Nem könnyű megcsinálni, de még ma is fontos a jogi szakvizsga

Aki a jogászi hivatást választja, az előbb vagy utóbb szinte elkerülhetetlenül találkozik a rettegett jogi szakvizsgával, ami a nevével ellentétben nem egy, hanem rögtön három, nagyon komoly, lényegében az egész magyar jogrendszert (és annak Európai Uniós vetületeit) lefedő vizsgát takar.

Nemcsak Magyarországon kell azonban a jogi egyetem elvégzése után számot adni a gyakorlati ismeretekről, hanem külföldön is: ismerősen csenghet a „bar exam” elnevezés, ami tulajdonképpen egységesen jelöli angol nyelven a legtöbb országban a végzett jogászok egyetem utáni gyakorlati vizsgáit (tehát nemcsak a brit, illetve az egyesült államokbeli területekre használják). Míg a magyar rendszerben 1991 óta egyfajta szakvizsga van csak, aminek az teljesítésével bármilyen* jogi munka önállóan végezhető Magyarország teljes területén, azaz nincsen szakosodás (korábban volt), addig a külföldi megoldások igencsak változatosak: van, ahol csak egy adott területre (államra) terjed ki a vizsga hatálya, van, ahol a betölthető pozíciótól (címtől) függ az, hogy melyik vizsgát kell letenni, vagyis melyik karrierutat választja az ember.

A jogi szakvizsgát az 5/1991. (IV.4.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) szabályozza átfogóan. A legfontosabb, hogy szakvizsgában csak az gondolkodhat, akinek már legalább 3 éves (napi 8 órás munkaidővel számolt) joggyakorlata van, vagyis nem elég az, ha a jogi diploma megszerzése után eltelt 3 év, hanem azokat az éveket csak meghatározott jogi munkakörök betöltése esetén lehet elszámolni a jelentkezéshez. Nem kell egybefüggő 3 évnek lennie a gyakorlatnak, hanem összesen legalább ennyinek kell lennie: a különböző jogterületeken, munkakörökben megszerzett gyakorlat idejét össze kell adni. A szakvizsga megkezdéséhez nincs meghatározva felső határ, hogy meddig lehet megcsinálni az egyetemi oklevél megszerzése után, viszont ha már elkezdte valaki, akkor öt éven belül az összes részvizsgát teljesíteni kell, öt éven túl ugyanis újra kell kezdeni az egészet.

Régebben volt lehetőség arra, hogy már 2 év után letegye a jelölt a vizsgákat, de most már a minimum gyakorlati idő 3 év, ami meghosszabbodik akkor, ha az illető pl. csak részmunkaidőben dolgozott ezalatt. Néhány speciális esetben máshogy számítják a gyakorlat idejét, így pl. a doktori képzésben résztvevőknek az egész PhD idejét maximum 12 hónap joggyakorlatként ismerik el (de csak akkor, ha már az abszolutóriumot is megszerezték), míg pl. összesen 3 hónapnyi gyakorlati időnek számítják be a GYES/GYED folyósításának idejét.

Fontos megjegyezni, hogy csak a jogi diploma megszerzése utáni idő számít bele, így az egyetemi évek alatti pl. ügyvédi irodában töltött munkaidőt nem lehet elszámolni joggyakorlatként. (Kaliforniában erre is van ellenpélda: ez az állam azon kevesek egyike, ahol a jogi egyetem elvégzése nélkül, ún. mentori rendszerben, ügyvédi irodában dolgozva is megszerezhető a jogi gyakorlat, ami után engedélyezik, hogy ugyanazt a bar examet letegyék, mint a jogi diplomával rendelkezők.)

A joggyakorlat igazolásának kiállításához nem árt megnézni az IM rendelet 3.§-át, ugyanis annak eltérő kötelező tartalma van pl. egy ügyvédjelölt, vagy egy, a közigazgatásban dolgozó jogi előadó esetén. Munkahelyváltás esetén érdemes a távozáskor ezt a dokumentumot is kiállíttatni, utólag ugyanis már nehezebb lehet megkeresni az illetékeseket, hogy igazolják az ott ledolgozott időt (hiszen akár meg is szűnhet az adott munkáltató). Mivel nincsen olyan központi rendszer, ami felé automatikusan igazolná a foglalkoztató a joggyakorlat fennállását, ezért ez teljes egészében a jelölt felelőssége: ha nem tudja feltölteni a Jogi Szakvizsga Rendszer felületén a megfelelő dokumentumokat, elutasítják a jelentkezését.

Jogi szakvizsga modul

Míg tanulni sokan szeretnek, a vizsgázás érthető okokból sosem népszerű, és bizonyára mindenki kihagyná, ha lehetne, de gondoljunk Japánra, ahol a statisztika szerint a korábbi szakvizsga rendszerben 3-6 %-os volt csupán a sikeres vizsgázók aránya (az új rendszerben is csak minden 5. vizsgázó jár sikerrel), vagy az egyesült államokbeli Louisana-ra, ahol egy héten belül három napon keresztül összesen több mint 21 óra vizsgázás vár a jelöltekre. Ehhez képest Magyarországon az írásbeli vizsga 4 órás, az egyes szóbeli vizsgáknál pedig 90 percben van maximálva a vizsga időtartama, de ennek általában a töredékét töltik bent a szóbelizők.

Ráadásul amíg külföldön van, ahol egy évben csupán egy, vagy néhány, az év ugyanazon szakában meghatározott nap áll csak a vizsgázók rendelkezésére a bar exam teljesítésére, addig Magyarországon két, meglehetősen hosszú vizsgaidőszak közül választhatnak a jelöltek: az első január 15-től június 30-ig, a második szeptember 1-től december 15-ig tart.

Időről időre felbukkan a szakvizsga reformjának az igénye, mind a joggyakorlati idő kapcsán (volt javaslat arra, hogy a vizsgázás megkezdéséhez elegendő legyen újra a két év), mind az egységesség (vagyis, hogy maradjon-e csak egyfajta szakvizsga, vagy a különböző hivatásrendeknek megfelelően szakosodva más-más vizsgák legyenek, és az átjárást különbözeti vizsgákkal lehessen megoldani), mind pedig a vizsgázás formáját tekintve (az egy írásbeli és 3 szóbeli helyett fordítva, 3 írásbeli és egy szóbeli vizsgáról is volt szó), azonban egyelőre nincs realitása annak, hogy nagyban megváltozik a szabályozás.

Aki azonban rászánta magát, hogy végigcsinálja, az jó, ha minél előbb jelentkezik a Jogi Szakvizsga Rendszer online felületén, mert a helyek elég hamar el szoktak fogyni, és legkorábban csak harminc napon túli vizsgaidőpontra lehet bejelentkezni.

*De pl. ahhoz, hogy területi ügyvédi kamarában ügyvédként tag lehessen valaki, a jogi szakvizsga nem elég, mellette az Ügyvédi tv. alapján egy éves ügyvédi joggyakorlattal is kell rendelkeznie (más feltételek teljesítése mellett), de az alkalmazott ügyvédi státuszhoz elegendő a szakvizsga megléte. Az Üsztv. hasonló többletkövetelményeket kíván meg az ügyészi kinevezéshez, és a bírói kinevezéshez is csak szükséges, de önmagában nem elégséges feltétel a sikeres szakvizsga.

Kapcsolódó cikkek:


Ülj be a legizgalmasabb perekre!
2019. szeptember 16.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

Segítség, jogi szakvizsgázom!
2019. szeptember 16.

Segítség, jogi szakvizsgázom!

A jogi szakvizsga teljesítése nem váltja ki az élethosszig tartó folyamatos ön- és továbbképzést, de mindenképp jelentős mérföldkő a jogászi hivatást választók életében.

Számomra egyértelmű, hogy bíró leszek…
2019. augusztus 8.

Számomra egyértelmű, hogy bíró leszek…

Az OBH dr. Pálfi Dórával, a XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság fogalmazójával beszélgetett, a fogalmazói vizsgáról, a THEMIS versenyről és a jogi szakvizsgáról.

Beszélgetés a Themis-t meghódító magyar csapattal
2019. július 24.

Beszélgetés a Themis-t meghódító magyar csapattal

Korábban még egyetlen magyar csapatnak sem sikerült a mostanihoz hasonló sikert elérnie az EJTN által szervezett THEMIS versenyen. A dr. Gyuranecz Franciska, dr. Papp Dorottya és dr. Krausz Bernadett fogalmazókból álló trió Bulgáriában, Szófiában megnyerte a „D” elődöntőt, prezentációjukkal pedig hazavihették a legjobb vizuális előadásmódnak járó különdíjat is.