Jogszabályfigyelő 2021 – 46. hét


Alábbi cikkünkben a 2021/206–210. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a koronavírus-járvány miatti szigorítások mellett számos jogalkotási újdonságról, például az adatváltozás-kezelési és felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás bevezetéséről, illetve a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásának új szabályairól is olvashatnak. 

 

Tartalom:

  1. Maszkviselési szabályok
  2. Veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályok hatálybalépése
  3. Adatváltozás-kezelési szolgáltatás, felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás bevezetése
  4. Egyes eljárások korszerűsítése
  5. Igazságügyi tárgyú törvénymódosítások
  6. Lakástörvény-módosítás
  7. A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulása, egyesülése, szétválása

 

Maszkviselési szabályok

A koronavírus-járvány negyedik hullámára tekintettel 2021. november 20-i hatállyal szigorította a Kormány a maszkviselés szabályait: az oktatásban a bölcsőde, köznevelési intézmény, szakképző intézmény, felsőoktatási intézmény vezetője, vallási közösségek esetében pedig az adott vallási közösség vezetője dönt a maszkviselésről.

Kötelező ugyanakkor a maszkviselés – bizonyos kivételekkel – az üzletekben, bevásárlóközpontokban, az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott események helyszínén, a mozikban, a múzeumokban, a könyvtárakban, a közművelődési és kulturális intézményekben, a közigazgatásban az ügyfélszolgálatokon és a postán, továbbá az olyan egyéb helyiségekben is, ahol ügyfélfogadás folyik és rendszeresen öt főnél többen tartózkodnak egyszerre. Maszkot kell viselni ezen felül a sportrendezvényeken, valamint a zárt térben tartott zenés, táncos rendezvényeken, kulturális eseményeken, falunapokon, illetve egyéb rendezvényeken, továbbá az edző- és fitnesztermekben, az uszodákban, a közfürdőkben, a jégpályák területén és a szálláshelyeken, ezek esetében azonban csak az ott történő munkavégzés során.

 

Veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályok hatálybalépése

Az Országgyűlés a 2021. június 15-ei ülésnapján fogadta el a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvényt (erről a Jogszabályfigyelő 2021 – 26. heti számában írtunk részletesebben). E törvény – annak az eredeti szövege alapján – a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor, illetve egyes szabályai a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztése napján léptek volna hatályba.

Az alábbiakban hivatkozott 2021. évi CXV. törvény a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályok fentiektől eltérő hatálybalépését állapította meg. Eszerint a 2021. évi XCIX. törvény rendelkezéseinek a többsége egyáltalán nem lép hatályba, míg a fennmaradó szabályok 2021. december 1-jétől vagy 2022. január 1-jétől hatályosak, bizonyos előírások pedig eltérő szövegezéssel lépnek hatályba.

  • Joganyag: 2021. évi CXV. törvény a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépéséről
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2021/208. (XI. 17.)
  • Hatályos: 2021. 12. 01.
  • Megjegyzés: új jogszabály

 

Adatváltozás-kezelési szolgáltatás, felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás bevezetése

Több mint egy tucat törvény – többek között a lakcímnyilvántartási, a közjegyzői, az ügyvédi és az elektronikus ügyintézési törvény, illetve a Btk., valamint a közüzemi szolgáltatásokról szóló egyes törvények, továbbá a hagyatéki és az anyakönyvi törvény – szabályait módosította az ún. adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével összefüggő törvénycsomag.

Magára az adatváltozás-kezelési szolgáltatásra vonatkozó alapvető előírások a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosításaként jelennek meg a csomagban. A törvényjavaslathoz fűzött általános indokolás szerint:

„[A]z Adatváltozás-kezelési Szolgáltatás (a továbbiakban: AVSZ) […] egyrészt a természetes személyek adataiban felmerülő változások egyszerű ügyintézésének lehetőségét, másrészt a közműátírási folyamat elektronizálását és egyszerűsítését teremti meg. Az AVSZ az adatváltozás-bejelentési szolgáltatása keretében biztosítja, hogy a természetes személyek állami nyilvántartásokban tárolt név-, cím-, valamint kapcsolattartási adatainak változása esetén értesítést kapjanak azon szolgáltatók (közművek, telekommunikációs cégek), amelyek az érintett természetes személlyel szerződéses jogviszonyban állnak. Az AVSZ emellett a felhasználó-változás bejelentési szolgáltatása révén hozzájárul, hogy a polgárok különböző élethelyzeteiben (költözés, használatba adás, bérbeadás, elhalálozás) szükségessé váló felhasználóváltozási folyamathoz kapcsolódóan az állam egy olyan, ingyenesen igénybe vehető és egyablakos elektronikus ügyintézési szolgáltatást biztosítson, amelynek igénybevételével ügyfél és szolgáltatói oldalon egyaránt jelentős adminisztratív tehercsökkentés érhető el.” Az AVSZ keretében külön megkeresésre a különböző hatóságoknak, bíróságoknak is szolgáltathatók adatok.

Újdonság, hogy az ügyfél az adatváltozás-kezelési szolgáltató felé bejelentheti a csatlakozott szolgáltatókkal való kapcsolattartást szolgáló telefonszáma és e-mail-címe megváltozását, valamint a szolgáltatók felé történő képviseletére vonatkozóan jognyilatkozatot is csatolhat – olvasható a törvényben. Az adatváltozás-bejelentési (illetve felhasználóváltozás-bejelentési) szolgáltatásra vonatkozóan a kormányablakokban, illetve elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján adható felhatalmazás.

Ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való

bejegyzésére irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló ügyvédi tevékenység során az ügyvédi tevékenység gyakorlója szóban tájékoztatja az ügyfelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20/P. §-a szerinti adatváltozás-kezelési szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről – olvasható a törvénymódosításban.

  • Joganyag: 2021. évi CXIX. törvény az Adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével, továbbá az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggő egyes törvények módosításáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2021/208. (XI. 17.)
  • Hatályos: 2021. 12. 01., 2022. 01. 01.
  • Megjegyzés: 14 törvényt módosító törvénycsomag

 

Egyes eljárások korszerűsítése

Huszonhat törvény szabályait érinti egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló törvénycsomag, amelynek az előírásai több lépcsőben lépnek hatályba az idei évtől kezdődően egészen 2023. nyaráig.

  • Joganyag: 2021. évi CXX. törvény egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2021/208. (XI. 17.)
  • Hatályos: 2021. 12. 02., 2021. 12. 30., 2022. 01. 01., 2022. 02. 15., 2022. 03. 01., 2022. 06. 28., 2022. 08. 01., 2023. 01. 01., 2023. 07. 01.
  • Megjegyzés: 26 törvényt módosító törvénycsomag

 

Igazságügyi tárgyú törvénymódosítások

Egyebek között a közjegyzői törvényt, a csődtörvényt, a versenytörvényt, a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt, a kisajátítási törvényt, az infotörvényt, a Ptk.-t, az általános közigazgatási rendtartást és a közigazgatási perrendtartást is érinti az alábbiakban hivatkozott igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló törvénycsomag.

  • Joganyag: 2021. évi CXXII. törvény egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2021/208. (XI. 17.)
  • Hatályos: 2021. 11. 18., 2022. 01. 01., 2022. 07. 01., 2023. 01. 01.
  • Megjegyzés: 26 törvényt módosító törvénycsomag

 

Lakástörvény-módosítás

Az önkormányzati és az állami lakások értékesítését illetően módosította az Országgyűlés 2021. november 18-i hatállyal a lakástörvény szabályait. Ezzel egyidelűleg külön fejezetben szabályozták a Budai Várnegyed területén lévő lakásokra vonatkozó speciális rendelkezéseket.

 

A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulása, egyesülése, szétválása

Új törvényt fogadott el a Parlament a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról. Az előírások többsége 2022. szeptember 1-jén lép hatályba. Hatályát veszti ugyanakkor a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény szerinti korábbi szabályozás.

Az új előírásokat azokban a határokon átnyúló műveletekben kell majd alkalmazni – olvasható a törvényben –, amelyekben a társaság legfőbb szerve a határokon átnyúló művelet végrehajtásáról szóló végleges döntését 2022. szeptember 1. napján vagy azt követően hozza meg. Amennyiben a határokon átnyúló egyesülésben részt vevő tőkeegyesítő társaság 2022. augusztus 31-éig már véglegesen döntött, a határokon átnyúló egyesülés végrehajtása, illetve bejegyzése még a 2022. augusztus 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján folytatandó le, végzendő el.

Fontos megemlíteni, hogy az alábbiakban hivatkozott jogszabály módosítja a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szabályait is, egyebekben mellett az online alapított cég bejegyzése vonatkozásában.

(A törvénytervezetről a Jogszabályfigyelő 2021 – 41. heti számában írtunk.) 

  • Joganyag: 2021. évi CXXIV. törvény a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2021/208. (XI. 17.)
  • Hatályos: 2022. 08. 01., 2022. 09. 01.
  • Megjegyzés: új jogszabály

Kapcsolódó cikkek