTK képzési kínálata – összefoglaló táblázat, http://www.juris.u-szeged.hu/oktatas/kepzesek/szte-ajtk-kepzesi
LSAC hivatalos honlap, http://www.lsac.org/
Harvard Law School Degree Programs, http://hls.harvard.edu/dept/academics/degree-programs/
Harvard Law School Course Catalog, http://hls.harvard.edu/academics/curriculum/catalog/index.html?year=2015-2016&keywords=&faculty=&term=&subject=&rows=10
Yale Law School, http://courses.law.yale.edu/courses/term/14
Harvard Law School First-year J.D. Course and Credit Requirements, http://hls.harvard.edu/dept/academics/handbook/rules-relating-to-law-school-studies/requirements-for-the-j-d-degree/first-year-j-d-course-and-credit-requirements/
Harvard Law School Upper-level J.D. Credit Requirements, http://hls.harvard.edu/dept/academics/handbook/rules-relating-to-law-school-studies/requirements-for-the-j-d-degree/upper-level-j-d-credit-requirements/
Csak 250 közgazdász és 100 jogász járhat ingyen egyetemre, Origo Itthon rovat, http://www.origo.hu/itthon/20120105-keretszamok-csak-250-kozgazdasz-es-100-jogasz-jarhat-ingyen-egyetemre.html
[1] Sandra R. Klein: Legal education in the United States and England: A comparative analysis, Loyola of Los Angeles International and Comparative Law Review, 1991, 602-603. o., saját fordítás
[2] Uo. 603. o.
[3] Jogi Felvételi Tanács
[4] LSAC hivatalos honlap, http://www.lsac.org/ (utolsó megtekintés: 2015. augusztus 14.)
[5] Hivatalos LSAT Előteszt, 2007, http://www.lsac.org/docs/default-source/jd-docs/sampleptjune.pdf (utolsó megtekintés: 2015. augusztus 14.)
[6] 2015-2016-ban az LSAT vizsgadíja 175 USD, ami megközelítőleg 47000 HUF. (http://www.lsac.org/jd/lsat/lsat-cas-fees). Ezen összeg láthatóan több mint ötszöröse a magyar felvételi díjnak, amely 9000 HUF, s figyelemre méltó, hogy a magyar rendszerben mindez a teljes felvételi eljárásra vonatkozik, nem csupán külön a jogi képzésre. Noha elvitathatalan, hogy az USA rendszerében ez gyakorlatilag másoddiplomának számít, mégis a díj összege igen magasnak mondható.
[7] Harvard Law School Degree Programs, http://hls.harvard.edu/dept/academics/degree-programs/ (utolsó megtekintés: 2015. augusztus 26.)
[8] Harvard Law School Course Catalog, http://hls.harvard.edu/academics/curriculum/catalog/index.html?year=2015-2016&keywords=&faculty=&term=&subject=&rows=10 (utolsó megtekintés: 2015. augusztus 26.)
[9] Yale Law School, http://courses.law.yale.edu/courses/term/14 (utolsó megtekintés: 2015. augusztus 26.)
[10] Harvard Law School Upper-level J.D. Credit Requirements, http://hls.harvard.edu/dept/academics/handbook/rules-relating-to-law-school-studies/requirements-for-the-j-d-degree/upper-level-j-d-credit-requirements/ (utolsó megtekintés: 2015. augusztus 26.)
[11] Harvard Law School First-year J.D. Course and Credit Requirements, http://hls.harvard.edu/dept/academics/handbook/rules-relating-to-law-school-studies/requirements-for-the-j-d-degree/first-year-j-d-course-and-credit-requirements/ (utolsó megtekintés: 2015. augusztus 26.)
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
A Jövő Jogásza Podcast Különkiadásában a jogász társadalom életében meghatározó szerepet betöltő jogászoktól, vezetőktől kapunk betekintést abba, hogyan viszonyulnak a jogi munka digitalizációjához. Dr. Megyeri Andrea és Dr. Ungváry Botond ezúttal Dr. Herczegh Zsolttal, a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozat elnökével elnökével beszélget.
A kutatók hosszú ideje nem értenek egyet abban, hogy mi minősül nyílt forráskódú mesterséges intelligenciának. Egy befolyásos csoport most felajánlott egy választ.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!